Archívum

A 2021. július 29-i adás ismétlése.

Lelkesen olvasó és számoló roma gyerekek vakációidején – mi a titka Csörögi Tanodának? Mit adhat hozzá a Tanoda-program a hátrányos helyzetű gyerekek tanulásához, hogyansikerült elérni, hogy évek óta nem maradnak ki a gyerekek az iskolából?

Beszélgetőtársak voltak Fábián Katalin szociálpedagógia-hallgató, Székely Réka, a budapesti Közgazdasági Politechnikum tanára – mindketten önkéntesek –, Hárs Nóri tanító, szociológus, a Csörögi Tanoda munkatársa, valamint cserfes gyerekek, köztük Dzsesszika. És Kalina Yvette, a Csörögi Tanoda vezetője és alapítója.

Rablás és fosztogatás – van, ahol betörők rámolják ki  a szegényekkel foglakozó alapítványokat, és van, ahol milliós hasznot húznak beszállítók a segélycsomagokból.

Beszélgetőtársaink Dr. Farkas Zsuzsanna, a szegényekettámogató alap egri alapítványának elnöke és Segesvári Csaba, az atlatszo.hu újságírója voltak.

Piros sorral küzdeni a betegségek ellen – avagy művészek a kórházban, bohócruhában. Több évtizedes tapasztalat mutatja, hogy jól járunk, ha nevetünk – és jobban is gyógyulunk. Bohócdoktorok.

Vendégeink:

Horváth-Sarródi Laura, a Piros Orr Bohócdoktor Alapítvány kommunikációsmunkatársa

Gelencsér Tünde, a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány művészetivezetője

Sosincs késő beszállni – ez a jelszava a Heti Betevő Egyesületnek, és tagjainak az a tapasztalata, hogy tényleg nincs. Vasárnapi ebéddel készülnek nyolcadik éve minden egyes hétvégén. A főfogás – többnyire egytálétel – mellé süteménnyel és gyümölccsel kedveskednek a vendégeiknek. Jótékonysági aukciót is szerveznek, a bevételt természetesen a rászorulók vasárnapi ebédjére költik. Mindemellett ez lassan művészeti mozgalommá válik.

Vendégeink:

Holczer-Nagy Emese újságíró, a Heti Betevő alapítója és önkéntese

Lőrinczi Krisztina képzőművész, a Heti Betevő önkéntese és a jótékonysági árverés alkotásaiból összeállt kiállítás kurátora

Iskola a végeken – folyamatos bizonytalanságban a borsodi roma gyerekek középiskolája. Ez az a régió, ahova Ferenc pápa is ellátogatott – az iskolának ettől függetlenül évről évre szembe kell néznie azzal, hogy a szakminisztérium semmi se veszi a munkájukat.

Vendégünk Orsós János, a dr. Ámbédkar iskola alapító-igazgatója volt.

Miért fogadjon be egy ország új lakosokat? Gazdasági aranybánya lehet vagy kulturális összeomlást okoza migráció? Két szélsőséges megközelítés vitázik egymással, miközben kevés amegbízható adat, még kevesebb az információ és a párbeszéd. És egy felvetés: ha valaki kopogtat az ajtónkon, illik legalább megkérdezni, hogy ki az?

Vendégünk Kováts András szociológus, a Menedék Egyesület igazgatója volt.

Előbújás – a kormányzati célkeresztbe került szexuáliskisebbségek arra bíztatják egymást, hogy mindenki mondja el valakinek sajáttörténetét. És megjelenik egy filmen egy srác, aki a kamera előtt teszi ezt.

Menekültsorsok Ugandában – mit tehetnek a világgazdagabb országai azért, hogy a harmadik világban helyben gondoskodjanak amenekülőkről? Mit üzennek az afrikai országokban tapasztaltak a hazaiszakembereknek?

Vendégeink

Szász Barna filmes

Dudits Luca, Háttér Társaság kommunikációs munkatársa

Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója

Ottó Krisztián történelemtanár, hátrányos térségekkelfoglalkozó köztisztviselő

Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.

A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.

Az adás tartalmából:

Mit keres egy vakvezető kutya egy állásinterjún? Hogyan tudnak elhelyezkedni a fogyatékkal élők a nyílt munkaerőpiacon? És miért éri meg mindez a munkáltatóknak? A Kézenfogva Alapítvány őszi állásbörzéjénektanulságai.

