"A NATO egyértelműen ki fogja mondani, Oroszország az ellenfél"
20/06/2022 11:43
| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter
Egyértelmű, hogy Európának nincs elég tüzérségi fegyvere, amivel az ukránokat ki tudná segíteni. Meddig bírja Ukrajna így az orosz túlerőt? Közben Oroszországnak is komoly gondjai vannak, a nyugati szankciók és a súlyos emberi, technikai veszteségek miatt, ezért Kínához fordul. A jövő heti NATO-csúcson Oroszország már ellenfélként kerülhet be a védelmi szövetség új stratégiájába, de arról egyelőre megoszlik a NATO tagországok véleménye, hogyan viszonyuljanak Kínához, mondta Wagner Pétert, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
Hatalmas veszteségek ukrán és orosz oldalon is, de miért nem tud segíteni a Nyugat az ukránoknak? A Reggeli gyors című műsorban a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, Wagner Péter azt mondta, a nyugati fegyverek ahhoz elegek, hogy csökkentsék az orosz tűzhengert, de ahhoz Ukrajna nem kapott elég fegyvert, hogy érdemben tudjon reagálni az orosz technikai, tüzérségi fölényre. "Ennek nem az az oka, hogy a nyugat ne akarna adni, hanem nekik sincs elég".
Wagner a Military Balance évkönyvére hivatkozva azt mondta, Ukrajnának hétszáz tüzérségi eszközre lenne szüksége, ugyanis ennyit vesztett a háború kitörése óta. "Meglepőnek" nevezte, hogy az ukránok elismerték, hogy mekkora veszteségeik vannak: ezek ágyúk, "katyusák", rakétavetők. "A hétszáz darab annyi, amennyivel Németország, Franciaország és Nagy-Britannia együtt rendelkezik" - mondta Wagner, aki szerint ha ezt a mennyiséget mind odaadnák, akkor Ukrajna ott lenne, ahonnan elindult, viszont ennek a három országnak nem maradna ilyen fegyvere.
Ezeket a tüzérségi eszközöket újragyártani évekig tartana: a problémát Wágner szerint nyugaton sem tudják, hogyan lehetne áthidalni, mivel az Egyesült Államok kivételével senkinek sincsenek ekkora készletei. Felsorolta, hogy Ukrajna Norvégiától kapott 9 önjáró löveget, Szlovákiát 8-at, Lengyelországtól 18-at, az amerikaiak pedig több mint százat adtak át. Mindebből látszik is, kinek mekkora fölösleges mennyiségei vannak. Ehhez képest az ukránok négyszáz harckocsit veszítettek el, ezerháromszáz gyalogsági harcjárművet: "elképesztő mennyiséget veszítettek. Nagy kérdés, ezt honnan lehet pótolni, miközben az orosz előrenyomulás ekkora veszteségeket okoz".
A múlt héten a francia, a német, az olasz és a román vezetők Ukrajna fővárosába, Kijevbe látogattak, ami Wagner Péter szerint diplomáciailag volt fontos, határozott katonai segítséget csak korlátozottan tudtak ígérni, hiszen a NATO tagországainak is növelniük kell a hozzájárulásukat a katonai szövetségben. Lehet ugyanakkor, hogy pénzügyi, gazdasági segélyéket tudtak az ukránoknak felajánlani, de Wagner szerint a látogatás elsősorban inkább politikai kiállás volt az ukránok mellett.
Wagner Péter csalókának nevezte az oroszokról folyamatosan hallható negatív híreket, amiből nyugaton, illetve Ukrajnában hajlamosak voltak arra következtetni, hogy az orosz haderő meggyengül, és ez akár a putyini rezsim összeomlásához is vezethet. Az volt a kérdés, hogy az orosz elnök marad-e vagy megpuccsolják, esetleg súlyos beteg-e. A katonai szakértő szerint azonban, bár az orosz veszteségek sokkal súlyosabbak, mint az ukránoké, az orosz tartalékok sokkal nagyobbak is, mint az ukránoké". Oroszországnak sokkal nagyobb a lakossága is, az ukránoknak nincs az a "buffere" sem, amiből tudnának veszíteni. "Volt egy hullám, most van egy mélyrepülés, hogy a háború egyelőre nem ért véget. És pont most egy olyan szakaszában van a háború, ahol az orosz haditechnikai fölény rendkívül súlyos katonai veszteségeket okoz az ukrán félnek, úgyhogy ezt valamilyen módon kezelnie kell a Zelenszkijnek" – mondta Wagner Péter.
Az elemző szerint abban, hogy az ukránok június óta nyíltan beszélnek arról, mekkorák a veszteségeik, annak az is oka, hogy részben felhívják a Nyugat figyelmét a súlyos helyzetükre, másrészt a sajátjaiknak szól, hogy nem adhatják fel a harcot, ezzel is próbálják megakadályozni demoralizálódást.
A háború folytatásával kapcsolatban a szakértő szerint az a kérdés, hogy mik az orosz célok: megállnak-e előbb, vagy vagy el akarnak masírozni Kijevig, mindenesetre úgy látja, nem várható gyors megoldás a konfliktusra.
Ugyanakkor Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára egy interjújában azt mondta, hogy a június végén kezdődő NATO-csúcson új stratégiai dokumentumot fognak elfogadni, ami a 13 évvel ezelőtti stratégiát váltja le, és szerinte ebben határozottabban fognak fogalmazni. Az előző dokumentumban például Oroszországot még partnerként kezelték, és azt részletezték, hogyan lehet együttműködni vele, most viszont egyértelműen ki fogják mondani, hogy Oroszország az ellenfél, és ez egy évtizedre meghatározza majd a NATO-országok viselkedését.
Kínáról is szót ejtett, ez a kérdés azonban nem annyira egyértelmű, mint Oroszország esetében: vita van, hogy NATO-nak szükséges-e a felemelkedő Kínával foglalkoznia. Az USA szerint igen, vannak NATO-tagországok, amelyek szerint nem kell Kínát belekeverni a NATO dolgaiba. Annyira vitatott a kérdés, hogy Kínát legelőször 2018-ban említették meg hivatalosan egy NATO-dokumentumokban, és úgy jellemezték, hogy kihívás és lehetőség. Két évvel később azonban már csak annyit írtak róla, hogy kihívás. Nagy kérdés, hogy most hogyan fogják leírni a dokumentumban Kínát. Wagner szerint ellenségnek talán még nem, mert Európából nézve sokkal kevésbé kihívás, mint Amerikából nézve.
Az orosz-kínai "barátsággal" kapcsolatban Wágner Péter azt mondta, az orosz agresszió Ukrajna ellen egyben komoly és egyenlőtlen barátság kezdete Kínával, bár korábban is egyértelmű volt, hogy Kína gazdaságilag sokkal erősebb, mint Oroszország, most pedig a háború megmutatta, hogy utóbbinak a hadserege sem annyira erős, mint hittük. A szankciók Oroszországot középtávon ráadásul még jobban meggyengítik, ami Kína kezére játszik. Ez két atomhatalom "barátsága", de nem egyenlő feleké, amiben benne van az is, hogy "nem fognak mindig simán alakulni a dolgok" - mondta a szakértő.
Reggeli gyors/Interjú Wagner Péterrel
2022. június 20., hétfő 07.15
riporter: Szénási Sándor