Ukrajna nyugati támogatása jövőre bukdácsol, de megmarad

Új ablakban

2023. december 27. Reggeli gyors - részlet 23.12.27. Kárpáti János lapszemléje

06:13

00:00

Ukrajna nyugati támogatása jövőre bukdácsolni fog, de azért megmarad – ezt jósolja a Reuters elemzése.

A hírügynökség szerint sikerként könyvelhető el, hogy az ukrán gazdaság a háború kitörése után is megőrizte ellenállóképességét, és 2023-ban meglepően jó ütemben nyerte vissza erejét. Az IMF nemrég módosította felfelé, 4 és fél százalékra a GDP várható idei bővülését, az inflációt pedig sikerült 5,3 százalékra leszorítani, ami alacsonyabb szint, mint sok uniós országban.

Fennáll azonban annak a kockázata, hogy idővel, ahogy a konfliktus holtpontra jut, anélkül, hogy világos lenne annak katonai kimenetele, mind az Egyesült Államokban, mind Európában erodálódik a háború sújtotta ország támogatottsága. A donor országokban ugyanis feszített a pénzügyi helyzet, jövőre pedig amerikai elnökválasztás és európai parlamenti választás is lesz. A washingtoni Kongresszusban állandó politikai csata dúl Ukrajna megsegítése körül, és Donald Trump esetleges újabb elnökválasztási győzelme akár e támogatás teljes megvonásához is vezethet. Európában jelenleg a magyar Orbán Viktor és Robert Fico, az új szlovák miniszterelnök alkotja a Putyin-barát vezetők szűk körét – ők az Oroszország elleni szankciók eltörlését és az orosz elnökkel való párbeszédet szorgalmazzák.

 

 Orosz dróntámadásban megsérült kijevi lakóház 2023. december 22-én. Fotó: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

 

Mindazonáltal abból kell kiindulni a Reuters szerint, hogy a támogatóknak nem nagyon van más választásuk, mint az, hogy kitartsanak Kijev mögött, hiszen ez magas megtérüléssel kecsegtető befektetés, és a Kieli Világgazdasági Intézet becslése szerint idén júliusig összesen már 230 milliárd eurónyi segítség áramlott külföldről Ukrajnába. Ennek csaknem a fele európai országokból, illetve európai uniós intézményektől érkezett, és mintegy 50 százalékban közvetlenül az ukrán kormány kiadásainak a finanszírozását szolgálta. Az Egyesült Államok mintegy 70 milliárd eurónak megfelelő értéket bocsátott rendelkezésre, aminek a kétharmada katonai támogatás volt.

Bár milliárdokról van szó, Kijev támogatása még így se nagyon költséges a nyugatnak: az európai intézmények eddig az Unió éves GDP-jének csupán mintegy fél százalékát, az Egyesült Államok pedig saját GDP-jének 0,3 százalékát fordította Ukrajnára. Ez – írja a Reuters – nem túl magas ár a Putyinnal való szembeszállásért.

Fél szív helyett teljes erővel kell támogatni Ukrajnát

A Foreign Affairs című amerikai külpolitikai kiadvány szintén Ukrajna támogatásának a kérdéséről közöl cikket – Norbert Röttgen német kereszténydemokrata politikus tollából –, de ez az írás nem arról szól, hogy valószínűleg mi várható, hanem arról, hogy a szerző szerint minek kellene történnie.

Röttgen abból indul ki, hogy az ukrán erők elakadtak a harcmezőn, a jelentősebb segélycsomagok útnak indítását az EU-ban Magyarország, az Egyesült Államokban pedig a republikánusok blokkolják, és a nyugati szövetség egyre megosztottabb. Szerinte ennek alapján számos tudományos elemző és politikaalakító arra a következtetésre jutott, mégpedig helytelenül, hogy a védekező stratégia tárgyaló asztalhoz kényszerítheti Putyint. Ennek jegyében az a megközelítés vált általánossá, hogy az Ukrajna által ellenőrzés alatt tartott területek bebiztosítása azt demonstrálná Oroszországnak, hogy nem képes felülkerekedni Ukrajna háborús erőfeszítésein. Ez azonban Röttgen szerint az orosz elnök gondolkodásmódjának a teljes félreértése. Minden nyugati visszalépés csak arra ösztönzi Putyint, hogy kettőzött erővel támadja Ukrajnát. Amíg hisz abban, hogy katonai győzelmet érhet el, addig nem lesz hajlandó tárgyalni, hanem tovább fog harcolni.

Ezért hát – fejti ki a szerző – a nyugati politikaalakítóknak felül kell vizsgálniuk a hozzáállásukat, és a megtámadott ország fél szívvel való támogatása helyett teljes erővel kell törekedniük arra, hogy minden szükséges fegyverzetet megadjanak Ukrajnának a katonai fölény megszerzése, és az oroszok visszaszorítása érdekében. Különösen Európának kellene az eddigieknél többet tennie – nem csupán azzal, hogy a meglevő fegyverkészletekből minél többet bocsássanak Ukrajna rendelkezésére, hanem azzal is, hogy fokozzák a hadiipari termelést. A német politikus szerint Európa sokkal több közepes és nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgépet tudna adni Kijevnek, és ezt meg is kellene tennie. Ezekkel célba lehetne venni a megszállt területeken kiépített orosz infrastruktúrát. Szükség lenne arra is, hogy Európa F-16-os harci gépek szállításával járuljon hozzá az ukrán légifölény megszerzéséhez. Ha ez párosulna olyan légtérvédelmi rendszerekkel, mint például a Patriot, akkor katonai fölényre lehetne szert tenni. Moszkvával – hangsúlyozza a Foreign Affairs európai vendégszerzője – csak akkor válik lehetségessé a tárgyalás, ha az oroszok a fronton hátrányba kerülnek. Az orosz győzelem viszont további háborúk számára készítené elő a talajt Európában, egyre közelebb a NATO területéhez.

Egységbe tömörültek Európa északi régiójában Oroszországgal szemben

Végül: a Politico amerikai portál európai kiadásának egyik cikke arra a Moszkva számára aggasztó fejleményre hívja fel a figyelmet, hogy ebben a hónapban a három balti állam, továbbá a NATO-tag Dánia, a frissen NATO-taggá vált Finnország és a NATO-tagságra készülő Svédország is olyan, több évre szóló védelmi megállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal, amelyek lehetővé teszik amerikai katonák tartózkodását területükön, részben kiképzési céllal, de annak érdekében is, hogy szükség esetén katonai felszerelést, infrastruktúrát szállítsanak ezekbe az országokba. Így most már az egész északi régió egyetlen védelmi térséget képez, nem fordulhat elő például olyasmi, hogy svéd területen nincs mód üzemanyag-utántöltésre – idéz a Politico egy finn biztonságpolitikai kutatót.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.