Valahogy fel kellett oldania a diplomáciailag feszült helyzetet – az Eucharisztikus Kongresszus margójára
9/09/2021 08:18
| Szerző: Kazinczi Károly
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra eljön Ferenc pápa is. Ő a második katolikus egyházfő, aki Magyarországra látogat. Először II. János Pál járt itt. A katolikus hívek budapesti világtalálkozójára írt cikksorozatunk második részében a magyar vezető politikusok és a pápa tárgyalásain éveken át tolmácsoló Szomráky Béla idézett fel néhány színfalak mögötti történetet II. János Pál idejéből.
Cikksorozatunk második részében a magyar politika és a Vatikán viszonyával foglalkozunk. A rendszerváltás után megélénkült a kapcsolat, II. János Pál pápa számos magyar elnököt, miniszterelnököt fogadott. Azzal a tolmáccsal idéztünk fel emlékeket, aki szinte minden ilyen audiencián dolgozott, lehet, hogy többet is tud, mint amit az akkori magyar politikusok tudhattak. Sőt, magánügyek is szóba kerültek.
II. János Pál pápa, eredeti nevén Karol Wojtyla volt az első hivatalban lévő pápa, aki Magyarországon járt. Előtte az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszuson már részt vett, és rendkívüli, kétségkívül emlékezetes szentbeszédet mondott Eugenio Pacelli bíboros, akiről ugyan már lehetett sejteni, hogy pápává választják, és később úgy is lett, XII. Pius néven ismerhetjük, de ő még a kongresszus idején nem ült az egyházfői trónon. Tehát az első és eddig egyetlen katolikus egyházfő, aki Magyarországon járt, II. János Pál volt. Utazó pápának is nevezték, mert több mint száz külföldi utat tett meg, többet, mint az elődei együttvéve. Világi, vagy ha úgy tetszik modern kifejezéssel élve showmannek is titulálhatnánk. Másik ilyen „beceneve” az, hogy az Isten atlétája, ugyanis aktívan síelt.
Szomráky Béla, aki több mint húsz alkalommal tolmácsolt magyar vezetőknek pápai audienciákon, azaz magánkihallgatásokon (bármilyen furcsán hangzik is e szó, magyarra így fordítható), úgy jellemezte II. János Pált, hogy amit ember tudhat az életről, azt ő tudta. Rendíthetetlen derű sugárzott a fantasztikusan kék szemeiből. Mindjárt a konklávé döntése után megfogalmazta a fő tézisét: Ne féljetek! Miután jó színész is volt, hisz fiatal korában színjátszó körökben játszott, ezt képes volt a nép nyelvén megfogalmazni. A Szent Péter téren olaszul beszélt, ám nem tudott igazán jól olaszul. Ezért azt mondta: ha most tévednék, akkor ti ki fogtok javítani. Aki értett a szóból, annak nyilvánvaló volt, hogy a frissen megválasztott pápa nem arra gondol, hogy nyelvi hiányosságai lehetnek olaszból, hanem arra, hogy a Szentatya sem tévedhetetlen. Így rombolta le, vagy legalábbis árnyalta, ilyen finom eszközökkel, azt az elődei által felépített, és nagy gonddal fenntartott eszmét, hogy a római pápa mindenható. Tényleg mindig a nép nyelvén beszélt, és mindig őszintén, de az üzenet ott volt, és átment: Ne féljetek!
Szomráky Béla tolmácsolt Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László köztársasági elnököknek, Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc miniszterelnököknek, valamint Szili Katalin parlamenti elnöknek is vatikáni audienciáján, ahol soha nem a pápa tolmácsa volt, hanem mindig a magyar tárgyaló félé. Ahogy elmesélte, előfordult, hogy a pápa szavait fordító vatikáni tolmács nem pontosan ültette át a mondottakat magyarra. Lehet, hogy szó szerin igen, de II. János Pál – alapos tudással felvértezve – igen árnyaltan fogalmazott, vagyis a szavak mögötti tartalom nem pontosan jött át a magyar elnök, vagy épp miniszterelnök számára. Na, ilyenkor közbe kellett lépni. Ilyen a diplomácia.
S, hogy mennyire ember a pápa. II. János Pál, eredeti nevén Karol Wojtyla, mint tudott, lengyel származású volt, Szomráky Béla pedig lengyelül is beszél, tanulmányai egy részét Lengyelországban végezte. Történt egyszer, hogy a pápa munkatársai jelezték a magyar delegáció tagjainak, letelt az audienciára szánt idő, távozni kellene, hiszen a szentatya napirendje percre pontosan be van osztva, az ajtó előtt vár már a következő küldöttség. A delegáció illő tisztelettel el is köszönt, de az éppen hivatalban lévő magyar miniszterelnök, vagy nem ismerte az egyébként szigorú protokollt, vagy valami más ok miatt, tulajdonképpen búcsúzás nélkül, a delegáció tagjaival együtt elment. Pedig a nemzetközi protokoll egészen világosan tartalmazza, hogy mi ilyenkor a teendő, még azt is, hogy mit kell mondani, hogyan kell viselkedni. A tolmács, – mint tapasztalt szakember –, tehát ott maradt egyedül a pápával. Valahogy fel kellett oldania ezt a diplomáciailag feszült helyzetet, lengyelül köszönte meg az audienciát. Mire Karol Wojtyla szeme felcsillant: Maga ilyen jól tud lengyelül, hogyan, honnan, miért? – kérdezte. Szomráky Béla megpróbálta elütni a dolgot azzal, hogy ott járt egyetemre, és azok a szép szőke lányok… Így derült ki, hogy II. János Pál pápa is volt szerelmes, nagyon szerelmes, mielőtt a katolikus egyház szolgálatába állt. És így maradt még vagy negyedóráig zárva a könyvtárszoba ajtaja. Nem volt már érdekes, hogy ott toporog a következő ország delegációja. A biztonsági emberek el nem tudták képzelni, hogy mi zajlik odabent, a zárt ajtók mögött. A televíziós felvételeken csak az látszik, hogy a pápától nem a magyar miniszterelnök köszön el illendő tisztelettel, hanem „csak” a tolmács.
Kiemelt kép: MTI/T. Asztalos Zoltán
Következő cikkünkben felidézzük II. János Pál pápa debreceni látogatásának biztonsági részleteit. A pápa ugyanis a világ egyik legjobban védett személye, és az, hogy a "Kálvinista Rómába" érkezett, egy politikailag feszült időpontban, a rendszerváltáskor, különös kockázatokat rejthetett.
