Viselkedése miatt kritizálják az új magyar EU-biztosjelöltet

A brit sajtóban bőségesen tálalták az újságok azt a meg nem erősített illetve cáfolt értesülést, sokak szerint csak spekulációt, miszerint Magyarország segítene Boris Johnsonnak a Brexit tervezett október 31-i időpontját tartani azzal, hogy nem szavaz az uniós tagországokkal, pontosabban megvétózza a közösség egyelőre egységes álláspontját – írja a párizsi székhelyű nemzetközi hírügynökség, az AFP tudósítása, amit számos médium átvett. Brüsszel ugyanis visszadobta ismételten a brit kormányfő újabb ajánlatát és arra kérte a londoni vezetést, hogy másik forgatókönyvvel rukkoljon elő egy héten belül, mert az október 16-17-i szavazás meghatározza a kilépés mikéntjét. Az AFP kérdésére a magyar külügyminiszter azt mondta, nem kérte a brit kormányfő Magyarország segítségét, hogy vétózza meg a Brexit időpontjának meghosszabbítását.

Az osztrák ORF közszolgálati média értesülése szerint az új román jelölt töltheti be a közlekedési biztosi posztot, ami nem esik egybe a hétvégén kiszivárgott értesülésekkel, miszerint Várhelyi Olivér kerülne ebben a státuszba. Várhelyiről csak annyit tudott meg a portál, hogy az ő személyét is elég kritikusan ítélik meg: ugyan hozzáértését nem kérdőjelezik meg, de emberi kvalitásait annál inkább, mivelhogy "kiabálós és lenézi a munkatársait". Márpedig az Unióban ezt a magatartást nem tolerálják. Ráadásul még legalább négy biztosjelölttel hasonló gondok vannak, miközben az idő sürget, mert október 23-án végleg meg kell szavazni a biztosokat, hogy november 1-én munkához láthassanak. Ursula von der Leyen egyébként azt a célt is kitűzte maga elé, hogy kiegyensúlyozott legyen a férfiak és nők aránya a bizottságban.

A Der Standard a nemzetközi politika porondján néz körbe, amikor a populizmus történelmi irányváltását elemzi. Az alaptézis: a populista vezetőket mostanság nem az érdekképviselet nélkül maradt tömegek juttatják hatalomba, ahogy azt a populizmus történelme évszázadok óta mindig igazolta, hanem a politikai elit. Katasztrófaként értékeli a Brexitet épp úgy, mint Trump elnökké választását a Princeton Egyetem kutatója, Jan-Werner Müller, aki szerint mindkettő hátterében az áll, hogy az elit le akart számolni a közvetlen demokrácia intézményével. Az elmúlt évek tapasztalatai pedig azt bizonyítják, hogy nemcsak megválasztotta a politikai elit a populizmust "fröcsögő", vezetői feladatra alkalmatlan populistákat, de még a programjukat is teljes mellszélességgel támogatja. Amit nem átall hamis nemzeti konzultációra vagy referendumra hivatkozva legitimálni. Ennek eklatáns példáit látjuk – és a cikk Magyarországot sorolja első helyre, de megemlíti Lengyelországot, Törökországot – a többi között. Szociológusok azonban a dolgok mélyére nézve keresnek alternatívát, miként lehet meghaladni a populizmust, amelyben az egyik rendszerfenntartó eszköz az ellenzék szétdarabolása és megosztása. Amíg Magyarországon például széles társadalmi vita volt a Jobbik bevonására az ellenzék választási szövetségébe, addig a Fidesz fölényes kétharmadot csinált. Mindezek ellenére a szerző úgy véli, a közvetlen demokrácia visszaállítása lehet a legjobb recept a populizmus megdöntésére.

A jordániai Al Abawa portál számolt be a Magyarország és a Omán közti most megkötött egyezségről, amely szerint vízummentességet kapnak a diplomáciai testület képviselői vagy a különleges státuszú illetve szolgálati útlevéllel rendelkezők Magyarországra illetve Ománba utazásuk során. Ezzel is erősítve a két ország közti baráti viszonyt – indokolja az intézkedést a tudósítás, amelyben feltűnt, hogy ennek kapcsán a kereskedelmi kapcsolatokról egy szó sem esett.  

A görög kormányfő pénteken azzal fenyegetőzött, hogy szankciókat kezdeményez azon országok ellen, akik nem hajlandóak menekülteket a nemzetközi elosztás alapján sem befogadni – számol be az újabb fejleményről az amerikai Breitbart, Donald Trump elnök egyik szócsöve, és mint ilyen, mindent elkövet, hogy az amerikai elnök migrációs politikáját külföldről is megtámogathassa. Ez egyszerűen képmutatás – fogalmazott a kormányfő, aki azt javasolja az uniós parlamentnek, hogy aki nem fogad be 1000 vagy 2000 menekültet (országmérettől nyilván függően), az ne élvezhesse az Európai Uniónak a szabad munkaerő-vándorlás és az egységes piac jelentette előnyeit. Leszbosz szigetén 2900 menekültet fogadtak 1 hónapos időtartam alatt.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Címlapi kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)