Beszélgetőtársaink:

Zoli

Andorkó Éva Andrea

Surányi Róbert, a Petőfi Irodalmi Múzeum közönségkapcsolatimunkatársa

Novotny Antal, a Katlan Tóni tulajdonosa

Nógrádiné Réh Tímea

Burainé Lévai Éva jelnyelvi tolmács

Rátkai Emese

Rátkainé Illyés Anna, Emese édesanyja

Horváth Viktória, egy nagy áruházláncban a megváltozottmunkaképességűek foglalkoztatásának felelőse

Fehér Miklós, a Kézenfogva Alapítvány munkaerőpiaci szolgáltatásvezetője

Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.

A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.

Az adás témája és vendégei:

Otthon, munka, önálló élet – az értelmi sérültek gyakrancsak álmodozhatnak arról, ami legtöbbünk számára természetes. Pedig sokanközülük kis segítséggel meg tudják oldani, hogy boldogan és integráltan éljeneka társadalomban.  Hogy mit lehet tennünk mindezért, azt a Kézenfogva Alapítvány tanítja is.

Marika és Zsolt, egy értelmileg sérült pár

Végh Imre, a Kézenfogva Alapítvány esetfelelőse

Sebestyén Gabiella, a Kézenfogva Alapítvány programfelelőse

Dr. Gazsi Adrienn, a Kézenfogva Alapítvány jogásza

Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.

A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.

Értik-e a pártok és a roma választók egymást, kíváncsiak egymásra, vagy megmarad a romakérdés a krumpliosztásoknál és a soha be nem váltott ígéreteknél? Mit lehet tenni azért, hogy a szegregátumban lakók is maguknak érezzék a politikát?  Kitől tartanak a leginkább, és hogyan lehet kivédeni a rasszista támadásokat és jelenségeket - mondjuk egy előítéletektől hemzsegő rajzfilmet? 

Egy megvalósult rendszerváltáskori álom – egy iskola, ahol osztálytól érettségiig, sőt a szakképzésig tanulnak a leghátrányosabbhelyzetű gyerekek. Otthonhoz is jutnak, ha szükségük van rá. Az idén 30 éves csepeli Burattinóban olyan gyerekek élnek és tanulnak, akik az iskolák zömébőlmár valószínűleg régen kimaradtak volna.

Megszólaltak az iskola polgárai: gyerekek, szülők, tanárok és Mezei Kata, a Burattino Általános és Középiskola, Nevelőotthon alapítóigazgatója

Kitől félnek a romák és hogyan szavaznak? Lesz-e a legnagyobbmagyarországi kisebbségnek parlamenti képviselete? Miért rombolja a magyartársadalom minőségét a romák jogfosztottsága? És mit kellene tenni azért, hogya politika világosabban lásson ebben a kérdésben?

A válaszokat a Szakértői Elegy a Társadalomért Alapítvány próbálja összefoglalni, valamennyi érintett számára. Tömpe István közgazdásszal és Lakatos Béla pedagógussal beszélgettünk.

Tájseb félelme a Dunakanyarban – az építkezésekfontosabbak, mint a falu, a nyaralók és a környezet védelme. Kavics- és homokbánya fenyegeti a Bős-Nagymaros fenyegetésétől egyszer már megmenekült Pilismarótot. A helyiek valódi képviselet nélkül, civil erőre támaszkodva próbálkoznak védekezni a tervezett tarolás ellen.

Bodrogi Gyula kalapja és a holland királynő kézzel festett kártyái kalapács alatt – a befolyt összegből a járvány áldoztainakállítanának emlékművet civilek.

Beszélgetőtársak:

- Pilismarótért aggódó lakosok és nyaralótulajdonosok - Mikló Mihályné, Kati; Péter Gabriella; Kövecs Károly; Valkó Zsuzsa; Radván Adrienn

- Kocsis András Sándor szociológus, könyvkiadó;

- BodPéter Ákos közgazdász;

- Falus András immunológus;

- a XXI. Század Társaság vezetői.

Színházban felnőtt gyerekek a csereháti falvakban – a Teatrom fesztiválon ma már olyan darabokat is játszanak, amelyeket romakamaszok írtak és rendeztek. A színház nem csak művészet és szórakozás számukra, hanem út a tanuláshoz, munkához, jobb élethez. Segít a traumákat feldolgozni, és nem mellesleg egész éves tartalmas időtöltés.

