Weber: A magyar és a lengyel kormányfő a hazájukban szított félelemből élnek

Az ellentmondásos törvények sokaságért felelős Varga Judit Brüsszelbe megy erősíteni a konzervatív tábort – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német szerző felfigyelt arra is, hogy ezzel egyidőben megváltozik az uniós ügyek kormányzati kezelése is, mert nem tartozik ezentúl az igazságügyi tárcához és új miniszteréhez, Tuzson Bencéhez, aminek két oka lehet – írja a lap. Az egyik, hogy Orbán Viktort valóban aggasztja a mindmáig befagyasztott uniós pénzek sorsa. A másik, hogy készül a kabinet a jövő nyártól esedékes uniós soros elnökségre is, amihez a talajt előkészítheti a volt igazságügyminiszter, akit a cikk már a címben is Orbán buzgó oltalmazójának minősít. Varga karrierjét felvázolva a szerző megemlíti, hogy az angolul, franciául és németül kiválóan beszélő ügyvéd, 10 éven át dolgozott a fideszes EP-képviselők tanácsadójaként, mielőtt kormányzati tényező lett.

Emlékeztet az írás arra is, amit még 2021-ben nyilatkozott Varga Judit, miután a Fidesz-frakció – nem kis belső nyomás hatására – kilépett az Európai Néppártból, hogy sürgősen újra kell építeni a baloldali liberális túlsúllyal szemben a konzervatív jobboldalt. Orbán minden bizonnyal számít arra, hogy ebbe sikerül Vargának bevonnia Giorgia Meloni olasz kormányfőt, Marine Le Pen francia szélsojobbos politikust, Jarosław Kaczyński lengyel kormányfőt és Herbert Kicklt, az osztrák Szabadságpárt egykori belügyminiszterét is. S milyen ellentmondásos törvényeket köt Varga nevéhez a szerző? Az igazságügyminiszter lojálisan védte az EU-ban az ott sokat kritizált választási törvényt, a rendeleti kormányzást bevezető veszélyhelyzet folyamatos kihirdetését lehetővé tevő jogszabályt és az igazságszolgáltatási rendszer gyökeres átalakítását, ami az egyik legfőbb oka az uniós pénzek megvonásának.

Saját belpolitikai propaganda-céljaik miatt nem egyezett bele se Orbán, se a lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki  az uniós menekültügyi törvény új, kompromisszummá érlelt változatának elfogadásába – vélte a német ZDF-tévének adott interjúban Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője, aki élesen bírálta a két politikust, mert újranyitották a már megegyezés előtt álló törvény vitáját, mivelhogy nem akarnak kompenzációt fizetni abban az esetben, ha nem fogadnák be a menekültek jogszabály szerinti jogos kérelmét. Szerinte "szükségük van a kérdésre a saját országuk politikai propagandájához" mivel az ott szított félelemből élnek. 

Weber sajnálatát fejezte ki, hogy nem lehetett a vitában meggyőzni őket, noha hozzátette, hogy mindkettejüknek vannak elvárásaik Brüsszellel szemben, amelyek mégiscsak jó alkupozíciót teremthetnek. A lengyelek továbbra is nagyon szeretnék, ha Brüsszel egységesen kiállna Ukrajnáért és folytatná támogatását töretlenül. Weber a magyar érdekeket külön nem említette. Hangsúlyozta, Európának fel kell lépnie az illegális migrációval szemben, jelezte, hogy a Földközi tengeren át érkezők 60 százaléka nem tekinthető a szó szoros értelmében menekültnek. Ugyanakkor hozzátette: "Mi, európaiak jelenleg minden eddiginél többet teszünk azért, hogy menedéket nyújtsunk a menekülteknek. [...] Nem zárkózunk el, hanem nagy számban segítünk a valóban üldözötteknek". Manfred Weber egyébként beszélt arról is a német tévének, hogy Putyin pozíciója látványosan gyengült a Prigozsin-féle lázadás óta, ami szerinte azt bizonyította be, hogy a korábbiakkal ellentéteben már nem tart mindent az ellenőrzése alatt.

A Bild reakciót kért az ukrán külügyminisztertől Orbán a német lapnak adott múlt heti interjújára, melyben azt mondta, Ukrajna nem tekinthető szuverén országnak. Dmitro Kuleba szerint a magyar kormányfő nincs tisztában a realitásokkal, tévesen értelmezi a valóságot, s mindennek hátterében a rendszere fenntarthatóságát megkérdőjelező, egyre gyarapodó kihívások miatti belső félelem lehet. Orbán tudja, hogy rendszerének fenntartásához szükségesek az uniós források, amelyek most elakadtak. Ezért küzd most elkeseredetten az uniós pénzekért és ezért követ el mindent a pénzügyi stabilitás megteremtéséért, hogy így elkerülje az országos tiltakozó hullámot. Kuleba úgy látja, hogy Orbán változatlanul az orosz álláspontot visszhangozza, sőt, a kínai béketervet is támogatja annak ellenére, hogy az ukrán kormány erősen kritizálta azt, mert az is az orosz érdekek szem előtt tartásán alapult. Az  ukrán külügyminiszter szerint pedig az, hogy továbbra sem adta ki azt a nyolc ukrán hadifoglyot, akiket Oroszországból szállítottak Magyarországra, számos elemző szerint eleve kimeríti a háborús bűn elkövetésének fogalmát.

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.