Áll a kamera mögött, állítgatja blendét, próbálja, nem tetszik neki, újra belenéz, igazít. Nem is értem, miért van ennyi munka egy egyszerű Dobszerda beszélgetés videós rögzítésével. Aztán amikor visszanézem az elkészült you-tube videót, megértem. A tökéletesre hajt. És megtudom, hogy középiskolás kora óta szinte nem érdekelte más, mint a filmezés. És amióta kamerát vett a kezébe, csaknem minden elérhető dokufilmes díjat elnyert. Tükörkép, Hatalom, Cigaretta, A levelek, Melange, a Válaszút, mind az ő munkái. A legújabb dokumentumfilmje, a “Ha egy kék lufi lennél” egy látássérült fiúról szól, s újabb sikerre számíthat. November 10-én mutatják be Tatabányán ünnepélyes körülmények között. Králl Kevin, filmművész, a Klubrádió szerkesztő asszisztense és videó technikusa volt a Dobszerda vendége.
Sándor Anna volt a Dobszerda vendége. Annak idején, amikor Hollandiából Magyarországra költözött és a pesti belvárosban magán színházat akart alapítani, többen próbálták lebeszélni. De ő nem hagyta magát, így a Dob utcai Spinozában húsz éve működik az ország egyik első magánszínháza, a Spinoza Színház. Jubileumi programsorozattal, sok új bemutatóval és utcai örömzenével ünnepelték a huszadik születésnapot, jelezve, hogy eddig minden akadályt sikerült leküzdeniük. A Spinoza egyre sikeresebb színház, s az alapító, Sándor Anna maga is egyre sikeresebb színpadi szerző. Spinozáról, Freudról, Ferenczyről, Herzl Tivadarról, Robert Capáról és még sok jelentős emberről írt színművet, kamaradrámát.
A Dobszerda vendége Márta István volt. "Amikor megismertem, épp Cseh Tamás születésnapjára készült az akkori Merlin Színházban. Olyan listát állított össze a színpadra lépőkből, akik mindegyikéért rajongott a közönség. Váratlan, de szinte mindig célba érő elképesztő ötletei, vitalitása, és mindeközben tökéletes alkalmazkodó képessége máig jellemzőek rá" - emlékezett vissza a műsorvezető Váradi Júlia. Márta Istvánnak többek között a Kapolcsi Művészetek Völgyét köszönhetjük, egy ideig a pécsi Zsolnai Negyedet vezette, és hát volt ő színházigazgató is, miközben nem mellesleg komponista és előadó művész. Most pedig egy nem szokványos koncert-performansszal ünnepelik 70-ik születésnapját a Magyar Zene Háza koncerttermében. Virágcsokor, ünnepi beszéd és könnyes visszaemlékezés helyett lenyűgöző hangos életmű- kaleidoszkópot élvezhet a közönség.
2003 májusában egy lakókocsi állt a Moszkva tér közepén, amelyben minden pénteken délután 3 és 6 óra között. Aki fejből 10 percen át folyamatosan diktált valamilyen ott rögtönzött szöveget egy gépírónőnek, négyezer forintot kaphatott. A szó szerint átírt beszédek hétről hétre egy újság jellegű, "Időjárőr" címû kiadványban jelentek meg, amit kizárólag a Moszkva téri újságosnál lehetett megvásárolni 400 forintért. A Sugár János, képzőművész, intermédia művész, performer által kitalált akcióban elsősorban olyanok szólaltak meg, akiknek anyagi helyzetük, egzisztenciális állapotuk, életkoruk nem tette lehetővé, hogy nyilvánosan megszólaljanak. Drámai szövegek születtek. Ezeket most összegyűjtve olvashatjuk az ötlet gazdájának tanulmányával együtt, amelyet most egy Gravitáció című feldolgozó folyamat követ nemzetközi művészek bevonásával. Sugár János volt a Dobszerda vendége, akinek a sokféle bátor, olykor botrányt kiváltó művészeti akciója mindegyike arról szól, milyen irányba tágíthatóak a kortárs művészet határai?
