Uniós pénzek Magyarországnak – rosszabb a helyzet, mint korábban sejtették
24/11/2022 08:17
Nem fogja javasolni az Európai Bizottság, hogy Magyarország megkapja a következő ciklusra az uniós költségvetési pénzeket. A helyreállítási alap pénzeit is csak megfontoltan haladva kaphatják meg Orbánék, akik nem győzték meg a reformcsomagjaikkal az EU-t. Orbánék az inflációt kihasználva akarják kiszorítani a nagy élelmiszerláncokat Magyarországról. És továbbra is a nagymagyarországos sál a téma. Nemzetközi lapszemle.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy csak a Covid-féle helyreállítási alapot odaítéli Brüsszel az Orbán-kormánynak, viszont a kohéziós alapok, azaz a szokásos 7 éves költségvetés hátralévő 5 évben a hazánkra eső részének 65 százalékát visszatartja. A Die Welt úgy tudja, hogy még a Covid-féle alap odaítélését sem tanácsolja majd az uniós pénzügyminisztereknek. Az EB elnökét, Ursula von Der Leyent nem győzte meg a kormány 17 pontos korrupcióellenes reformcsomagja – írja a Die Welt.
Az Unió most elég komolyan gondolja, hogy jár el Orbánnal szemben, írja a Süddeutsche Zeitung, ami szerint nem kielégítőek az antikorrupciós intézkedések, sok minden hiányzik is belőlük. A döntést a jövő szerdán hozza meg az EB. Ugyanakkor a lap szerint nem teljesen biztos, hogy meglesz a minősített többség, amikor december 6-án a pénzek megvonásáról vagy odaítéléséről döntenek az ET pénzügyminiszterei.
Áthidaló megoldás lehet, hogy nem adják oda a támogatásokat, hanem bizonyos határidőket szabnak a reformok teljesítésére, így csak apránként jut a forráshoz Magyarország, a jogállam fokozatos visszaállításának függvényében. Lengyelország az irányadó ebben. Júniusban feltételes megállapodás született a bizottság és a kormány között, azonban egyelőre Lengyelország a teljesítések hiányában egyetlen eurocentet sem érdemelt ki.
Az angol nyelvű újságokban Orbán sáljával foglalkoznak. A cseh kormányfő, Petr Fiala a Reutersnak elmondta, hogy a Visegrádi 4-ek kormányfői találkozóján fel fogja hozni ezt a témát. A szlovák külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy 1939-ben is ilyen, illetve ehhez hasonló nacionalista törekvések vezettek a háborúhoz, és most, az oroszok Ukrajna elleni háborújának kiváltó oka is ugyanez volt. Ukrajna kedd óta várja a magyarázatot a nagymagyarországos sálra, de mindezidáig nem kapta meg, a román külügyminisztérium pedig közleményt adott ki, hogy nem tűrik Orbán revizionista megnyilvánulását.
Az inflációt használja fel Orbán arra, hogy kiszorítsa a külföldi élelmiszerláncokat Magyarországról – írja a Stern. Az infláció keményen sújtja Európát, de Magyarországot különösen, nálunk a maginfláció a 23 százalékot is meghaladja. Orbán Viktor úgy gondolja, hogy ezt ellensúlyozandó a nagy külföldi szupermarketeket bünteti, és közben a magyar kistermelőknek kedvez, ezért a piacokon nem kötelező az ársapka.
A Bloomberg számításait szerint az egész Unióban Magyarországon emelkedtek a legjobban az élelmiszerárak. A Politico cikke szerint a 100 milliárd forint feletti árbevételű szupermarketek kötelesek a termékeiket az államnak beszolgáltatni, vagy karitatív célra felajánlani a szavatosság lejárta előtt 48 órával. Az emiatt is veszteségeket elszenvedő láncok között van az Aldi, Lidl, Auchan, Spar, Tesco.
A Sternek névtelenül nyilatkozó céges szóvivők részletezték, milyen hátrányos megkülönböztetést alkalmaz velük szemben a magyar kormány, idesorolva az extraprofit megadóztatását is. Ha az Unió törvénytelennek tartaná az ársapkát, akkor Orbán könnyen a szokásos narratívával vágna vissza, hogy a legnagyobb válság idején Brüsszel az áruházláncok oldalára áll. Lázár János pedig arról beszélt nem egyszer, hogy Magyarországon csak magyar szupermarketeknek kellene lenniük.