Archívum

Ismeretlen segítőink – ők a szociális munkások. November 12-én, a szociális munka napján a főváros számos pontján, színházban, templomban és piacon kihelyezett plakátok, fotóalkotások és kortárs szerzők irodalmi művei mutatnak meg egy-egy epizódot a mindennapokban észrevétlen segítő szolgálatból. Az ünnepi megjelenést a Máltai Szeretetszolgálat szervezte. Vendégünk Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője.

1944 őszétől 1945. május 30-ig kb. 25 ezer fogoly szenvedett a romák deportálásának egyik fő központjául szolgáló komáromi Csillagerődben, ahonnan sokakat tovább szállítottak németországi táborokba. A foglyok közül legalább hétezer roma nemzetiségű volt. A kiválogatott romák száma 3-4 ezer főre tehető, közülük 1200-1600 fő halt meg táborban vagy az úton. A deportálások november 4-én kezdődtek, ennek kapcsán beszélgettünk az eseményeket több kötetben is dokumentáló Bársony János jogász-történésszel. 

Nagy szükség volna érzékeny, következetes és hozzáértő politikusokra – látszik is hazai közbeszédben és cselekedetben az ordító hiánya. A Közélet Iskolája olyan leendő hallgatókat toboroz, akik hitelesen és elkötelezetten tudják majd építeni a demokratikus és igazságos Magyarországot. Hogyan? A kérdésre Fernengel Ági, a Közélet Iskolája igazgatója válaszolt. 

Víz szorongás – százezrek életét teszi tönkre ez az érzés Magyarországon az, hogy nem, vagy csak nehezen jutnak hozzá vízhez. Vagy azért, mert nincs vezetékes víz, és a közkutak csak nehezen megközelíthetőek, vagy azért, mert elavult a hálózat, és egyre több gondot okoz a környezeti változás is. És sokan nem tudják kifizetni a vízszámlát sem. A kutak útján címmel rendezett konferencián foglalták össze az okokat és keresték a megoldásokat.

Akik elmondták álláspontjukat:

Lágler Kristóf, a PAD alapítvány kutatója

Bari Jutka, Zöld Jogi Platform szakértői társaság környezeti és klíma igazságosság szakértője

Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Corvinus Egyetem docense

Papp Gergely, geográfus és kulturális antropológus, a PAD alapítvány kutatója

Magyar- Ábel Ágnes,  a Víz Koalíció aktivistája

Ezrek életét mentheti meg hirtelen szívroham esetén az újraélesztés – és ami a jó hír: nem tehetünk rosszat vele. Szó volt egy konkrét esetről, és arról, hogy hogyan tud szenvedélyé válni az életmentés.

ÉS

Amikor házhoz megy a nagypolitika: hogyan lehetetlenül el HÉV mentén élők élete amiatt, hogy a kormányokat nem érdekli a kötöttpályás közlekedés. Az új generáció olyan vonatokon döcög, amelynek minden egyes szerelvénye jóval idősebb, mint ő maga. És még egy másik rendszerben készítették.

Beszélgetőtársak:

Patak Márta író, műfordító

dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke és kivonuló mentőorvos

Csizek Csaba, aBuckai Szövetség Egyesület elnöke Szigetszentmiklósról  

Traumatikus szülésélmény – pert nyert a TASZ segítségével egy anya, akin tudta és hozzájárulása nélkül végeztek császármetszést. Meddig rendelkezhetünk szabadon a testünkről?

ÉS

Hormonkárosító fehérneműk: akár hat hónap alatt lehet engedélyt szerezni egy adalékanyag használatára az iparban – de húsz évbe is telhet, mire betiltják, ha kiderül, hogy káros az egészségre

Vendégek:

Zeller Judit, a TASZ magánszféraprojektjének szakértője

Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesülete munkatársa

Egy újranyitandó dolomitbányától tartanak Csobánkán – tiltakozásuk egyúttal a demokráciatesztje is. Lakhatásuk elvesztésétől rettegnek a Rákosrendező környékén levő egykori MÁV-lakások bérlői: sokan utcára kerülhetnek, vagy éppen kerülnek a Mini-Dubaj néven futó nagyszabású terv miatt.

