Vétókompromisszum: annyira nem fontos a jogállamiság?

Nem sokkal az uniós csúcs csütörtöki kezdete előtt Németország, Magyarország és Lengyelország megállapodott, aminek eredményeként elhárulhat a brüsszeli büdzsé elfogadása előli akadály – summázza a történéseket a Süddeutsche Zeitung, miután erről a kisebb lengyel koalíciós partner nevében Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes maga számolt be, igaz, teszi hozzá az újság, ő sem árult el részleteket. Szerda délután az uniós nagykövetek tárgyalóasztalhoz ültek, hogy megvitassák azt a nyilatkozatot, amellyel feltehetően kiegészítik az eddig elfogadott szöveget a két országra vonatkozóan. Ezt követően úgy nyilatkoztak, a vitát pozitívan értékelik, habár bizonyos kérdések továbbra is nyitottak maradtak. Mindenesetre az újság is úgy véli, hogy a jogállami következmények csak a magyar országgyűlési választások után lépnek hatályba. Németország pedig mindenképpen meg akart állapodni a vétó megakadályozásáról az év végéig, a német soros elnökség lejárta előtt, de úgy, hogy tudta, a vitát nem nyitják újra, és az eredeti szöveghez sem nyúlnak. A kiegészítés pedig azt tartalmazza, hogy a jogállami mechanizmus csak az uniós alapok törvényes felhasználását biztosító költségvetési kérdésekhez kötődhet. A magyar és a lengyel kormány ragaszkodott ahhoz, hogy ne lehessen a jogállami kitételekhez kötődően olyan, szerintük kényes kérdéseket számon kérni rajtuk, mint a migrációs politika vagy az LMBTQ-jogok. A jogállamisági mechanizmust pedig elfogadják ugyan, de befagyasztják. A magyar és lengyel kormány megtámadhatja az Európai Bíróságon, amely vélhetően legkorábban 2022-ben hoz róla döntést. Az Angela Merkellel történt egyezkedés után valóban egy centiméterre vannak a megállapodástól, bár a csütörtökön kezdődő, két napos uniós csúcson az állam- és kormányfőknek el kell fogadniuk az alkut.

A Tagesschau viszont úgy fogalmazott cikke felvezetőjében az ARD tudósítását alapul véve, hogy bár eleinte makacsul kitartottak vétójuk mellett, végül belement a két kormányfő a kompromisszumba. A várható kiegészítésben szerepel az egyes tagállamok nemzeti identitásának elismerése, ami a magyarok és a lengyelek értelmezésében azt jelenti, hogy menekültügyi és családpolitikájukba nem avatkozik be az Unió. Orbánnak pedig nem kell attól tartania, hogy nem jut hozzá az uniós alapokhoz, hisz ha közvetlenül a 2022-es választások előtt fordul az Európai Bírósághoz, akkor annak törvényességi vizsgálata előtt – ami egy-két évbe telhet - nem szankcionálhatja az Unió. Ugyanakkor a dpa hírügynökség kiemeli, hogy Hollandia és Luxembourg előre figyelmeztetett: nem lehet felhígítani a már egyszer elfogadott jogállami követelményeket.

A Neue Zürcher Zeitung elemző cikkében Christa Tobler uniós jogi szakértő azt írta: ezek az események kocára teszik az Európai Unió identitását, mint a törvényességen alapuló közösség létét.

A Die Welt szerint Magyarország és Lengyelország feladta a vétóját, most minden szem a többi tagállamra, alapvetően a hollandokra szegeződik. Az eredeti szövegtervezethez szánt, most kialkudott mellékletben az is olvasható, hogy nemcsak az Európai Bíróságnak, de az Európai Tanács állam- és kormányfőinek is meg kell tárgyalniuk a felmerülő jogállami kifogásokat.

A Washington Post berlini keltezésű cikkének kiinduló tézise, hogy a 27 tagországot tömörítő közösség az alapvető liberális értékek egyre mélyülő válságába süllyed. A körvonalazódó kompromisszumot úgy értékeli, hogy arcvesztés nélkül tudtak visszakozni Orbánék a vétójukból, miközben a jogállami ellenőrzés lényegében változatlan marad. Egy névtelen nyilatkozó szerint viszont valóban van némi kikötés, hogy mikor indítható el a szankciós procedúra. Ugyanakkor a mindig felülkerekedő kompromisszumok azt üzenik, igenis célravezető erőszakos taktikához folyamodni. De azt is üzenik, hogy a demokratikus normák betartása nem elvárás ezentúl. Sőt uniós pénzekből fenn lehet tartani az ilyen rendszereket. Heather Grabbe, a Nyílt Társadalom Európai Intézetének igazgatója úgy véli, ideje lenne végre komolyan venni a jogállami vitákat. Noha Angela Merkel kancellár úgy fogalmazott most, hogy ez a megoldás változást fog hozni Lengyelország és Magyarország eddigi helyzetében, miközben megmarad az eredeti jogállami elképzelés is. Grabbe megérti, hogy 15 évi kancellárság után most szép búcsút akar venni Angela Merkel a politikától, de mégiscsak rajta múlik minden. Nézzük, vajon kész-e lenyomni Orbánt? – tette fel a kérdést. 

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg. Címlapi kép: Orbán Viktor Facebook-oldala