Bauer Tamás: Mindegy mennyire gyáva az ellenzék menekültügyben, a Fidesz úgyis migránspártinak nevezi
20/06/2023 19:09
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Miközben Orbánék a migrációellenes retorikát politikai terméknek tekintik, azt már belátták, hogy demográfiai okokból szükség van bevándorlókra a munkaerőpiacon – mondta Bauer Tamás, közgazdász, korábbi országgyűlési képviselő a Megbeszéljükben. Bauer szerint az ellenzéki pártoknak tisztáznia kellene végre, hogy mi az álláspontjuk, az ugyanis sem gazdasági, sem emeri jogi értelemben nem világos.
Ezzel egy 2015 óta húzódó viszályt szeretnének lezárni, amit az akkori, milliós menekülthullám (melyben zömmel a szíriai háború elől menekülők érkeztek Európába) szított. Az addigi alapelv, miszerint mindig annak a tagországnak kell eljárnia az érkezők ügyében, ahova először lépett az illető az unió területén, tarthatatlanná vált.
Noha Lengyelország és Magyarország nemmel szavazott, többen pedig tartózkodtak a Luxembourgban június 8-án tartott belügyminiszteri találkozón, a megállapodás elfogadásához elég volt a minősített többség. Az ügy azonban még nem lefutott, a megállapodást az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, melyben a lengyelek most blokkoló kisebbséget igyekeznek összehozni.
A megállapodás részben Orbán felé hajlik
Két lényeges eleme van ennek a megállapodásnak. Az egyik, hogy ezentúl az EU külső határánál állapítják meg, hogy egyáltalán olyan országból érkezik-e az adott személy, ahonnan van esélye menedéket kapni az unióban – mondta Bauer Tamás, közgazdász, egyetemi tanár, korábbi országgyűlési képviselő a Megbeszéljükben.
"Hangsúlyozom, ezzel éppen az az álláspont érvényesült, amit Orbán Viktor már 2015 óta képvisel. A kormánypropagandában erről az elemről persze nem hallani semmit" – mondta Bauer.
A másik lényeges elem, a menedékkérők uniós tagországok közötti kötelező elosztásáról szól, vagyis a "kvótarendszerről". "Ezt a részt Magyarország utasítja el leghangosabban" – hívta fel a figyelmet a közgazdász. A megállapodásban egyébként az is szerepel, hogy bár minden tagországra felelősség hárul bizonyos számú érkező személyért, ez nem feltétlenül jelent befogadási kötelezettséget, elég az is, ha fejenként mintegy 20 ezer euró értékben pénzzel, közreműködő személyzettel vagy eszközökkel, felszereléssel hozzájárulnak az ellátásukkal összefüggő terhek viseléséhez.
Putyin háborúja élesítette újra a kérdést, harapófogóba kerültek a döntéshozók
"Látni kell, hogy az európai döntéshozók kettős nyomás alatt állnak" – mondta Bauer. Putyinnak azzal, hogy Ukrajnából kimenekült 4 millió ember, sikerült az európai világ számára újra nehéz kérdéssé tenni a migráció kezelését. A kapacitás jelentős részét elfoglalják az Ukrajnából érkezők, akiket mindenki befogad különösebb faxni nélkül, emellett viszont folytatódik tovább a menedékkérők beáramlása Ázsiából, a Közel-Keletről és Afrikából. A német szállások például egész egyszerűen megteltek. A nyomás másik oldalát, a Földközi-tengeri tragédiák jelentik. A civil szervezetek és a zöldek azt akarják elérni a döntéshozóknál, hogy valahogyan akadályozzák meg, hogy az emberek "felszálljanak ezekre a lélekvesztőkre" – magyarázta Bauer.
Ebben a nehéz helyzetben született meg tehát a megállapodás a belügyi tárcák vezetői között. Voltak, akik csak fogcsikorgatva tudták támogatni, de összességében liberálisoknak, baloldaliaknak és konzervatívoknak is elfogadhatónak tűnik a megszületett kompromisszum. Így aztán egyrészt támogathatónak kell lennie a magyarországi ellenzéki pártok számára is, másrészt nem meglepő, ha a szélsőjobboldal, illetve a Fidesz nem fogadja el – véli Bauer.
Orbánék belátták, hogy szükség van külföldi munkaerőre, a baj az, hogy nem az iparban
"Orbánékat nem érdekli a migrációs probléma megoldása, politikai termékként tekintenek a menekültellenes propagandára" – mondta Bauer.
Európa talán legégetőbb demográfiai kérdése az elöregedés. Németországban egyes számítások szerint évi 400 ezer bevándorlóra lenne szükség a munkaerőpiacon ahhoz, hogy fenn tudják tartani a társadalombiztosítási rendszer stabil működését. Magyarországon ez a szám évi 50-60 ezer lenne – magyarázta a közgazdász.
Ezt már Orbánék is tudják – mondta Bauer, aki szerint viszont probléma, hogy az iparba érkeznek a vendégmunkások, miközben elsősorban az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben, például az idősgondozásban lenne rájuk szükség. Bauer szerint a nyugati országok példái legalábbis ezt mutatják. "Nem lesz addig működőképes egészségügyi rendszer Magyarországon, amíg nem engedik hivatalosan a bevándorlást" az ágazatba – véli a közgazdász.
Az ellenzéknek igazat kéne végre mondani
Bár 2015-ben, amikor az Orbán-kormány először vette elő a migrációellenes retorikát még többféle hang volt az ellenzéken belül – a DK például elutasította a határkerítés építését – mára ezek elhallgattak – emlékeztetett Bauer. Ha az ellenzék tisztességesen akar viselkedni, akkor meg kéne vizsgálnia a pártoknak, hogy kinek-kinek a maga értékrendje szerint mi a válasza a migráció és a menekültügy problémáira. A volt országgyűlési képviselő szerint ugyanis a pártok már nem csak kifelé gyávák közvetíteni a véleményüket a témában, de maguk sem tudják, hogy mi az álláspontjuk.
A nemrég elfogadott vendégmunkásokra vonatkozó törvényre például az ellenzéki pártok többsége nemmel szavazott, de a döntést nem indokolták meg. Sem gazdasági, sem emberi jogi értelemben nem tisztázták az álláspontjukat. Egyébként ez még Strasbourgban is így történik, migrációs kérdésekben a magyar ellenzéki képviselők leginkább tartózkodni szoktak. Igazat kellene végre mondani az ügyben. Mindegy, hogy mennyire gyávák, a Fidesz így is, úgy is rájuk süti, hogy "migránspártiak" – mondta Bauer.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2023.06.20., kedd 16:24
Riporter: Bolgár György