És

Szexuális diszkrimináció a gyámhatóságon, bírósági ítélet ellenére sem engedélyezik egy meleg kérelmezőnek az örökbefogadást.

Vendégek:

Glöckner Réka csobánkai lakos

Szepesházi Péter ügyvéd

Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője  

Mozgáskorlátozottak, kismamák, idősek, sok csomaggal utazók és általában mindenki megszenvedi azt, hogy a kormány leállította közösségi közlekedés fejlesztését és fittyet hány a saját törvényeire is. No meg az akadálymentesítésre és a tömegközlekedés korszerűsítésére megítélt uniós pénzekre. A Részvétel Hónapjának nyitórendezvényén erről is szó esett, akikkel beszélgettünk:

Juhászné Pap Laura, a Civil Kollégium Alapítvány Akadálymentes Munkacsoportjának alapítója, az EgymásértKözösen Mozgáskorlátozott Egyesület vezetője

Horváth-Kertész Balázs, a CivilKollégium Alapítvány közösségszervező mentor-trénere.

Egy összművészeti fesztivál Vajdaságban, ahol jeles világzenei alkotók és a Kárpát-Medence irodalmi szereplői évről évre összejárnak a helyiekkel. Ez a Dombosfeszt,a helyszín Kishegyes. Mit adhat a kultúra egy kis falunak és mit a falu a kulturális életnek? Van-e kulturális átjárás a szomszéd népek között? Továbbá: hogyan járul hozzá minden egyes, önkéntesek által sütött lángos ahhoz, hogy egy-egy falusi gyerek eljusson például színházba?

Megszólalók:

Zsidai Erzsébet, a Nők Kishegyesi Fórumának elnöke

Mészáros Tibor, Biba, Mészáros Zsóka, Deczki Sarolta irodalomtörténész

Rajsli Emese műfordító, szerkesztő. 

Hogyan válik az ellenállás eszközévé a műveltség? Mit gondolt Tamás Gáspár Miklós szülővárosáról, Kolozsvárról? Miért volt számára fontos az erdélyi szabad, tehát nem a magyar kormánypárt által befolyásolt magyar sajtó? És hogy működik mindez a magyarországi és romániai politikai viszonyok között? Erről beszélgettünk Vígh Emesével, a transtelex.ro főszerkesztőjével. 

Egy látlelet: augusztus 27-én, egy keddi napon sok lakás előtt megállt egy fekete autó, levelet hozott. Arról értesítették a Wesley Kincsei Általános Iskolába és Középiskolába járó gyerekek szüleit, hogy megszűnt az iskola, csináljanak amit tudnak a sajátos nevelési igényű gyerekeikkel.

Édesanyák: Staudt Eszter, Némethné Madácsi Annamária, Pákozdi Andrea, Kovács Beatrix, S. Eszter és Nagy Anita történetei.

Ahol csak a sziréna szól naponta többször, a férfiakat akár az utcáról is elvihetik a frontra, naponta akár többször is áramszünet van, de nem bombáznak állandóan, az a NER szerint újabban nem számít háborús övezetnek. Az ukrajnai menekültek egy részére rájár a rúd, a kormány már nem támogatja azokat, akik nem a frontvonal közeléből érkeztek. Lisbeth, Matild, Olga és Irina ukrajnai menekültek mesélték el a történeteiket, és beszélgettünk az evangélikus Dévai Fogadó Menekültsegítő Központ két munkatársával, Tull Ilonával és Molnár Ibolyával – akik maguk is kárpátaljaiak. 

Mit jelentetett panellakónak lenni a 80-as években és mit most? Milyen urbanisztikai és társadalmi következtetéseket levonni egy amerikai lakótelep-kísérletből? És hogyan lehet a sivár panelsorsot művészi eszközökkel bemutatni? Erről beszélgettünk Zsolt Péter szociológussal, szociálpszichológussal, a Méltányosság Elemző Központ kutatási igazgatójával. 