Megszólalók:

- Budai Zsolt Krisztofer

- Budai Erik

- Szergejev Zsuzsanna magyar nyelv és irodalom szakostanár

- Rácz Rómeó

- Szegedi Dezső színész

- Keresztes Sándor színész

- Nguyen Péter brake-táncos

- Ónódi Gábor Zsigmond

- Ónódiné Horváth Szimonetta

- Molnár-Keresztyén Gabriella rendező

- Simon Balázs rendező

Téma: Egy politikailag üldözött színdarab és a közönség lázadása a vajdasági Kavillón. A művészet regulázása után mi következhet még? – tette fel a kérdést Gombos Dániel, a vajdasági Tanyaszínház vezetője, aki nagyot koccant a cenzúrával. A történet nagyon röviden kísértetiesen hasonlít a Színház és Filmművészeti Egyetemen történtekhez. A politika – azaz a határokon túl is mindent ledarálni akaró az Orbán-kabinet - úgy gondolta, hogy majd ő megmondja, mi a művészet és ki művelheti, hiszen nála van a pénzeszsák. A szakma és aközönség ellenállt.

Akik elmesélik a történteket:

- Horváthné, néző

- Puskás Zoltán, a darab jelmeztervezője

- Kovács Attila vállalkozó

- Gregus Zalán, a szabadkai gyermekszínház színésze

- Dévai Zoltán, a Tanyaszínház igazgatói bizottságának alelnöke

- László Roland színész, címszereplő

- Gombos Dániel, a Tanyaszínház elnök

- Radics Viktória kritikus

- Lénárd Róbert, a Kazimir és Karolina rendezője

A közhiedelemmel szemben nem olcsóak a szintetikus drogok, és élvezeti értékük sincs. Azok élnek vele, akiknek nem jut más öröm az életben, csak a felejtés. Például az állami gondozottakból lett hajléktalanok. Velük senki sem foglalkozik, még a hajléktalanszállókban sem találnak segítséget. A Kék Pont Alapítvány nekik segítene megtalálni a minőségi életet.

Vendég: Dávid Ferenc szociológus, a KékPont Alapítvány projektmenedzsere

Családjukból kiszakított gyerekek – van aholgyakorlattá vált, hogy tucatszámra viszi el a gyámügy a szülőktől csecsemőt, kamaszt. Az ok a szegénység. A törvény tiltja ugyan, hogy emiatt adják őket állami gondozásba, vagy nevelőszülőkhöz, de a gyakorlatban ezt sokan nem tartják be. Ahogy azt sem, hogy a veszélyeztetett családoknak segítséget kellene adniuk. Jogi segítséget csak a TASZ-tól remélhetnek. Két nyertes per története.

Vendégeink:

- Takács Barbara kesznyéteni asszony, aki hat évenkeresztül küzdött azért, hogy visszakapja a gyermekeit

- dr. Pető Márk ügyvéd

- Jovánovics Eszter, a TASZ esélyegyenlőség projektjénekvezetője

Lelkesen olvasó és számoló roma gyerekek vakációidején – mi a titka Csörögi tanodának? Mitadhat hozzá a Tanoda-program a hátrányos helyzetű gyerekek tanulásához, hogyansikerült elérni, hogy évek óta nem maradnak ki a gyerekek az iskolából?

Beszélgetőtársak voltak Fábián Katalin szociálpedagógia-hallgató, Székely Réka, a budapesti Közgazdasági Politechnikum tanára – mindketten önkéntesek –, Hárs Nóri tanító, szociológus, a Csörögi Tanoda munkatársa, valamint cserfes gyerekek, köztük Dzsesszika. És Kalina Yvette, a Csörögi Tanoda vezetője és alapítója.

A jelek szerint a kormányfő mindig elő tudja varázsolnia kalapjából az LMBTQI kártyát, ha terelni akar. Már pedig most van honnan elirányítania a figyelmet: a potenciálisan valamennyiünk hálószobájába betekintést lehetővé tevő lehallgatási világbotrányt azzal reméli megúszni,hogy kipécéz egy védtelen csoportot, és az ellen uszít. A Pride előtt a miniszterelnök ellenségképzési mechanizmusáról, a szexuális kisebbségek elleni támadásokról és az ebben való kormányzati felelősségről. És a minden eddiginél erősebb civil szolidaritásról.

Vendég: Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője 

Vendégünk: Mészáros Antónia, az Unicef Magyarország ügyvezető igazgatója

Témáink:

- Trikó és Nyamm két kis dinó, akik világkörüli utazáson vesznek részt. Az UNICEF-et támogatók gyerekei a havonta érkező borítékokban többek közt Madagaszkárt, Mozambikot, Nepált, Indiát, Brazíliát, Elefántcsont-partot ismerhetik meg mesék, térképek, matricák segítségével – és még abban az élményben is részük lesz, hogy levelet hoz nekik a postás. Valamint megértik az adományozás lényegét.