„Az az igazság, hogy ifjú emberként Haydn mesterhez jártam kontrapunktra” – írja Nádas Péter "Haydn a panelban" című esszéjében. Ezzel az írásával barátjától, Esterházy Pétertől búcsúzott. A szöveget az éppen 80 éves író maga olvassa fel két zenemű között a most induló Haydn sorozat első koncertjén. Haydn 45. és 46. szimfóniáját szólaltatja meg a folyamatosan kísérletező, új formákat kereső Budapest Sound Collective nevű együttes, amelyet Dubóczky Gergely vezényel. Ő az egyetlen olyan fiatal magyar a karmester, aki Kocsis Zoltánnal, Fischer Ádámmal és Fischer Ivánnal is dolgozott, és aki matematikusi diplomával került a kortárs zenei szcéna élére. Dubóczky Gergely volt a Dobszerda vendége.
Egy dokumentumfilmes, aki a saját és korosztálya életének meghatározó mozzanatai, emlékei, múltbéli eseményei mögé néz, s mindezt meg is mutatja a nézőknek. Ráadásul olyan alapossággal, hogy ezekből a filmekből összeáll egy fél évszázad szinte teljes látképe. A szüleiről, Budapestről, a Balatonról, korunk néhány nagy költőjéről, írójáról, képzőművészéről, mint El Kazovszki, Tandori, Esterházy, Mándy, s most Bereményi, de a flaszter népéről, a plázák népéről, a birodalom iskolájáról, a belügyi oktatásról, a kémekről és besúgókról olyasmit is megmutatott, amit eddig egyáltalán nem tudhattunk. És akkor még nem beszéltünk a hasonlóképpen jelentős rádiójátékairól. Ezekről is beszéltünk Papp Gábor Zsigmonddal, mert ő volt a Dobszerda vendége.
Magyar szülők gyermekeként Svájcban nőtt fel, az Egyesült Államokban lett pszichiáter és kutató orvos, ma Singapurban él, idős emberek depressziójával foglalkozik. Sikeres első könyvét, amely eredetileg franciául jelent meg, most édesapja lefordította magyarra. Az "Egy döntés anatómiájá"-ban édesapja és nagyszülei hazaváltásának történetét írta meg a fiatal orvos, Szűcs Anna, aki Genf tartomány legjobb elsőkönyvesének díját nyerte el ezzel a könyvvel. Ő volt a Dobszerda vendége.
Nem akart hinni a szemének, amikor a múlt szombaton a SZKÉNÉ-ben lezajlott “III-ik Richard betiltva” című előadás után, amelyben ő volt a főszereplő, az üres nézőtér helyett egy zsúfolásig megtelt színház fogadta, ahol 80-ik születésnapja alkalmából civil, baráti kezdeményezésre 921 aláírással független Kossuth díjat adtak át neki. Fodor Tamást színészt, rendezőt, a Studio K alapítóját színésztársai, tanítványai, barátai, tisztelői és rajongói mellett a volt demokratikus ellenzék tagjai ünnepelték. Ő volta Dobszerda vendége.
Hogy a másként gondolkodók nem is túl széles csoportját bővíti, az már gyerekkorában kiderült. A táborban a “Fekete Villám” nevet választotta magának, és mindig valami turpisságon járt az esze. A mamája ugyancsak rendhagyó gondolkodású filmrendező, ő maga tehát ezért is játszhatott gyerekfilmekben. Aztán egyszer csak azt halljuk, ő is filmrendező lett. Harmadmagával elkészítette a közelmúlt egyik legjobb dokumentum filmjét a Nagyi-Projektet. Majd Borneóban kiderítette filmes társaival, hogyan lopják a fát a bennszülöttektől, hogy a Tokiói olimpián építhessenek belőle. Mostanra producerként is bemutatkozott. Víg Mihályról, a Balaton és a Trabant együttes hajdani frontemberéről remek dokumentumfilmet jegyez. Úgy tűnik, Révész Bálint sokat tud a régmúltról, a közelmúltról és a jelenről. Hogy mit gondol a jövőről, azt is megkérdeztük tőle a Dobszerdában, amelynek ő volt a vendége.
A 2022. május 25-i adás ismétlése:
Hogyan lehet a legmagasabb szinten elsajátítani a vezetés kultúráját? Mitől alakul ki az a belső biztonság, amellyel sokszáz ember mindennapjait, munkáját, életszínvonalát, és az általuk létrehozott produktum minőségét tökéletes módon képes biztosítani? Többek között erról is kérdeztük Gazsi Zoltánt, a nagysikerű világcég, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját. Az általa vezetett különleges zöldségekre, salátákra, káposztákra specializálódott vállalatra az is nagyon jellemző, hogy komoly társadalmi felelősséget vállal. Támogatja többek között a Bátor tábort, a Baltazár színházat, a Bethesda kórházat, a gyermekek fejlesztéséért létrejött Edison platformot, a Születés és szülés minőségéért szervezett sétákat, tehát csupa nagyon fontos kulturális és egészségügyi kezdeményezést. Úgy tűnik, mindennek hátterében van valami csodaféle. Ezt igyekeztük megtudni a Dobszerda vendégétől.
