Zsebből fizették a központi fejetlenséget

Új ablakban

2020. június 24. Reggeli gyors - részlet 20.06.24. Szűcs Tamás

11:59

00:00

Az elmúlt három hónap oktatása nem nevezhető digitálisnak és semmiképp nem tekinthető sikertörténetnek, az egyetlen siker, hogy a diákok nem veszítettek el egy évet. Ám ez nem az oktatás irányítóin múlt, hanem a tanárokon. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete készített egy felmérést arról, hogy miként is élte meg a szakma az átállást, amelyre egyébként 2016 óta készül a kormány, s amire már tízmilliárdokat költött.

 

Szűcs Tamás, a szakszervezet elnöke a reggeli gyorsban elmondta, hogy ez az időszak az oktatás teljes összeomlását vetítette előre. A pedagógusoknak átlagosan 51 ezer forintot kellett költeniük arra, hogy tudjanak dolgozni, vagyis kiegészítő eszközöket vegyenek az otthoni számítógépeikhez. A köznevelési államtitkár, Maruzsa Zoltán arról beszél, hogy a tanároknak több szabadidejük maradt, miközben a válaszadók majdnem 80 százaléka mondja, hogy többet kellett dolgoznia. Érdekes adalék, hogy az internet-szolgáltatóktól több segítséget kaptak a pedagógusok, mint az oktatás irányítóitól. Magukra és egymásra számíthattak csupán, esetleges volt, hogy ki milyen rendszert használ. A válaszadók majdnem 40 százaléka számolt be egészségromlásról, amelyet feltehetően a stresszhelyzet okozott, az, hogy nem volt semmilyen támpont, ami a munkát segítette volna.

Szűcs Tamás szerint az oktatásirányítás kudarcán túl ez a pár hónap jelezte azt is, hogy összeomlóban van az egész rendszer. Kétségtelenül költséghatékony, de nem sokáig. A pedagógusoknak csupán 11 százaléka 40 év alatti, csak 3 százaléka 30 év alatti. A követelményrendszer fényévnyire van a valóságtól, a „fehér középosztályra” van szabva, a tanulóknak mintegy 30 százaléka tudja csak teljesíteni. Rugalmasabbá kellene tenni az egész iskolarendszert, azt kellene elérni, hogy a gyerekeknek élmény legyen iskolába menni.

Az interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Balázs Attila.