Ürge-Vorsatz Diána: Egyik válságból a másikba lépünk

Az ENSZ munkatársa úgy látja, a háború, a pandémia vagy az élelmiszerkrízis révén pont az történik velünk, amit A növekedés határai című könyv ötven éve megjósolt. A szerzők már akkor kongatták a vészharangot, hogy az erőforrás túlhasználatot és az abból eredő társadalmi problémákat már nem tudjuk megoldani. A második világháború óta pár évtizedenként volt egy válság, amiből előbb-utóbb kijöttünk, most azonban úgy tűnik, alig tudunk kilábalni az egyikből, máris jön a másik: olyan korban élünk, ahol válságból válságba lépünk. Ráadásul mindezek hátterében ott áll az éghajlatváltozás és minden egyéb környezeti katasztrófa, amelyek a kisebb válságokat megnehezítik. Az éghajlatváltozásban az a legnagyobb probléma, hogy az összes többi nehézséget felerősíti. Ha nem ébredünk fel nagyon sürgősen, akkor örökös válságban fogunk élni.

A klímakutató szerint bár még nehéz látni a közvetlen összefüggéseket, de végül is az orosz-ukrán háború is a természeti erőforrásokért folyik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Oroszország Ukrajna elleni katonai támadása hatalmas élelmiszerválságot okozott, főleg a gabona és az olajos magvak exportja területén. Közben pedig hőhullám pusztít Indiában, ami tönkretette a gabonatermésük jelentős részét, így ott is exporttilalom van. Így félő, hogy a Föld bizonyos területein nem lesz elegendő gabona – mondja Ürge-Vorsatz Diána.

A globális felmelegedést sem vesszük elég komolyan. Most még 1-1 fok a különbség, de ez az évszázad második felére már 4-5 fokos melegedést jelent, amit már sokan nem fognak túlélni. A gabonaföldeket, gyümölcsösöket nem tudjuk légkondicionálttá tenni, így nyáron lehetetlen lesz fizikai munkát végezni.

Ürge-Vorsatz úgy véli, a jelen formájában működő kapitalizmus katasztrófába vezeti a világot. Mindig növekedni kell, mindig egyre többet és többet kell eladni, hogy sikeresek legyünk. „Egy véges bolygón nem tudunk végtelen mértékig növekedni” – mondja. Lehet jólétben növekedni, de nem a fogyasztást kellene összekötni a jóléttel. Már a magyar cégek is tesztelik a négynapos munkahetet, aminek az is része, hogy az embereknek több ideje legyen a hobbijukra, a közösségre, a családjukra, a sportra, önmagukra.

Az klímakutató szerint az egyenlőtlenségekre is felhívja a figyelmet. A pandémia alatt a világ népességének a harmada nagy mértékben szegényedett, jelentős része visszacsúszott a mélyszegénységbe. Ezzel szemben a leggazdagabbak megháromszorozták a vagyonukat. A szegények és a gazdagok közötti hatalmas rés környezetileg is káros: hiszen a kibocsátások és a környezetszennyezés nagy részéért a felső 10 százalék felel. Hiába lesznek vegánok és biciklivel járók, ha csak egyetlen űrturistajárat 300 tonna szén-dioxidot bocsát ki, ami 60 európai állampolgár éves átlaga.

A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!