A 2022. február 2-i adás ismétlése:
Az adás vendége a legendás Lángh Júlia volt. Az egykori rádiós tudósító, fordító, reklámszövegíró, szociális gondozó, újságíró, szerkesztő élt Párizsban, Münchenben, sőt többször hosszú időt Afrikában töltött, először óvónőként, majd csádi fiataloknak tanított rádiós újságírást. Az Afrikához fűződő szerelme újabb és újabb formában, regényben, novellákban, műfordításokban nyilvánul meg. Az adásban Váradi Júlia műsorvezetővel megpróbálták közelebb hozni a mai afrikai kultúrát a magyar hallgatókhoz.
A 2022. január 12-i adás ismétlése:
Egy egykori költőnő alteregójaként kortárs zenét csinál, énekel, de képzőművész is, valamint rádiójátékot készít holokauszt túlélő nagynénjéről és különleges társasjátékot is kitalált. Pátkai Rozina volt Váradi Júlia műsorvezető vendége
A 2022. január 26-i adás ismétlése:
Mit tudnak arról, hogy Gálvölgyi János újabban egy Pintér Béla-darabban brillírozik? Többek közt erről is beszélgetett Váradi Júliával a Dobszerdában.
A 2022. február 9-i adás ismétlése:
Kovács Dominik és Kovács Viktor egypetéjű ikrek, együtt írnak, együtt nevelnek. Váradi Júlia beszélgetett az írópárossal.
"Elkezdek olvasni, és azonnal torkon ragad a lüktető élet. Marié, az enyém, mindannyiunké, akik két évezred fordulóját kaptuk ki kegyesen, a hosszú béke viharos éveit, a hippi korszakból örökölt széles, aztán egyre keskenyedő margókat a hivatalos kultúra, a polgári lét peremén. Minden a margókról indul. Minden fontos a margókon történik. Megyek befelé az erdőbe, az ismerős-ismeretlen világba, ami Mari maga.”- A GO című önéletrajzi regény előszavából származik az idézet. Írója a Németországban élő magyar filmrendező, Cantu Mari. Az idézett előszót az egyik legközelebbi barátja, Enyedi Ildikó írta. A Dobszerda vendége Cantu Mari, a magyar és a német ezredforduló kiváló krónikása volt.
1950-ben alapították a Móra Kiadót. Ma is a legnevesebb szerzők gyerekkönyveit, sőt néhányuk életművét is gondozza, többek között Kormos Istvánét, Lázár Ervinét, Mándy Ivánét, Szepes Máriáét és Szabó Magdáét és Fazekas Annáét. És természetesen Janikovszky Éváét, aki 1964 és 1981 között ifjúsági főszerkesztőként is dolgozott a kiadónál, amellett hogy kiváló gyerekkönyveket írt. Ma a fia, Janikovszky János a kiadó tulajdonosa, mert kezdettől fogva a szívén viselte, hogy édesanyja teljes életműve biztonságban legyen. Janikovszky János vérbeli üzletember, akinek könyvkiadói, divatcégei, színháza, sőt, még bababoltja is van, s nem mellesleg hatalmas kortárs gyűjteménye. Neki köszönhető az a nagyméretű album is, amely a huszadik századi magyar festészet egy kevéssé emlegetett, de most végre reflektorfénybe került művésze, Czene Béla különleges festészeti életművét mutatja be. Janikovszky János volt a Dobszerda vendége.
A Dobszerda vendége ezúttal Nádas Péter Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Amikor öt évvel ezelőtt megjelent a Világló részletek, azt mondta, nem hiszi, hogy ír még könyvet, mert nincs már elég energiája. Ez a jóslata szerencsére nem jött be. A nyolcvanadik évébe lépve új, jelentős kötetet tett le az asztalra, Rémtörténetek címmel. Nádas Péter, akit Esterházy az "utolsó magyar parasztíróként" aposztrofált, mindig tud újat mondani. Nemcsak a most megjelent regényben, hanem a Könyvhetet megnyitó beszédében is, amelyből megtudhattuk, hogy miért oly életbevágóan fontos mindannyiunk számára a földigiliszták veszélyes élete, s hogy mi, emberek vagyunk e pici élőlény legnagyobb ellenségei.
