Vörös farok helyett – Selmeci János jegyzete

Nagyjából hússzor kezdtem az írást újra, mert keresem a tanulságot, de nem találom. Könnyű és egyébként jogos is azt mondani, hogy Gréczy Zsolt lehetett volna óvatosabb, hogy felelős politikus ilyet nem csinál, de vajon normális-e, ha az ember úgy éli az életét, hogy minden egyes mozdulata előtt arra gondol, hogy azt majd felhasználhatja-e ellene a revolvermédia.

Persze pontosan nem tudjuk, mi történt, a kiszivárgott fotókról bárki gondolhat, amit akar, de a DK politikusából úgy lett zaklató a kormánypárti sajtóban, hogy erre bizonyítékot még nem láttunk. Ez már csak azért is sajnálatos, mert a metoo kirobbanása utáni években a magyar közvélemény és a magyar sajtó - legalábbis az igazság iránt érdeklődő része - is sokat tanult az ártatlanság vélelmének fontosságáról. Ezt tapossa meg most megint a fideszmédia, különösebb cél nélkül, egy politikai karrier pedig tönkrement, jó eséllyel valami olyasmi miatt, ami lehet, hogy ízléstelen; lehet, hogy ciki; de magánügy, és amiről tudnunk sem kellene.

Épp egy olyan időszakot élünk, amikor kamuhíreket írni jövedelmezőbb, mint valódi újságírást folytatni, a magyar választók egyre nagyobb része pártpropagandát fogyaszt, hamarosan pedig profi deep fake videókon, a saját hangukon állítanak majd politikusok olyasmit, amit a valóságban sohasem.

A kormány dolga, például az oktatáson keresztül éppen az lenne, hogy segítse az embereket felismerni a valóságot, ehelyett finanszírozza a hazugságot.

Selmeci János jegyzete a 2019. december 20-i Esti gyorsban hangzott el.