Archívum

Drexler Szilárd rendező, operatőr, az MME önkéntese – 2024-ben zajlik Salgótarján környéki erdők körzeti erdőtervezése

Korábbi adásokban többször foglalkoztunk az Afrika Sztorik Egyesület munkájával, akik több projektjükkel próbálnak hozzájárulni Afrika vadvilágának megőrzéséhez. Az idei éve az egyesületnek nem január 1-gyel, hanem július 1-gyel kezdődött. Arról beszélgettünk az egyesület “évindító” eseményén Hillender Tímeával, az egyesület alapítójával, hogy milyen programokat sikerült megvalósítani illetve elindítani.

Megjelent a LIFE SWiPE projektkonzorcium Európára vonatkozó jelentése, mely a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények elleni fellépés hatékonyabbá tételét egyrészt az ilyen esetek módszeresebb felderítésében és nyomon követésében látja, hiszen ezek sokszor rejtve maradnak. Másrészt abban, hogy a területnek szenteljenek nagyobb figyelmet a döntéshozók is.

A LIFE SWiPE projektben részt vevő WWF Magyarország és TRAFFIC által 2022 októberében publikált Természeti bűncselekmények - Nemzeti jelentés Magyarországról című kiadvány megállapításait is felhasználja a most megjelent európai jelentés. Ennek részleteiről beszélgettünk Balogh Annamáriával, a WWF munkatársával.

Marosi Tóth Edina több mint 10 éve csöppent az állatvédelembe egy betegség miatti kényszerpihenő miatt. Rehabilitációja alatt ideiglenes befogadó lett. Tervezni nem tervezte, de onnantól kezdve nem volt megállás, képezte magát, önállóan, saját otthonában alakított ki megfelelő helyett a gondozott állatok számára, akiket azóta is egyedül lát el. Legtöbbször árva, cumis kiskutyákat fogad, de persze nála is megtalálhatók azok a veteránok, akik gazdásítására sajnos csekély esély van. 2021-ben bejegyezte alapítványát is, így azóta Kertesi Kutyakuckó Alapítvány néven tevékenykedik. Edinát erdőkertesi otthonában látogattunk meg, és mivel 6 kicsit 3 óránként cumiztat, így épp ennek a közepében kezdtük el a beszélgetést, akiket az elején hallhattak, azok az éhes kicsik, akiket Edina szép sorban etetett meg. Fogadják szeretettel Marosi Tóth Edina történetét. 

Hogyan lehet gyeprekonstrukcióval javítani a tájsebeket, újrateremteni élőhelyeket és helyreállítani ökoszisztéma-szolgáltatásokat? Mit tehetünk a veszélyeztetett státuszú görög karsztvipera fennmaradásáért a biológiai sokféleség fogyatkozása ellen? Milyen újrahasznosítási és kompatibilizálási lehetőségei vannak a vegyes PET- és PLA-hulladékoknak? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a válaszokat pályamunkájukban azok a fiatal kutatók, akiknek az eredményeit Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjjal ismerte el idén a Magyar Tudományos Akadémia.
A három díjazott közül Kiss Réka (Ökológiai Kutatóközpont 'Lendület' Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport) és Mizsei Edvárd biológus (Debreceni Egyetem) voltak a vendégeink.

Bozóki Tamás, a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársa, geofizikus – A soproni ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet munkatársai a világ több mint 10 különböző országában tevékenykedő kutatókkal együttműködve vizsgálják Földünk villámtevékenységét, amely a bolygó klímaállapotának egy kitüntetett figyelemben részesített jelzőrendszere. Az Atmospheres című folyóiratában nemrég publikált tanulmányban a kutatók a globális villámtevékenység napról napra történő változásait vizsgálták.

Bajomi Bálint, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport kommunikációs munkatársa és kutatója – Mitől lesz sikeres egy faj visszatelepítése? 

Erős Tibor, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatója, a Hal- és Konzervációökológiai Kutatócsoport vezetője a világ egyik legrangosabb víztudományi szaklapjában, a WIREs Waterben jelentetett meg nemzetközi társszerzőségben írt tanulmányt a tájtervezés fontosságáról. A kutatók a cikkben megfogalmazzák, hogy az édesvizek biológiai sokféleségének megőrzéséhez és ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosításához optimalizációs alapokon nyugvó, globális és lokális léptékű tájtervezésre egyaránt szükség van. Hangsúlyozzák, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésekor célszerű lenne az előzőeknél sokkal konkrétabban meghatározni az egyes víztestek funkcióját és kezelési eljárását.