Ki volt Sztálin kedvenc töltőtolla? Van-e ennek köze Demeter Szilárdhoz? És vajon ahhoz, hogy mely témákról merünk és nem merünk beszélni a nyilvánosságban? A FreeSZFE-n tartott előadásában ezekre a váratlannak tűnő kérdésekre adott válaszokat, amelyekből pontos képet kaphatunk arról, hogy mit érdemes tudni a Kádár kori feljelentő színikritikáról, s hogy miféle máig ható következtetések és következmények köszönhetőek az akkori mentalitás-történeti problémának. Herczog Noémi színikritikus, szerkesztő, oktató több mint kétszáz színikritikája, köztük angol és magyar nyelvű esszéi a kortárs színházról számos helyen jelentek meg a volt Népszabadságtól a Jelenkoron át, az Élet és Irodalomig és a Critical Stagesig. Ő volt a Dobszerda vendége.
A 2022. április 6-i adás ismétlése:
A 75 éves Darvas Ferenc zeneszerző, zongoraművész, számolóbűvész és pingpongbajnok volt az adás vendége.
Darvas Szilárd, a halhatatlan költő, humorista, konferanszié fia szinte minden jó magyar film és színházi előadás zenei hátterének fontos szereplője. Most végre lemezen is hallgathatóak a dalai, valamint a közelgő 75-ik születésnapján az Örkény Színház társulata külön esttel ünnepli.
A Dobszerda vendége Wirtz Ágnes művészettörténész volt, aki a Világszép Alapítványt, benne az öt otthont, a nyári táborokat, a speciális óvodát, a mesével gyógyítást, a pékműhelyt és még sok egyebet kitalált, létrehozta sokadmagával és működteti. Világszép, mivel gyerekekről van szó, leginkább pedig olyan gyerekekről, akik szülők nélkül élnek, nem ismerik az anyai, vagy apai szeretet fogalmát, kirekesztett, sokszor megalázó helyzetekben kellene felnőniük. Hacsak nem akad valaki, illetve valakik, - éppen ők - akik pontosan tudják, mire lenne igazán szűkségük, s azt igyekeznek is megadni nekik. Így lesznek a gyerekekből is és az őket segítő felnőttekből a világ szépei.
Hogyan lehet a legmagasabb szinten elsajátítani a vezetés kultúráját? Mitől alakul ki az a belső biztonság, amellyel sokszáz ember mindennapjait, munkáját, életszínvonalát, és az általuk létrehozott produktum minőségét tökéletes módon képes biztosítani? Többek között erról is kérdeztük Gazsi Zoltánt, a nagysikerű világcég, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatóját. Az általa vezetett különleges zöldségekre, salátákra, káposztákra specializálódott vállalatra az is nagyon jellemző, hogy komoly társadalmi felelősséget vállal. Támogatja többek között a Bátor tábort, a Baltazár színházat, a Bethesda kórházat, a gyermekek fejlesztéséért létrejött Edison platformot, a Születés és szülés minőségéért szervezett sétákat, tehát csupa nagyon fontos kulturális és egészségügyi kezdeményezést. Úgy tűnik, mindennek hátterében van valami csodaféle. Ezt igyekeztük megtudni a Dobszerda vendégétől.
Arról szól a munkám, hogy megőrizzem a magyar irodalom integritását, hogy harcoljak az ideológiai megosztottsága ellen – vallja a költő, író, műfordító, üvegművész Tóth Krisztina. Harminc év óta a kortárs magyar irodalom meghatározó szereplőjeként számos közéleti kérdésben fejtette és fejti ki véleményét. Álláspontja nem feltétlenül találkozik a regnáló hatalom elképzeléseivel. Olyannyira, hogy amikor nemrég az iskolai tananyaggal kapcsolatban sarkosan fogalmazott, kemény gyűlöletkampány indult ellene, szinte lincshangulat alakult ki körülötte. Legújabb regényében szomorú választ kapunk arra, miért és hogyan jutott el a magyar társadalom olyan állapotba, ahonnan egyelőre nem igazán látszik a kiút.
