Baj az, ha például Kenderesi Tamás rácsap egy nő fenekére?
30/07/2019 14:02
| Szerző: Klubrádió
Drukkol a túlszexualizált úszósportnak, hogy a tagjai megértsék, mi az, amit megengedhetnek maguknak a másikkal szemben, és mi az, amit nem – mondta Mérő Vera médiakutató. Azt is hangsúlyozta, nem Kenderesi Tamásról kellene vitatkozni itthon az úszó dél-koreai ügye kapcsán, hanem arról beszélni, mi az a szexuális zaklatás, sokan ugyanis nagyon bizonytalanok a kérdésben. Jól néz ki a pulcsid! És milyen jó néz ki benne a cicid! Hol a határ? Nem mindenki érzi.
A Nem tehetsz róla, de tehetsz ellene című Facebook-oldal szerkesztője szerint teljesen fölösleges Kenderesi Tamás személyét élve boncolni, megpróbálni eldönteni, hogy a kézlevágás vagy a megkövezés a megfelelő retorzió. (Egyébként a pénzbüntetés és az írásbeli figyelmeztetés tökéletesen arányos szankció lenne, amit kilátásba helyeztek neki – jegyezte meg.) Amíg Kenderesi Tamás személyéről szól a vita, addig nem jutunk egyről a kettőre, mert ösztönszintű hitvitákba keveredünk.
Ennél sokkal fontosabb lenne arról beszélgetni, mi az a szexuális zaklatás, hol a határa és mi a gond vele. Mérő Vera szerint ez azért fontos tisztázni, mert rendkívül széles skála, így sokan bizonytalanok a kérdésben. Ha például csak annyit mond egyik ember a másiknak, hogy tetszik neki a pulóvere, az még nyilván nem szexuális zaklatás, de ha már arról beszél, milyen jól néz ki a másik cicije a pulcsijában, az már verbális szintű szexuális zaklatás. Az is ide sorolandó, ha valaki félreérthetetlen jelzésként a másik után fütyül, a fenékre fogás pedig a skála további fokozata.
Sokan azért vannak zavarban ebben a határok kijelölésében, mert nincs közös minimum, társadalmi tudás a témában, így nehezen döntik el, mi az, ami még belefér, és mi az, ami már nem. A határok megállapítására a legegyszerűbb módszer az, ha feltesszük magunknak a kérdést: figyelembe vesszük-e a másik ember akaratát, integritását, amikor cselekszünk, vagy pusztán csak a saját szándékunk, vágyaink visznek előre. Ha az ember azt érzi, hogy nem annyira érdekli, a másik mit gondol, csak csinálja, amit akar, akkor már lehet gyanakodni, hogy zaklatásról van szó. De akár abba is bele lehet gondolni, mi az, amit az ember nem mondana az édesanyja vagy a főnöke előtt.
Tehát léteznek önkontrollt segítő módszerek, de ennél is egyszerűbb lenne a helyzetek megítélése, ha lenne valamilyen közmegegyezés a kérdésben. Azt érdemes megvizsgálni, hogyan lehetne azt elérni, hogy a lehető legkevesebb ember jogai sérüljenek. Ezt megérteni az úszósport túlszexualizált világában különösen fontos lenne. Drukkol nekik, és el kellene beszélgetni azokról a dolgokról, amelyekről Szepesi Nikolett úszó is írt, csak a kutya nem vette komolyan – tette hozzá.
Mérő Vera arról is beszélt, tapasztalatai szerint a zaklatási ügy megítélése nem attól függ, ki melyik nemhez tartozik. Vannak nők, akik a zaklatás áldozatát hibáztatják, kvázi lekurvázzák, és férfiak, akik tahóságnak tartják, ami a dél-koreai klubban történt.
Valamint az is fontos, hogy a zaklatásnak természetesen számos más formája van, nem csak szexuális alapú lehet, hanem például gúnyolódásként is megnyilvánulhat, akár az átlagostól eltérő külső vagy épp egy beszédhiba miatt.
Kenderesi Tamás szexuális zaklatási ügye pár napja kezdődött. A 22 éves úszót, aki a dél-koreai világbajnokság indulója volt, vasárnap hajnalban vette őrizetbe a helyi rendőrség, mert egy 18 éves lány azzal vádolta, hogy megfogta a fenekét egy kvangdzsui éjszakai klubban. Kenderesi elismerte, hogy hozzáért egy nőhöz, de szerinte szexuális zaklatás nem történt. A távol-keleti ország hatósága végül úgy döntött, pénzbüntetés fejében kiengedik Kenderesit Dél-Koreából, az azonban még nem dőlt el, hogy itthon indul-e ellene fegyelmi eljárás.
A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!
2019. július 30., kedd 08.45
riporter: Dési János
