Várady Szabolcs: Egy idegen
6/06/2021 15:15
| Szerző: Pályi Márk / Klubrádió
A Klubrádió honlapján minden hétvégén közzéteszünk egy verses vagy prózai felolvasást Belső közlés című irodalmi műsorunk felvételei közül. Ma Várady Szabolcs Egy idegen című versét hallgathatják meg a szerző előadásában.
A neves költő, Várady Szabolcs egyik versét már bemutattuk itt, a honlapunkon is, a Rácz Aladárról Zsömlének című vers játékos módon vegyíti a narratív élettörténetet a hétköznapiság költői megjelenítésével. Mától Egy idegen című versét is meghallgathatják a Klubrádió honlapján, melyben idős édesanyja utolsó éveinek tónusát eleveníti föl, így ábrázolva az emberi élet végének közeledtét, amikor a zavart tudat megnyilvánulásait már csak a végső csönd válthatja föl.
Várady Szabolcs a tavalyi év elején volt irodalmi műsorunk, a Belső közlés vendége, a Marton Évával folytatott beszélgetésében számos életrajzi adalékot elárult az adásan fölolvasott verseiről is, amelyek közül a későbbiekben még többet is közzéteszünk az oldalunkon. Korábban Beck Tamás költőt, a Petri György-díj 2014. évi kitüntetettjét is ő méltatta zenés irodalmi műsorunkban.
A vers a fenti lejátszás gombra kattintva hallgatható meg.
A vers eredeti, írott változata:
Egy idegen
Egy idegen lány, egész fiatal,
itt állt az ágyam előtt még egy perce,
hova lett? És hogy jött be a lakásba?
Egy férfi volt itt. Nem bántott, de mégis,
meg kell keresni. Nem, dehogyis
álmodtam. Még nem juthatott ki.
Ott, a szekrény tetején, látod azt a dobozt?
Beleugrálnak, mókusok ezek?
Vedd le a dobozt, kérlek, vedd le onnan.
Nézd, a falon, nézd, ilyen rovarokat
még sose láttam. Csinálj valamit.
Jönnek és jönnek.
Megkeresem, megfogom, megölöm,
lányt, férfit, mókust, rovart, alhatsz, aludj,
nincs már, nincs semmi. Édes anyukám.
