Vészforgatókönyvek működnek az egészségügyben
26/05/2021 11:02
| Szerző: Klubrádió
Sokkal összetettebb a probléma, mint hogy csak az 5500 pályaelhagyót pótolják a kórházakban. Azonnali bérrendezésre és kiszámítható pályára van szükség az egészségügyben, mondta a kamarai elnök.
Balogh Zoltán, a szakdolgozói kamara elnöke szerint az egészségügyben még nagyobb a baj, mint hogy csak csupán arról az 5500 egészségügyi dolgozó távozásáról beszéljünk, "akik meg merték tenni, hogy nem írták alá az új szolgálati jogviszonyt, és belevágtak valami másba. Ez a kilátástalanságból való menekülést jelentette a számukra".
Balogh szerint az egyik legkézenfekvőbb, hogy őket visszacsábítsák az egészségügybe, ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy "korlátozás nélkül vissza tudják őket foglalkoztatni, mert olyan helyekről távoztak, ahonnan ma is hiányzik az ápoló, a szakdolgozó, az orvos. Rájuk is számít a rendszer".
Ennél is fájóbb, ha szakdolgozók más ágazatokban próbálnak szerencsét. Szerinte ez a jelenség az elmúlt években megfigyelhető, hogy akár pár tízezer forintért más boldogulást kerestek. Balogh egy képalkotó radiográfust említett, akinek hiába van speciális végzettsége, inkább egy üzletközpontban vállalt pénztárosi munkát.
Ez rendszerhiba. Az egész ágazatot egyben kell szemlélni. A szakmailag igazságos bérezési rendszer és előremeneteli rendszer az alapja annak, hogy az ágazatban megfelelő humán erőforrást lehessen biztosítani, mondta Balogh.
Szerinte az elmúlt egy évben csak kevés alkalom nyílt arra, hogy szakmai szervezetek, ágazati testületek különféle egyeztetéseken vegyenek részt. A szakdolgozói kérdésről azonban a kormányzatnak muszáj lenne jövőbemutató döntéseket hozni, mert a veszélyhelyzet elmúltával detektálható, hogy olyan létszámhiányok alakulhatnak ki az egészségügyben, amivel nem lehet azt az ellátást biztosítani, mint a covidjárvány előtt.
A szervezet egy előremutató bérintézkedési csomagot kezdeményezett, amivel a 2022-re beígért csomagot előrehoznák egy évvel, és az orvosi bérrendezéssel arányosan, 2022-23-ra előreláthatóvá váljon, hogy milyen előremeneteli rendszer valósul meg, mondta.
Balogh arról beszélt, hogy az új szolgálati jogviszony nem hozott kedvező fordulatot a szakmában. A tavalyi, egyszeri, 500 ezer forintos kiegészítésre szerinte most is szükség lenne, "de biztos, hogy árnyaltabban kellene végrehajtani. Vannak munkakörök, ahol még ennél is nagyobb emelést megérdemelnének a kollégák".
Napi szinten problémát okoz a létszámhiány: "vészforgatókönyvek működnek az intézményekben, napi szintű operatív megbeszélések vannak a főnővéri karral, hogy a biztonságos betegellátást tudják szavatolni" - mondta a szakember.
"Nagyon nehéz és stresszes időszakokat élünk át". Nagy a bizonytalanság, hogy úgy az egészségügyben dolgozók már eleve úgy mennek be dolgozni, hogy nem tudják, az ügyelet végén haza tudnak-e menni, mert "számos esetben elhangzik, hogy úgy készüljetek, hogy itt tudjatok maradni". Ez felemészti a dolgozókat, és ezt kompenzálni kell, mondta.
A nyári szabadságok újabb kihívás elé állítják a munkáltatókat: egyrészt jó lenne szabadságra elengedni a dolgozókat, de közben meg kell oldani a kieső munkaerő pótlását. Balogh szerint ráadásul most csak a munkaerőkrízis elején járunk: a következő években "egy fogyó generáció csúcspontjához fogunk érni, kevesebben lesznek a pályakezdők, sokan mennek nyugdíjba. Már látjuk, milyen feszültséget okoz ez a rendszerben".