Vásárhelyi Mária: Ha elszabadulnak az indulatok, nagyon nehezen kezelhető lesz
17/01/2023 14:45
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Tamás Gáspár Miklósról is megemlékezett Vásárhelyi Mária a Reggeli személyben, ahol a Kádár-rendszer iránti nosztalgiától eljutottak az egyébként nem is olyan erős oroszellenességig és a mai pedagógustüntetésekkel kapcsolatos társadalmi közöny magyarázatáig. A szociológus szerint az elégedetlenség fogja kirángatni a társadalmat a katatón állapotból. És bár egy éhséglázadás vérbefolytását ölbe tett kézzel nézne a többség, szerinte lesz majd egy határ. "Elképesztő esélyt szalasztott el a magyar állam, évtizedekig nem fog hasonló esélyt kapni, hogy a nagy ellátórendszereket modernizálja, ehelyett lerohasztotta". Nálunk nem ez a fontos a hatalomnak, hanem hogy bebetonozza magát, mondta.
Vásárhelyi Mária szociológus a napokban meghalt Tamás Gáspár Miklósra emlékezett a keddi Reggeli személy első részében. Vásárhelyi azt mondta, Tamás Gáspár Miklós nem volt tekintélytisztelő, "nem érdekelték az olyan földi hívságok, mint az előmenetel a hierarchiában, vagy a sok pénz". Ahogy ő látta, TGM egész életében nyomorgott, amit szerinte azoknak is érdemes lenne végig gondolnia, akik most nagyon sajnálják, ami történt.
Arról is beszélt, hogy TGM-ben nagyon sok jogos sérelem élt, példaként említette, hogy nem segítették az akadémia előrejutását, így anyagi gondjai voltak, megérdemelt volna szerinte egy egyetemi tanszéket. De szerinte azért tudott szabad lenni, mert nem voltak ilyen ambíciói.
"Hihetetlen következetességgel állt az elesettek, gyengék, bántalmazottak oldalára, akár jobboldali, akár baloldali volt az illető. A legfontosabb számára az igazságosság volt, és hogy megvédjen mindenkit, aki rászorult. Vásárhelyi Mária felidézte, hogy ő volt az egyetlen ember, aki a nyilvánosságban még Orbán Viktort is képes volt önreflexióra bírni. 2013-ban az izsáki rendőrök kihallgatás közben agyonvertek egy embert. "Gazsi felszólította Orbán Viktort, hogy menjen el és tegyen a sírjára egy szál virágot, mert ez az állam felelőssége, ha rendőrök bántalmaznak védtelen embereket. Orbán nyilvánosan válaszolt, igazat adott neki, és elvitt egy virágot a sírjára."
Orbán szerinte a megvesztegethetetlenségéért tisztelte. A tudományos teljesítményéről azt mondta, bár nem tudja megítélni, de szerinte nem érheti kifogás, még ha sokszor publicisztikai formában is írta meg, hogy mit gondol a világról. Szerinte inkább féltékenyek voltak rá, mert miközben "elképesztően művelt, nagy tudású ember volt, nagyon jól is írt, jó publicisztikákat, és nem jellemző az őt övező tudóstársadalomra, hogy valaki két műfajban is jó.
Politikusnak ugyanakkor alkalmatlannak tartotta, ezért TGM életének nem a legsikeresebb korszakaként említette, amikor SZDSZ-es parlamenti képviselő volt. Az autonómiája és szabadságszeretete miatt azonban nem volt összeegyeztethető azzal, hogy egy politikusnak nagyon sokat kell alkalmazkodnia ahhoz a közösséghez, amihez tartozik.
"Amikor a nyolcvanas években országgyűlési választáson elindulhatott, Gazsi is bejutott a parlamentbe, az a szabadság első fuvallata volt. Magát és a nézeteit képviselte, nem pedig a közösségét.
Később a műsorvezetővel arról beszélgettek, hogy mintha Magyarországon kezdene megszépülni a Kádár-korszak, és a Fidesz is rájátszik erre a politikai nosztalgiára. Vásárhelyi Mária a saját korábbi kutatásaira hivatkozva megállapította, hogy már a kilencvenes években is komoly nosztalgia volt érzékelhető a Kádár-rendszer iránt, és azóta évről-évre azt tapasztalta, hogy egyre erősebb. De ennek nem Kádár személye az oka, hanem a korszak biztonsága, a kiszámíthatóság és a gyarapodás lehetősége. "Az embereknek ezek a legfontosabb dolgok, nem pedig az anyagi jólét. Ezt tudomásul kell venni" - mondta a szociológus.