Kele Juci képzőművész, építész, festő legújabb interaktív installációja, a ‘Zöld Zug’ a Gárdonyi téren látható több mint egy hónapig, hogy a szabadba csábítsa a városlakókat. A távolról absztrakt fának tűnő szabadtéri alkotáshoz közeledve a BBB környékének térképe rajzolódik ki előttünk. Az arrajárók feladata, hogy díszítsék fel az installációt, jelöljék meg kedvenc zöld helyüket, ahol legjobban tudnak kapcsolódni a természettel és elmélyülni benne kicsit. (Lehet ez egy fa, a szomszéd néni virágoskertje vagy egy naplemente néző pont.)

A 2023. március 2-ai adás ismétlése:

(Gácsi Márta, ELTE Etológia Tanszék, Réthy Katalin, a Magház munkatársa)

dr. Tóth József, XIII. kerületi polgármester – Átadták a közel 5.000 négyzetméteres Thurzó parkot Újlipótvárosban 

Beszámoló az Olaszfaluban megrendezett Pásztorünnepről, ahol a világ számos tájáról gyűltek össze pásztorok és kutatók, hogy együtt gondolkodjanak, megosszák tapasztalataikat.

Megszólalók:

Elena Galán spanyol pásztornő és kutató

Sándor Bálint bojtár

Sáfián Lászlóné Ibolya pásztornő, a Nők a pásztorságban csoport vezetője

Varga Antal főszervező

Sasvári Ákos, a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének főtitkára –  Tavaszi Kaktusz Kiállítás május 19-21.

Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus – A pásztorok tudása a világ minden táján azonos elvekre épül

Bódis Pál, a WWF Magyarország Erdő programjának szakértője – Az elmúlt években hazánk erdeit is egyre súlyosabban érinti a klímaváltozás. Szélsőséges hatásai - szárazság, villámárvizek, kártevők elszaporodása - csökkentésében csak az egészséges és ellenálló erdők lehetnek igazán eredményesek. A Madarak és fák napja alkalmából a WWF Magyarország bemutatta a WWF ÉnErdőm mobilalkalmazást, mellyel most bárki létrehozhatja saját virtuális erdejét, és kipróbálhatja az erdő ellenálló képességét segítő erdészeti megoldásokat, valamint megismerkedhet a klímaváltozás által érintett állatfajokkal is.

Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékén működő Lendület kutatócsoport vezetője és Török Péter, a Debreceni Egyetemen Élvonal kutatócsoport koordinátorának irányításával debreceni, szegedi és erdélyi kutatók végeztek egy vizsgálatot. Eredményeik szerint érdemes a régi, hagyományos fás legelőkön meghagyni az idős fákat, mert több előnyt biztosítanak, mint hátrányt. Több madár-, denevér-, ízeltlábú- és növényfaj él rajtuk, mint a nyílt gyepeken, vagy a zárt lombkoronájú, fatermelés céljából ültetett erdőkben. Ez főként az idős fáknak köszönhető, amelyek hiányoznak a termelési célú erdőkből, viszont nagyon sok élőlénynek adnak otthont.

Simon-Tábori Éva, a IX. Nemzetközi Környezetvédelmi Filmfesztivál főszervezője – Május 19-21. között a filmek mellett a természet megörökítésével és annak megóvásával kapcsolatos szórakoztató és edukatív programokkal, workshopokkal találkozhatnak mindazok, akik ellátogatnak a gödöllői Királyi Kastélyba.

Egyedülálló élményt kínál a Madárles.hu és a Madárles Youtube-csatornája. A felületeiken ugyanis élő wekamerás közvetítésen követhetjük számos madárfaj költését, életetét, viselkedését, csodálhatjuk a fiókák felcseperedését és kirepülését. Az oldalt 2015-ben alapította. Perger Balázs, és még a kezdetekkor csatlakozott hozzá Zsiros Sándor, amatőr madarász, biológia szakos tanár, és azóta a Madárles.hu madárszakértője. 
Zsiros Sándor a vendégünk, akivel a madarak titkos életébe tekintünk be. 

Kocsis Dóra és Németh Edvárd világutazók meséltek arról, hogy utazzunk fenntartható módon.

Dr. Süle Gabriella, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa – A dísznövények az invázióssá váló fajok egyik fő forrását képezik. Az emberi ültetés során új élőhelyre kerülnek, az öntözéssel és gondozással megteremtődnek a számukra alkalmas életkörülmények. Később a természetes élőhelyeken az emberi zavarások és az éghajlatváltozás okozta melegedés hatására létrejövő nyílt élettereket a kertekből kiszökve könnyen elfoglalják. Ilyen utat járt be a kokárdavirág is.

Csobay Krisztina, a Zöldövezet Társulás Egyesület elnöke – Az eldobható pelenka környezetvédelmi kára igen jelentős: egy kisbaba akár másfél tonna veszélyes hulladékot termel a szobatisztaságig. A pelenkák a vegyes hulladékba dobva lerakóba, vagy szemétégetőbe kerülnek. Az eldobható pelenkák kínálnak alternatívát a mosható pelenkák - amelyek ergonomikusak, könnyen használhatóak és környezetbarátak.