- Alvászavar, belefele fordulás, dührohamok – a szülők több mint fele tapasztalta ezt gyerekein a járvány alatt. Egy reprezentatív kutatás szerint a csonka és a szegény családok még nagyobb bajban vannak – és még kevesebb segítséget kapnak.

Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.

A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.

Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Útszélen – műsor mindenkinek azokról, akiket magukra hagytak.

A peremre kényszerült emberek gondjairól és az azokat enyhítő lehetőségekről, örömeikről, teljesítményeikről beszélgetünk csütörtökönként az érintettekkel.

Az Útszélen már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Vendégünk, témánk:

- Több törzsvendége van már Londonban és Berlinben mint Budapesten, és maga is legszívesebben szedné a sátorfáját. Oran Mac Cuirc a rendszerváltás után után érkezett Magyarországra, nem csak a nyelvet, az itteni társadalmat is megtanulta. Kocsmát nyitott, törzsközönsége magyar és nemzetközi, kedvenc műfaja a jó beszélgetés. Miért érzi azt, hogy befejezi a magyar kalandot és talán tovább áll?

Vendégeink, témáink:

- Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság jogásza, jogvédőaktivista

- Lászlóffy Júlia, klinikai szakpszichológus, a pszichológiai társaság LMBTQ szekciójának tagja

- Erdős Erik Robin, emberi jogi és zöld aktivista, a Prizma transznemű közösség egyik szervezője

- Székely Kriszta, színházrendező és tanár

- Páll Marci, szivárvány-édesapa, a család az család mozgalomkezdeményezője

- Vígh Dávid az Amnesty International magyarországi igazgatója

- Dudits Luca, a Háttér Társaság szakembere

- Bántalmazott melegek a kollégiumokban, minden harmadik meleg fiatal foglalkozik az öngyilkosság gondolatával. Miért tartja fontosnak a kormány, hogy azokat üldözze, akiknek a leginkább szükségük volna a törődésre és óvásra?

- Hogyan okozott megnyugvást a Dallas című tévésorozat Lucy-je egy leszbikus számára? Sokszor a vakszerencsén múlik, hogy sikerüljön segítő közeget találnia egy transznemű vagy meleg fiatalnak

Vendégünk, témáink:

- Papp Árpád, néprajztudós (Szabadka)

- "Mátyás király horvát volt" - és létezik olyan szempont, amely ezt igazolhatja is? Hogyan látja délszláv történetírás a közös múltunkat,és miért nem ismerjük az ő nézőpontjaikat is? Sem csak a politikai elit, sem a tudomány nem vette a fáradtságot ahhoz, hogy megismerje azt a történelmi és politikai közeget, amelyben a határon túli magyarok élnek.
És: Csillogó aranylánc, amely addig fojtogat, ameddig belepusztulsz – ilyennek látja egy vajdasági tudós a Magyarországról érkező támogatásokat. Holott az érintettek bevonásával születhetne okos megoldás is arra, hogy megmaradhasson ez a közösség.

Vendégeink, témáink:

- Krámrer Lili, a Helsinki Bizottság munkatársa

- dr. Solt Ágnes, az Országos Kriminológiai intézet tudományos főmunkatársa

- Továbbá megszólalt egy fogvatartott hozzátartozója és egy reintegrációs őrizetben lévő asszony

- Halmazati büntetés – a járvány óta nem találkozhatnak szeretteikkel a fogvatartottak. Európában Magyarországon kívül egy ország van még, ahol az enyhítések idején sem oldották meg a rabok és a hozzátartozók közötti kapcsolattartást: Belorusszia.
Egy asszony, aki több mint egy éve nem láthatja a párját, és egy másik nő, aki nemrég került ki a rácsok mögül. És kutatók, akiket rendszer szinten akadályoznak abban, hogy felderítsék a börtönökben történt visszásságokat, és segíteni tudjanak nem csak a kint és bent levőknek, hanem a fogvatartóknak is. Miért akadályozza a hatalom az emberséges börtönviszonyok kialakulását?

Vendégeink, témáink:

- Klebecskó Kiss Izabella

- Klebecskó Miliszláv

- Pressburger Csaba, újságíró

- Menni vagy maradni – a vajdasági magyarok többsége számára ez mindennapi kérdés. Választási kényszer a nyugati rabszolgamunka vagy a háború után nehezen magához térő otthoni lehetőségek között. A falvak közben elnéptelenednek.
Orbáni recept a vajdasági médiában – a propagandagépezet felfalta a független sajtót. A helyi magyarokat a szerb és magyar politika is megpróbálja bábként rángatni.

