Zöldharcosok jöttek Budapestre

Budapestre látogatott a huszonkétszeres Everest-csúcsmászó Ngima Nuru és hegymászótársa, Lhapka Tezing serpa. A környezetvédelem nepáli harcosai Magyarországon is szeretnék felhívni a figyelmet a Föld természeti értékeire, a szennyezés megállításának fontosságára.

Múlt szerdai előadásukon elmondták, a mértéktelen szemetelés mára a Himaláját is elérte. Ahogy a Föld több természetvédelmi pontján, az elmúlt időszakban a világ legmagasabb hegye, a Mount Everest környékén is drasztikusan nő a hulladék mennyisége, annak ellenére is, hogy a nepáli kormány pár évvel ezelőtt kampányt indított a szemetelés visszaszorítására.

Csak a teljesítmény

A súlyos természetkárosítás oka, hogy miközben szinte minden hegymászó bakancslistájának első helyén szerepel a 8848 méteres csúcs elérése – és ezért tömegestül vágnak neki a csöppet sem veszélytelen túrának –, a környezetvédelmi szempontokról már sokan elfeledkeznek. Utóbbinak azonban ugyanolyan fontosnak kellene lennie, mint magának a teljesítménynek.

Mivel a Mount Everestnek nekivágó turisták és sportolók többségének csupán a csúcs elérése számít – úgy tűnik, bármi áron – céljukat teljesítve sokan a teljes felszerelésüket hátrahagyva jönnek le a hegyről. A két serpa szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a hegyen maradt hulladék mennyire súlyos gondot jelent hosszú távon. Elhasznált gázpalackok, fel nem használt élelmiszer, műanyagcsomagolások, szétszakadt sátrak alkotják javarészt a szeméttengert, de problémát okoz az emberi ürülék is.

Akár tiszta is lehetne

Nem feltétlenül kellene azonban ennek így lennie. Ha ugyanis az időjárás engedi, a hegymászók le tudnák hozni a szemetüket, ahogy azt a serpák is teszik a mások által elhagyott hulladékkal. Ngima Guru például csapatával legutóbb több mint három tonna szemetet gyűjtött össze, de még így is rengeteg hulladék maradt odafönt. Ha tehát mások is hasonló szemlélettel járnák a hegyet, az Everest és környéke akár szemétmentes is lehetne.

Ngima Nuru - a csúcsra több mint hússzor feljutott hegymászók legfiatalabbika - elmondta, hogy számára nem a rekorddöntés a cél, mások a fő szempontjai, neki a hegy és környéke az otthona, a munkája és az élete. Ezért, ahogy társának is, személyes küldetése, mondhatni szívügye a Himalája csúcsainak megóvása. "Ha meg tudjuk őrizni a hegy természetes állapotát, az a legjobb, nemcsak Nepálnak, hanem mindenkinek a világon" – hangsúlyozták.

Veszélyes holttestek

A Mount Everesten az elmúlt száz évben több mint háromszáz hegymászó vesztette életét. A legtöbb halálesetet lavinák okozták, de sok tapasztalt mászó a leszakadt hó és jég, fáradtság, széllökések miatt veszett oda, valamint sokan hunytak el ereszkedés közbeni balesetben vagy tüdőödéma következtében.

A globális felmelegedés által előidézett olvadással egyre több holtest kerül elő a hótakaró alól, amelyek elhelyezkedését több hegymászókönyv is jelzi, például az északkeleti gerincen található ikonikus zöld csizmás holttestét, a neonzöld lábbeli ugyanis tájékozódási pontként is szolgál.

A holttestek azonban ugyancsak szennyezik a hegyet, és sem közegészségügyi, sem kegyeleti okokból nem szabadna ott maradniuk – mondta Ngima Nuru.

 

Lhapka Tezing, Matolcsi Zita és Ngima Nuru

 

 

És még takarítanak is

Ngima apja és elhunyt, legidősebb bátyja is a hegyen dolgozott. A serpa népcsoport a hegymászás kezdetei óta segíti és felügyeli az expedíciók sikerességét, ők építik ki az útvonalakat, terheket hordanak, csoportokat vezetnek.

Annak ellenére, hogy ők is ugyanúgy megmásszák a hegyet, mint ügyfeleik, azok csomagjait, oxigénpalackjait is cipelik, és még a hátrahagyott szemetet is igyekeznek levinni az alaptáborig, ahonnan aztán a kormány elszállíttatja. Az átlagembereknek elképzelhetetlen bátorsággal, hihetetlen magasságokban dolgoznak nap mint nap.

Ngima Nuruval és Lhapka Tezinggel a BrandFestival egyik rendezvényén találkoztunk. Az alábbi fotó és videó is ott készült.