Az 1972-es Ki mit tud? - döntőjébe ismerkedett meg egymással Daróczi Ágnes és Bársony János. Az előadóművész-újságíró és a kisebbségkutató-jogásznem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy segít kialakítani a roma értelmiséget. Nagy vállalás volt ez a pártállamban, amikor kihalásra ítélt népnek titulálta a hatalom a romákat, és gyakorlatilag semmit nem engedett meg nekik.
Hogy történhetett meg, hogy az auschwitzi cigánytábor lakói egyszer megfutamodásra kényszerítették az SS-t? Írott források hiányában hogyank eresték meg a vészkorszak roma túlélőit, hova deportálták a csendőrök magyarországi romákat, mi lett velük? Beszélgettünk a Porrajmosról, azaz Roma Holokausztról – augusztus 2-án van az emléknapja.

A 2024. március 14-ei adás ismétlése:

Gazdik és kutyusok, akik együtt járnak színházba, közönségként, de akár színészként is. Sámán Marcell diplomaosztójára pedig kapott egy doktori fejfedőt. A vakok számára kiképzett kutyák komoly segítséget a mindennapi életben. Kiderült az is: kis odafigyeléssel hogyan lehet egy vak ember turista, de akár idegenvezető is, de a mai beszélgetés központjában a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola növendékei voltak.

Vendégek:

Lukács Ágota és Kopa Marcell

Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.

A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.

Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Egy focicsatár, aki góllövés után táncolni megy, és a nővére, aki közösséget szervez, a roma gyerekek oktatása a szívügye, és nem mellesleg szintén táncol. Mindketten nagyon megszenvedték gyerekkorukban az oktatási diszkriminációt, és megteszik amit csak tudnak azért, hogy a következő generáció ne szenvedjen hasonló megkülönböztetésektől. Kotricz Amanda és Katalin története - márciusban beszélgettünk velük.

Egy összművészeti fesztivál Vajdaságban, ahol jeles világzenei alkotók és a Kárpát-Medence irodalmi szereplői évről évre összejárnak a helyiekkel. Ez a Dombosfeszt,a helyszín Kishegyes. Mit adhat a kultúra egy kis falunak és mit a falu a kulturális életnek? Van-e kulturális átjárás a szomszéd népek között? Továbbá: hogyan járul hozzá minden egyes, önkéntesek által sütött lángos ahhoz, hogy egy-egy falusi gyerek eljusson például színházba?

Megszólalók:

Zsidai Erzsébet, a Nők Kishegyesi Fórumának elnöke, Mészáros Tibor, Biba, Mészáros Zsóka, Deczki Sarolta irodalomtörténész és Rajsli Emese műfordító, szerkesztő. 

Szegénynek tekinthetjük-e azt, aki nem tud új mosógépet venni, ha elromlik a régi; hányan vannak azok, akiknek egy százezer forintos rendkívüli kiadás megoldhatatlan gondot okoz? Az Egyensúly Intézet legfrissebb szegénységkutatása alapján a magyar társadalom mintegy harmada tekinthető szegénynek. És ez komoly gond az egész társadalom számára. Ami a jó hír: van megoldás, ha a politika is vevő rá.

Vendégem:

Marek Bertram, az Egyensúly Intézet elemzője

Kivel él együtt és mióta? Milyen ingatlana, illetve 300 ezer forintot meghaladó ingósága van? Melyik szórakozóhelyet látogatja havi, heti és napi rendszerességgel? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kell kötelezően válaszolniuk a gyermekvédelmi dolgozóknak. A kormány pénz és szakemberek biztosítása helyett ettől reméli, hogy megszűnnek a gyermekbántalmazások.

Vendégek:

Mezei Kata, a Burattino Iskolaés Gyermekotthon igazgatója

Gergely Zsófia, a Burattino Szőlős utcai gyermekotthonának vezetője

Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke 

A SZOCSOMA mozgalom és alapítványa a többségi társadalom szemléletének aktív formálójaként szembenézésmozgalmat indított a társadalomból kirekesztett roma emberek emancipációjáért. Látogatják a roma gettók lakóit és a generációs mélyszegénységben élők szószólói, támogatói.

Az adás vendége Kiss Anikó képzőművész, a SZOCSOMA megálmodója és vezetője

A 2024. február 8-ai adás ismétlése:

Milán iskolába járna, szakácsnak, cukrásznak tanulna, de nem engedik neki – holott joga van hozzá. Csak éppen nem merik, vagy nem akarják a szakképző iskolák vállalni az ép elmével élő autista srácot. Édesanyja nem hagyja annyiban.