Vendégeink, témánk:

- Priksz Gábor, a civil szervezet egyik munkatársa, pályázatírója

- Boskovics Gábor, a Jederman kávézó üzletvezetője

- Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia alapítója

Egy harmadikos kislány, aki szabadidejében szendvicseket ken az éhezőknek. Egy vendéglátós, aki a pandémia idején gyertyafényes, zenés vacsorát rendez egy hajléktalan szállóban. És volt itt még sok egyéb, hajléktalanok fűszerkertje, bringások, akik éjszaka járják a várost szendvicsekkel a zsebükben – hogy lehetőleg senki ne maradjon éhesen. A Budapest Bike Maffia ötletei és civil segítői.

Az adás tartalmából (a 2021. május 6-i adás ismétlése):

Milyen volna az élet mosógép és hűtőszekrény nélkül, egyáltalán villany nélkül? – Áramszegénység Magyarországon, századokkal ezelőtti civilizációs körülmények között élő emberek, köztük 200 ezer gyerek, akik gyertyafénynél írják a leckét, ha van gyertyafény és hely, ahová leüljenek. Digitális oktatás ...

Az áramszegényég felszámolásért próbál tenni a Polgár Alapítvány az Esélyekért (PAE), az adásban Rostás Aranka, a cél megvalósítására indított aktív közösségfejlesztő program egyik szervezője nyilatkozott. A lakhatást egítő projekt munkatársa Baks községben, a helyi cigánytelepen él.

Az adás további vendégei:

Búza Károly, a Fényhozók alapítvány kurátora

Rácz Béla, a Polgár Alapítványszakmai vezetője

Kadét Ernő újságíró, a Polgár Alapítvány kommunikációs koordinátora

Vendégeink, témáink:

- Rostás Aranka, egy aktív közösségfejlesztő program szervezője

- Búza Károly, a Fényhozók alapítvány kurátora

- Rácz Béla, a Polgár Alapítvány szakmai vezetője

- Kadét Ernő, újságíró, a Polgár Alapítvány kommunikációs koordinátora

Gyertyafénynél körmölni a leckét - ez az egyik lehetőség. Olcsó, közösségi napelemeket telepíteni a legszegényebbeknek – ez például egy másik lehetőség, egy a sok közül. A Fényhozók Alapítvány többek közt ezen dolgozik, de a civil hangokat és megoldásokat a hatalom mintha észre sem venné.

- Ügykoalíció - a Polgár Alapítvány az Esélyekért tenni akaró civileket hozta össze. Az volt a feladat, hogy találjanak meg egy lakhatással összefüggő ügyet, vitassák meg és találják ki a segítés módját. A közös történet az áramszegénység elleni küzdelem lett.  

Vendégeink, témáink:

- Banga Mária Mónika, a Cseriti üzletvezetője

- Facskó Julianna, a Cseriti munkatársa

- Sáhy Gábor, a Cseriti hálózat egyik alapítója ésstratégiai vezetője

- Sebő Gergő, a kutatási projektkoordinátor

- Plüssmackók, turmixgépek, videokazetták, gyertyatartók, télikabátok, kávésbögrék egy helyen – egy adománybolt, ahol jól jár az is, aki meg akar szabadulni a fölösleges tárgyaitól, az is, aki olcsón vásárolna, és az is, aki ritkaságokat keres. Aki cseritizik, az önmaga ökológiailábnyomát is picit vissza tudja fogni. A szó megfejtése a műsorban!

- Segíts magadon – mozgáskorlátozott fiataloknak alakítanak önsegítő csoportot, hogy hatékonyabban tudjanak kiállni magukért.

Vendégeink, témánk:

- Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia Tudományegyetem adjunktusa

- Kiss Tamás, szociológus, a kolozsvári Nemzeti KisebbségkutatóIntézet kutatója Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézetigazgatója

- Álomút – egy vízió története. A mélyszegénységben élő romániai magyar romák tízezrei többszörösen kisebbségben, sokszorosan reménytelen helyzetben vannak. Gyakran érik őket támadások az egyik, a másik, vagy a harmadik többség részéről. A helyzet elsőre reménytelennek látszik. De mégsem az, mert sokaknak van egy közös álma. Egy mentális térkép és egy kutatás, amely bőséggel szolgálhat tanulsággal Magyarországon is.