A Dobszerda vendége Fejér Gábor volt, aki Fotóriporteri Életműdíjat kapott 2022-ben. Dolgozó nők, Éjszakai műszak, Ferencsik János, Kocsis Zoltán, Gorbacsov, Margaret Thatcher , Kádár János, a Paksi Atomerőmű építése, az Állami Balettintézet művészei és ez csak töredéke annak a sok témának, helyszínnek, személyiségnek, élethelyzetnek, amelyekről emlékezetes, jellegzetes, lényegre törő és főleg művészi minőségű fotókat, fotóriportokat és sorozatokat készített. A fotórovatáról mindig is híres Népszavában volt rovatvezető, majd a Népszabadság képszerkesztője, amíg a lapot meg nem szüntették.
A Dobszerda vendége ezúttal Gerlóczy Sári volt. A 90-ik születésnapjára Kurtág György írt köszöntő dalt, ami a Covid miatt csak a 91-iken hangozhatott el. Ahogy az egyetlen vonallal megrajzolt és elevenné varázsolt, szokatlanul szabálytalan emberi testeket ábrázoló festményeiből rendezett kiállítás is csak a festő, grafikus, jelmeztervező nagy születésnapja után egy évvel nyílhatott meg. Gerlóczy Sári autodidakta festő ma is underground művésznek nevezhető, bár számos jelentős kiállításon és múzeumban láthatóak egyedülállóan beszédes és rendkívül keresett alkotásai. A nevéhez híven az élete is rendkívüli.
K.Horváth Zsolt, társadalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet adjunktusa, a Mérei Ferenc Szakkollégium társalapítója és jelenlegi vezetője volt a Dobszerda vendége.
Váradi Júlia beszélget. Művészportréiban igyekszik megismerni az alkotót, az alkotásait, az életét és azt is, hogy érzi magát a művész a mostani „bőrében”.
A Dobszerda adásainak videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.
A Dobszerda már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
A 2022. március 16-i adás ismétlése.
Az adás vendége Bíró Nurila volt.
Kirgizisztánban született, a fővárosban, Biskekben nőtt fel, majd a hajdani Leningrádi Állami Egyetemen végzett filozófia és filmelmélet szakon. Egyetemista korában ismerkedett meg későbbi férjével, az ott tanuló Sz. Bíró Zoltánnal, az orosz történelem és az orosz jelen legjobb ismerőjével. Amióta sok évtizeddel ezelőtt Magyarországra költözött, szinte minden – Orosz- és a környezetében lévő ázsiai – ország történéseivel "napi kapcsolatban" van, és minden ilyen témájú film készítésében jelentős szerepet játszik, többek között Mészáros Márta, Gothár Péter, vagy Forgách Péter mellett.
A 75 éves Darvas Ferenc zeneszerző, zongoraművész, számolóbűvész és pingpongbajnok volt az adás vendége.
Darvas Szilárd, a halhatatlan költő, humorista, konferanszié fia szinte minden jó magyar film és színházi előadás zenei hátterének fontos szereplője. Most végre lemezen is hallgathatóak a dalai, valamint a közelgő 75-ik születésnapján az Örkény Színház társulata külön esttel ünnepli.
Az előző hét végén nyílt a Mi magyarok című kiállítás az Első Magyar Látványtár malomgalériájában Tapolca-Diszelben. A magyar virtusról, a torzult hazafiság fogalomról, a fékevesztett látványmagyarkodásról és trikolor giccsekről, az ezernél is több tárgy és a hozzávaló szöveg tökéletes képet ad. A kiállítást Parti Nagy Lajos író nyitotta meg. Ő volt az adás vendége.
Závada Pál író volt az adás vendége, aki jambikus regényt írt Apfelbaum. Nagyvárad, Berlin címmel.
Váradi Júlia vendége: Bíró Nurila.
Kirgizisztánban született, a fővárosban, Biskekben nőtt fel, majd a hajdani Leningrádi Állami Egyetemen végzett filozófia és filmelmélet szakon. Egyetemista korában ismerkedett meg későbbi férjével, az ott tanuló Sz. Bíró Zoltánnal, az orosz történelem és az orosz jelen legjobb ismerőjével. Amióta sok évtizeddel ezelőtt Magyarországra költözött, szinte minden – Orosz- és a környezetében lévő ázsiai – ország történéseivel "napi kapcsolatban" van, és minden ilyen témájú film készítésében jelentős szerepet játszik, többek között Mészáros Márta, Gothár Péter, vagy Forgách Péter mellett.
Darvasi Áron színész, rendező, író, zenész volt az adás vendége.
