Vízumkönnyítés: nem baráti környezetben zajlik majd az ellenőrzés
1/08/2024 14:37
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Az Európai Unióban aggódnak, hogy a magyar vízumkönnyítés miatt orosz kémek özönlenek majd a schengeni övezetbe. Katrein Ferenc nemzetbiztonsági szakértő szerint bár a politika felkapta a témát, nem alaptalanok a félelmek. Nagy kérdés, mekkora létszámban jelentkeznek majd a programba. A volt kémelhárítót a Reggeli gyorsban kérdeztük.
Magyarországon eddig is többféle jogcímen vállalhattak munkát harmadik-országbeli (nem EU-s) állampolgárok, az egyik opció, hogy Nemzeti Kártyát igényelnek. Erre korábban csak szerb és ukrán vendégmunkásoknak volt lehetőségük, július 8-tól azonban hat további ország, köztük Oroszország és Belarusz állampolgárainak nyílt erre módja. A Nemzeti Kártyát kérelmezőknek nem kell benyújtaniuk munkaerőigényről szóló igazolást; az azzal rendelkezők nem számítanak bele a vendégmunkások foglalkoztatására megállapított éves létszámkeretbe és akár családegyesítésre is van lehetőségük. Továbbá, legfeljebb 90 napra meglátogathatják a schengeni övezet bármely országát – igaz, ha az érintett ország biztonsági kockázatot lát, megtagadhatja a belépést.
Az biztos, hogy a nagypolitika felkapta a magyar könnyítés ügyét, de ez nem jelenti, hogy ne lennének jogos aggályok – véli Katrein Ferenc nemzetbiztonsági szakértő. Nem tudjuk a döntés hátterét és azt sem, mennyi kérelemre kell számítani, így nehéz megmondani, mekkora kockázatot jelent. Az biztos, hogy ellenőrizni kell nemzetbiztonsági szempontból ezeket a munkavállalókat a kártya kiadása előtt – mondta a volt kémelhárító a Reggeli gyorsban.
Az Európai Bizottság adatai szerint tavaly kb. 520 ezer orosz állampolgár folyamodott ún. schengeni vízumért, a kérelmeknek mindössze 10 százalékát utasították vissza. 2023-ban összesen 8 millió ilyen vízumot adtak ki világszerte, az oroszok így az első öt leggyakoribb kérelmező között vannak. Nem az a kérdés tehát, hogy a háborús országból be lehet-e jutni Európába, hanem az, hogyan ellenőrzik a beutazókat.
Az az orosz állampolgár, aki szeretne bekerülni a programba első körben a moszkvai magyar nagykövetséggel vagy a konzuli szolgálattal lép majd kapcsolatba, amely az Információs Hivatalra támaszkodva, finoman szólva sem baráti környezetben próbálja meg az előszűrést elvégezni. Egy ilyen ellenőrzés azzal jár, hogy különböző adatbázisokban előzménykutatásokat végeznek, feltérképezik az illető szociális hálóját, kockázatokat keresnek – ez nyilván nehezített a háborúban álló Oroszországban, amely nem része a szövetségi rendszereinknek – magyarázta Katrein.
A szakértő szerint, attól még, hogy ha a magyar hatóságok bármi miatt – legyen az akár kapacitás- vagy képességbeli hiány – nem csinálják meg a házifeladatukat, a szövetséges országok szolgálatai, ha érintetté válnak, el fogják végezni az ellenőrzést. Ha ők kimutatják valakiről, hogy köze van az orosz szolgálatokhoz, amit mi nem tudtunk, akkor egyrészt szólni fognak, másrészt viszont diplomáciai konfliktus lehet a dologból. A szolgálatok alapvetően csendben végzik a munkájukat, hogy a nyilvánosság értesül-e lebukásokról, már inkább politikai döntés – mondta Katrein.
A háború kitörése óta elég egységes a nyugat-európai fellépés az orosz szolgálatokkal szemben – nem egy kém lebukásáról olvashattunk is – az oroszok nyilván mindent megtesznek, hogy regenerálják illetve fejlesszék a hálózataikat. Természetes, hogy abba az irányba fognak menni, ahol a gyengébb ellenállást érzik – mondta a volt kémelhárító.
Katreint arról is kérdeztük, mit csinál egy kém és, hogy mekkora jelentősége van a kíberhírszerzés mellett a humán információgyűjtésnek. A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.
2024. augusztus 1., csütörtök 07:45
Riporter: Herskovits Eszter és Selmeci János