A perspektívákról van szó, nem kifejezetten a Lada, vagy a telek, hanem az, hogy az életüknek volt egy célja. Az átlagembernek az a fontos, hogy ne kelljen rettegni, hogy elveszíti a munkáját, hogy éhen hal. "Mert most éhen is lehet halni, de a Kádár-rendszerben nem lehetett éhen halni". És azokban a generációkban is él egy nosztalgia a Kádár-korszak iránt, akik még nem is éltek akkor, mert nekik úgy mesélnek róla a szülők, hogy az volt az aranykor. Ezzel a lakosság kétharmada így volt a 2010-es években.
Nem gondolom, hogy demokráciában élnénk, jelentette ki Vásárhelyi Mária, amikor arról kezdtek beszélni, hogy miért jöhetett el a rendszerváltás. "Az emberek a rendszerváltáskor nagyon sokat veszítettek, és keveset kaptak cserébe" - mondta, de ő mégsem tartozik azok közé, akik csalódtak a rendszerváltásban, mert a jött vélemény- és mozgásszabadság, és plurális társadalomban élünk. EZ pedig "nagyon nagy ajándék" - mondta.
Szóba került, hogy a világgazdaság a covidig és még utána is prosperált, aminek mi, magyarok is a haszonélvezői voltunk: egy kicsit mindenki jobban élt abban a 8-10 évben, "és az emberek úgy gondolták, hogy ez így marad: ez biztonságérzetet adott, ami az utóbbi egy évben megváltozott. Szerinte az elégedetlenség fokozódni fog, "mert nem hülyék élnek ebben az országban", ha már a zsíros kenyér is luxusétellé vált, de szerinte türelmesnek kell lenni.
A kormány ügyes, mondta Vásárhelyi cinikusan arról, hogy mindig találnak egy ellenséget, amivel az elégedetlenséget le lehet szerelni: "igaz, most nehezebb, de megvédünk titeket a nagyobb bajtól, a háborútól". Ez a filozófia, mondta, és szerinte a Fidesz "egyértelműen" azzal nyerte meg a 2022-es választást is, hogy a választókat reggeltől estig háborúval fenyegették.
Az oroszellenesség Vásárhelyi Mária szerint amúgy "túl van dimenzionálva", és arról beszélt, hogy szerinte igazából a rendszerváltás előtt az emberek nem érezték olyan rosszul magukat a Kádár-rendszerben, a szovjet katonák laktanyában voltak, "nem voltak láthatók", a helyiek elbizniszeltek velük, így nem is volt olyan általános oroszellenesség, amit ma gondolunk. "Kis ország vagyunk Oroszországhoz képest, így szocializálódtak az emberek", és "a védelemkeresés, a dörgölőzés az erőshöz, nagyon erős attitűd". Ma is azt gondolják az emberek, hogy az orosz medve hozzánk képest védelmet nyújthat.
De nem is tudnak másra gondolni, hiszen félre vannak tájékoztatva. A kormányzati tájékoztatás uralja a média 80-90 százalékát, és ott az megy, hogy mind a ketten hibásak, de alapvetően oroszpárti narratíva folyik, az emberek többsége pedig nem hallgat meg másik hírforrást. Ugyanazt hallja mindenhol. Az emberek elhiszik, hogy ha sokat mondják nekik. Kisebb gondjuk is nagyobb ennél, elhiszik. De felhívta a figyelmet, hogy "Hitlerék is propagandával hülyítették meg a német népet". Szerinte a propaganda a legnehezebb fegyverzet, sokkal többet el lehet érni, mint ágyúval, mert az embereket rá lehet venni arra, hogy az életüket adják hagymázas borzalmakért. Mindig így működött, tette hozzá.
Média nélkül választást sem lehet nyerni, jelentette ki. Az emberek "abba az irányba vannak manipulálva", hogy "a politika nem a mi dolgunk, hanem a hatalmasok játszótere". Ebből következik, hogy a pedagógusok mozgalmával kapcsolatban csak pár ezren elszántak, és hiába támogatják a tanárokat a diákok is, de a pedagógus társadalom nagy része nem vesz részt a tiltakozásban. Erről azt mondta Vásárhelyi, hogy a pedagógus társadalom már a Kádár-rendszerben is nagyon kontraszelektált volt, és a presztízse is folyamatosan romlott. Ma már az megy pedagógusnak, aki még nem tudja, mihez kezdjen az életével, ez pedig egy megugorható feladat, vagy ha olyan gyengén teljesít, hogy ez marad neki.