Vendégek:

Fehérvári Csilla és fia, Mákos Milán  

A jóléti társadalom problémája a feltétel nélküli alapjövedelem, vagy ellenkezőleg: a jólét kulcsa? És mi legyen például a művészekkel, jó-e az a társadalomnak, ha a kulturális élet szereplői nyomorognak? Hogyan lehet arra nevelni a gyerekeket az iskolában, hogy figyeljenek oda másokra?

Megszólalók:

Frölich Kristóf színész, a Latinovits Színház Budaörs társulati tagja

Marikovszky Andrea képzőművész-tanár, aktivista  

Silye Attila, az Expressz zenekar zenésze

Vágó Csaba polgármesteri kabinetvezető, Budaörs

Ercse Kriszta oktatáskutató; a Civil Közoktatási Platform szóvivője 

Farkas Gábor, pszicho-pedagógus, szenzoros integrációs terapeuta, családi és iskolai mediátor -Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola. 

Cselekvési útmutató politikusnak – ezt szeretné az 1 Magyarország kezdeményezés a választásokon indulók kezébe adni. Úgy látják, hogy bárki beleszólhat a politikába, különösen ha arról van szó, hogy mi volna a teendő azért, hogy ne legyenek kirekesztett csoportok a társadalomban. És vitákat is szerveznek, még egy főpolgármesteri megmérettetést sem tartanának kizártnak a választókkal közösen feltárt problémák mentén.

ívendég:

Szegedi Dezső, az1 Magyarország kezdeményezés alapító tagja

"Van-e barátja, nem látja-e magán, ha túlsúlyos, mi a véleménye – a NER kifejezését használva– migrációról és az abortuszról" – ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel találkoztak az orvosi egyetemre felvételiző diákok. Az egyetemi hivatalos kommunikáció szerint csak a stressztűrő képességeiket tesztelték. Minden bizonnyal nagy sikerrel, hiszen az elbeszélgetésről sorra távoztak zokogva az orvosnak készülő diákjelöltek. Beszélgettünk azzal a hallgatónkkal, akinek egy tizennyolc éves családtagja jött ki sírva a felvételi beszélgetésről, és azzal, aki mindezt nyilvánosságra hozta.

Vendég:

Palya Tamás, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott matematika-kémia szakos tanár.

A 2024. január 18-ai adás ismétlése:

Kifizethetetlen albérletárak, hajléktalanok, fűtetlen és egyben pazarló otthonok, méltatatlanul drága rezsiszámlák és sorolhatnánk. Milliók élnek lakhatási szegénységben Magyarországon. A Habitat for Humanity Magyarország 2012 óta minden évben összeállítja az erről szóló éves jelentését Azért, hogy lehetőleg minél többen tisztában legyünk azzal: hol és hogyan élünk.

Vendége:

Szegfalvi Zsolttal, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatójával.

Most végez az a generáció, amely már kizárólag a Nemzeti Alaptantervnek nevezett kurzusideológia szerintérettségizik. A 112 731 felnőttkorba lépő fiatal egyike sem választhatta már a társadalomismeret, vagy művészettörténet tárgyakat. És sokan vannak, akiknek idáig eljutni is csak álom. Van ahol már az óvodákban sem alhatnak bent a roma gyerekek, iskolák, ahol külön bejáraton kell közlekedniük, vagy ahol külön ballagnak. Bogdánné Tímea, az Együttnevelés Szövetség egyik tagja Nógrádból érkezett, szociális munkás, szabadidejében pedig zumbázni tanítja a helyi asszonyokat.

Égből potyogó és repülni tanuló cigány gyerekek, továbbá egy koronás kislány, aki a földben találta az uralkodói ékszert – mindezzel a Máltai Szeretetszolgálat SZEMBEN című kiállításán találkoztunk Április 8-án, a Romák Világnapján. Választ kaptunk arra kérdésre is: hogy kerül a Bubi bringa Csenyétére? És megemlékeztünk Ferge Zsuzsa szociológusról is.

Akik mesétek:

Mátrai Roxána, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs munkatársa

Majoros Árpád Csaba,  a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fotóriportere

Rimócról Vikács Jánosné, Mária és Rácz Béláné, Gizella

Mátraverebélyről Szabó Krisztina

Berki Judit, a Heves-Nógrádi régió programjainak vezetője