Valamitől mi mindig búcsúzunk

Az elengedés sosem egyszerű. Legyen szó arról, hogy a gyerek kirepül, egy házasság véget ér vagy végső búcsút kell vennünk attól, akit szeretünk. Azt, hogy ki hogy éli meg az elengedést és a veszteséget, sok tényező befolyásolja. A személyiségünk, a körülöttünk lévő emberek és szakemberek, a gyerekkori élményeink és a kultúra, aminek részesei vagyunk. Fel lehet készülni az elengedésre? Lehet vidám egy temetés? Hogyan élik meg a gyerekek azt, amit felnőtt fejjel is nehezen feldolgozható? Erről szólt a szerdai Ötös Mindenszentek napján.

Bíró Eszter, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusa azt mondja, a lelki folyamatot tekintve egy válás hasonlítható leginkább ahhoz, mikor egy haldoklótól búcsúzunk el. Mindkét esetben tudjuk, hogy mi vár ránk. És nem mindegy, hogy hogyan készülünk fel a búcsúra. Eszter munkája során nap mint nap találkozik ezzel a folyamattal, a szerdai Ötösben arról beszélt, milyen eszközökkel segíthetünk magunkon és szeretteinken ebben a nehéz időszakban.

Kánya Kinga gyászkísérővel nem csak a halállal kapcsolatos gyászról beszélgetett Szalai Kriszta és Epres Attila. Kisebb-nagyobb mértékben sok veszteséget is meg kell gyászolnunk életünk során. A legnehezebben feldolgozható veszteség leggyakrabban mégis a halál miatti veszteség. Bár a fájdalomról beszélni sokak számára még mindig tabu – főleg idegen emberek előtt – mégis vannak, akik nyitnak. Nekik a feldolgozásban gyászcsoportok is segítenek.

Kormos Róbert temetőlelkész és búcsúztató. Sokan rácsodálkoznak, mikor elmondja, mivel foglalkozik, pedig saját meggyőződése szerint is gyönyörű hivatása van. Végső útjára engedni valakit nagyon nagy felelősség, amit ha jól csinál az ember, sok szeretetet kap. Persze Róbert különös kérésekkel is találkozik munkája során, ezekről is mesélt a szerdai Ötösben.

Horváthné Pellionisz Petra gyerekpszichológus pedig abban segített, hogyan beszélgessünk a gyerekekkel a halálról. Kevesen tudják, hogy a felnőttekkel ellentétben a gyerekeknél gyakran előfordul, hogy életszakaszaik fordulópontjaihoz érve életük során többször is újraélik a korábban átélt gyászt. Néhány évtizede még tabuként kezeltük a gyerekek előtt a halált, de mára ez a szemlélet már teljesen megváltozott.

Az pedig, hogy hogyan gondolunk a halálra, hogy éljük meg a veszteséget, nagyban függ a kultúrától is, amiben élünk. Kiss Máté, az ELTE kultúrantropológusa a világ minden tájáról hozott különleges és érdekes szokásokat és megéléseket az Ötös Mindenszentek napi adásába.

A teljes adást a fenti lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.