Örökbefogadás, nevelőszülőség

Van olyan gyerek, aki már a kórházból egyenesen nevelőszülőkhöz kerül. Anyaként és apaként tekint nevelőjére, otthonaként a közegére és családjaként a benne élőkre. Aztán eljön a nap, mikor örökbe adják. És el kell búcsúznia mindentől, ami addig a mindent jelentette neki. De nem egy állami intézetben töltötte ezeket az éveket. Hogy lehet feldolgozni az elvállást, hogy lehet elengedni egy gyereket, és hogy kezd egy ismeretlen szülő új életet egy gyerekkel, akinek már mútja, kötődése és honvágya van? Erről szólt a szerdai Ötös.

Nevelőszülőség és örökbefogadás. Mindkét állomáshoz vezető út sok lemondással, hiánnyal és szomorúsággal lehet kikövezve, az érintett gyerekek életében mégis  vezethet boldogsághoz. A szerdai Ötösben Kálid Artúr mesélt saját gyerekkoráról. Arról, hogy vér szerinti anyja miért hagyta ott csecsemőkorában a kórházban, miért vette aztán mégis magával és milyen nehézségek elé állította amiatt, hogy papíron nem mondott le róla, ezért többször nem fogadhatták örökbe.

Parányi Gábor egy örökbe fogadott testvérpár történetéről mesélt. kétéves korában került hozzájuk kisfiuk, akiről véletlenül tudták meg, hogy van egy két évvel fiatalabb húga. Mindketten másik nevelőszülőnél éltek mielőtt Gáborékhoz kerültek, akik azt tervezték, hogyha senki nem jelentkezik értük, akkor örökbefogadják őket. A nevelőszülőkkel megszakadt végül a kapcsolat, a két testvérnek pedig sokat kellett tanulnia a kötődésről: anyukájukhoz, apukájukhoz és egymáshoz.

Klich Zsuzsa pedig egyedül fogadott örökbe egy kislányt. Bár azt mondták neki, hogy éveket kell majd várni, a papírok beadása után 7 hónappal anya lett. Négy napja ismerték egymást az akkor kétéves Csillával, mikor a játszótéren egy anyuka azt mondta nekik, hogy ritkán lát ilyen összhangot anya és lánya között. Zsuzsi a mai napig tartja a kapcsolatot Csilla nevelőanyjával, akire mindketten pótmamakétnt tekintenek.

Kínában az a szokás, hogy a gyerekeket 8-9 éves korukig nem a szüleik nevelik. Az itt élő kínaiak Magyarországon is tartják ezt a hagyományt. Piczek Antónia kínai gyerekek 24 órás nevelésével foglalkozik itthon. Vinkóczi Gabriella hivatásos nevelőszülő, épp egy hete fogadták tőle örökbe azt az ötéves kisfiút, akit csecsemőkora óta nevelt. Szombathelyi Laura, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevelőszülői hálózatáról mesélt Szalai Krisztának és Epres Attilának.