Ezzel párhuzamosan pedig iszonyatosan túlterheltek a tanárok, a tanítás után pedig rohannak a másod- és harmadállásba, hogy megéljenek. "Az iskolákba az igazgatókat nem választják, hanem a tankerületek kinevezik, és egyre erősebb a felülről jövő nyomás". Az igazgatók többsége "komiszár, aki a kormány parancsait hajtja végre, és jelenti fel a kollégáit a tankerületnél" - mondta.
Szerinte a pedagógusokat a kormány a megalázás és az idomítás felé nyomja, de szerinte van egy határ, amíg ezt tudják csinálni. "A totál erőszakos és konszenzusra képtelen politika olyanokat is felháborít, akik amúgy nem vennének ebben részt. Hogy ilyen szinten alázzák meg a pedagógusokat, hogy például nyáron ki lehet rúgni, hadd rettegjen fél éven keresztül, felfoghatatlan az embertelenség".
Csalódással tölti el, hogy a szülőket - leszámítva néhányat - nem érdekli, mi történik a gyerekkel az iskolában. Aggasztónak nevezte, hogy a társadalmat mindig az vitte előre, hogy a szülő azt szerette volna, ha a gyereke többre viszi mint ő, most már nem hogy nem fogja többre vinni, de nem jut versenyképes tudáshoz sem, és úgy vannak a szülők, hogy az iskola mint a ruhatár: reggel a gyereket beadják, este kiveszik, nem az ő problémájuk.
A mai oktatási rendszer legnagyobb tragédiájának azt nevezte, hogy az iskola szegregál, a társadalmi mobilitást teljesen felszámolja. Ez azt jelenti, hogy a nehéz sorba született gyereknek nincs esélye, hogy feljebb jusson, ahova született. A jómódba született gyerekeknek pedig a szülei meg tudják fizetni a minőségi oktatást. Az egész EU-ban nálunk a legalacsonyabb a társadalmi mobilitás, a plafonhoz és a padlóhoz ragadnak a gyerekek, mondta a szociológus.
Beszélt arról is, hogy szerinte az ellenzéki pártok demokratikusabb világot képzelnek el, de nem jut el az emberekhez, hogy mit gondolnak, mert nincsenek ehhez csatornák.
Szerinte az elégedetlenség tudja kimozdítani a katatón állapotból ezt az országot, és már mindenki a bőrén érzi, hogy itt nagyon nagy baj van, és nincs végiggondolt válságkezelés: kapkodás, erőszakosság van és parancsok.
Arról is beszéltek, hogy pár éve még Szlovákiában éhséglázadás tört ki, és hogy ha Magyarországon elszabadulnak az indulatok, az nagyon nehezen kezelhető folyamat lesz. De ha lennének "alternatív narratívák, az kanalizálhatná, így viszont a káosz veszélye nagyobb". Jó lenne, ha a közvélemény látna alternatívát, de nem lát, mert a nyilvánosságban már nincs.
Az éhséglázadás sem a demokratizálás előfeltételeit teremti majd meg, hanem az erőszak irányába visz, mondta. Szerinte ha Magyarországon ilyen lenne, a hatóság "kemény eszközökkel lépne fel ellene", a lakosság "ölbe tett kézzel nézné végig", ahogy egy éhséglázadást vérbe folytatnak. Nem gondolkodnának el azon, hogy milyen borzalmas nyomor és szegénység van egyes vidékeken.
Elképesztő esélyt szalasztott el a magyar állam, és szerinte évtizedekig nem lesz hasonló esély, hogy a nagy ellátórendszereket korszerűsítse, ehelyett lerohasztotta, és ma "sokkal rosszabb az egészségügyben a hozzáférés lehetősége, a minőségi oktatás elérhetősége, mint tíz éve". Nálunk nem ez a fontos a hatalomnak, hanem hogy bebetonozza magát, mondta Vásárhelyi Mária a Reggeli személyben.
A beszélgetés nemcsak meghallgatható, de meg is tekinthető a Klubrádió YouTube-csatornáján. Feliratkozott már rá?