Utcáról Lakásba Egyesület: "A megfizethetőbb lakhatáshoz politikai döntésekre van szükség"
10/10/2023 14:06
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Magyarországon hatszázezer üres lakás van, közben rengetegen küzdenek különböző lakhatási gondokkal. Előbbi helyzetet persze az egyének szintjén nem lehet összekötni utóbbi problémával. A lakhatási válságot Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársa szerint, csal állami szintű beavatkozással lehetne enyhíteni. A háromezer önkormányzat háromezer különböző lakásrendelete mellett törvényi garancia kellene, hogy biztosítsa a lakhatáshoz való jog érvényesülését – mondta a Reggeli gyorsban.
Hatszázezer nem lakott ingatlan van az országban, ami a lakásállomány 13,1 százalékát jelenti – derült ki a G7 a vonatkozó 2022-es népszámlálási adatokat elemző körképéből. Az előző, 2011-es adatokhoz képest duplájára nőtt az arány, amivel egy a II. világháború vége óta tartó, a '90-es évektől gyorsuló trend folytatódott.
Az arány növekedésének több, településtípusonként akár eléggé eltérő oka lehet, például: vidéken az elnéptelenedés, a helyi munkavállalási lehetőségek hiánya, az, hogy a fiatalok gyakran nem költöznek be a szülőktől megörökölt házba, ugyanakkor nem válnak meg tőle, hátha később többet ér; városokban vagy mondjuk a balatoni régióban az, hogy egyre gyakoribb a befektetési célú ingatlanvásárlás, illetve egyre nagyobb arányban építenek nyaralókat; általánosságban az új ingatlanok nagyszámú építése, ami miatt a rosszabb minőségű, komfort nélküli lakásokat elhagyják az emberek – azokra pedig nincs is kereslet.
Közben a lakhatási gondok nemcsak a hajléktalan embereket érintik. Az Utcáról Lakásba Egyesület és a Város Mindenkié október 15-re meghirdetett Lakásmenetén arra hívná fel a figyelmet, hogy minden harmadik polgártársunknak nehézségei vannak a lakhatásával kapcsolatban, például, mert:
- rövid határidőkkel, vagy szerződés nélkül bérelnek lakást,
- a jövedelmük nagy részét költik a lakhatásukra,
- túlzsúfolt lakásokban élnek,
- egyetemistaként nem jutnak kollégiumi ágyhoz,
- igazságtalan végrehajtások áldozataivá váltak,
- átmeneti szálláshelyen élnek és fogalmuk sincs, hova mennek tovább az egy éves határidő lejárta után,
- éveket töltenek olyan menedékhelyen, amely valójában egy éjszakára szólna,
- nem tudnak az igényeiknek megfelelő lakást találni, idősként vagy fogyatékkal élőként nincs lehetőségük magukról gondoskodni,
- származásuk miatt diszkriminálják őket az albérletpiacon,
- vagy nincs hol lakniuk
– sorolták a menet Facebook-eseményénél a szervezetek, melyek a "legszegényebbekkel szolidáris lakáspolitikáért" tüntetnek, továbbá azt is szeretnék elérni, hogy a jövőévi önkormányzati választásokon a jelöltek a lakhatási problémákról is nyilvánuljanak meg.
Szóval az egyik oldalon van hatszázezer üres lakás, a másikon pedig rengetegféle lakhatási gond. Az egyértelmű, hogy a magánemberek szintjén nem lehet a kettőt összekötni – mondta Kovács Vera, az Utcáról Lakásba Egyesület munkatársa a Reggeli gyorsban. Ahhoz, hogy a lakhatási gondokkal történjen valami állami szintű beavatkozás, jogszabályi változtatások kellenének, ehelyett maximum önkormányzati illetve civil kezdeményezéseket látunk – hangsúlyozta Kovács, hozzátéve a Lakásmenet fő üzenete, hogy "a lakhatási válság enyhítéséhez politikai döntésekre van szükség, mégpedig olyanokra, amelyek a megfizethetőbb lakhatás érdekében születnek". Ennek része lehet az önkormányzati lakásállomány felújítása illetve bővítése vagy épp a rászorulók célzott támogatása.
Jelenleg ugyanis a probléma része, hogy az önkormányzati bérlakások nagyon leromlott állapotban vannak. Sokszor azért nem adják ki ezeket, mert nincs pénz a romos ingatlanok felújítására – magyarázta Kovács, aki szerint az államnak normatív támogatást kellene adnia arra, hogy ezeket karbantarthassák. Ráadásul a háromezer önkormányzatnak háromezer különböző lakásrendelete van, ha valaki segítségre szorul más és más szabályozás alapján tud (vagy épp nem tud) támogatást kapni ehhez. Ehelyett törvényi szintű garanciáknak kellene biztosítania a lakhatáshoz való jogot – erre vannak is példák más országokban, itthon viszont törekvés sincs rá – mondta Kovács.
Az Utcáról Lakásba munkatársa felidézte, a rendszerváltás óta jellemzően olyan támogatási formákat vezettek be, amelyek a lakástulajdon megszerzését segítették elő, ilyenek a hitelezési konstrukciók, a CSOK is, amit ráadásul most kivezetnek. Ezek eleve nem segítettek a legrosszabb helyzetben lévőknek, nem enyhítették a szociális különségeket, ráadásul nem jelentenek kiszámítható vagy átgondolt rendszert.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2020.10.10., kedd 7:33
Riporter: Dési János