Szendőfi Balázs természetfilmes, halkutató és zeneszerző volt a vendégünk, akivel a Volt egyszer egy vadvízország című, legújabb természetfilmjéről beszélgettünk.

Daróczi Csaba fotóművész – Az év természetfotósa 2023 (VM) 

Dr. Keve Gergő, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársa – Hazánkban szaporodó Hyalomma Rufipes kullancsállományt azonosítottak a Dunántúlon

Liziczai Márk, a KLG Goodeid Projekt vezetője ex situ fajmegőrzésről, etikus akvarisztikáról és a projekt legújabb eredményeiről mesélt.

Lukács Zoltán faápolóval arról beszélgettünk, hogyan lehet jó életet biztosítani a városi fáknak?

Dr. Lengyel Szabolcs, az Ökológiai Kutatóközpont, Konzervációökológiai Kutatócsoport vezetője, tudományos tanácsadó - A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fajok helyzete Európában. 

Horányi Tibor, a Nagy Tavak Koalíció és az Alba Natura Civil Alapítvány munkatársa - A Víz Világnapján, 2023. március. 22-én a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége „Víz-kerekasztal” címmel szervezett találkozót Gárdonyban

A Varázslatos Magyarország átadja 2022-es természetfotó pályázatának nagydíját a Magyar Nemzeti Múzeumban. Küldetése, hogy a természetfotók által ablakot nyisson az ország nemzeti parkjainak természeti kincseire, s ezáltal felhívja a figyelmet a természetvédelem fontosságára.

A VM 2021-ben megalapította A magyar természetfotó nagydíját, melyet első ízben 2022-ben adtak át. A díj annak elismerése, hogy az alkotó egyévnyi kemény munkával és tehetsége folytonos bizonyításával kiérdemelte a pályázat legjobbjának járó helyet. Gaál Péter, a Varázslatos Magyarország alapítója volt a vendégünk.

A kontinensek belsejében elhelyezkedő sós tavak speciális képviselői a magyarországi szikes tavak. A szikes tavak Eurázsiában területarányosan legnagyobb számban a Kárpát-medencében találhatók, ezek a tavak egyúttal az európai-afrikai madárvonulás útvonalában kiemelten fontos pihenő és táplálkozó helyei az északon költő és tengerparton telelő vándorló madaraknak. Dr. Boros Emillel, az ÖK Vízi Ökológiai Intézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk, aki évek óta kutatja a vízimadarak és a szikes tavak kölcsönhatását.

Történelmi megállapodás született az óceánok védelmében – Rodics Katalin, a Greenpeace szakértője, természetvédelmi témafelelőse  

Dögevés és protonyelv – Szilágyi András ökológus, az Evolúciótudományi Intézet (ETI) Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa 

Kikelet a botanikus kertekben és arborétumokban. A kikelet és a Beporzók Napja alkalmából a MATE Budai Arborétumában tartott szezonnyitó sajtótájékoztatót a 2022-ben 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége. A gyűjteményes kertek 2023-ban is több száz természeti környezettel foglalkozó, jeles "zöld" napokhoz kapcsolódó, emellett számos kulturális programmal is várják a látogatókat.

Lezárult a 9 héten át tartó Téli madárles lakossági madárszámlálási akció! –  Lovászi Péter, MME Monitoring és Kutatási Osztály osztályvezetője

Március 16-án indul afrikai útjára négy magyar kutató, hogy Angolában a világ legnépesebb ragadozómadár gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel 50 kék vércsét – Dr. Palalitz Péter, MME projektvezető

A kutyakölykök spontán lemásolják az ember viselkedését – Dr. Gácsi Márta etológus

Dr. Földvári Gábor, Kullancsfigyelő volt az adás vendége.

Zöldklub – Flóra, fauna és fenntartható fejlődés, a Klubrádió természet- és környezetvédelmi műsora. 

A Zöldklubban igyekszünk nem leszűkíteni a kereteket, hanem megvizsgálni az ember és környezete kapcsolatát, nem csak a jövőben és a jelenben, hanem a múltban is. Megpróbáljuk megérteni, hogy mi adja a természethez való viszonyulásunk alapjait, hogyan változtunk mi, hogyan változtattuk meg a környezetünket, és hogyan tudnánk újra kapcsolódni hozzá?

Flóráról, faunáról, fenntartható fejlődésről minden csütörtökön 15 és 16 óra között.

A Zöldklub már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Kreitler-Sas Máté, az LMP 11. kerületi önkormányzati képviselője – Déli-Körvasút és a Hamzsabégi-sétány fái

Lehoczki Fanni, az ELTE Etológia Tanszék munkatársa – A kutatók különböző kutyafajták vonyításra való hajlandóságát és erre adott reakcióit vizsgálták

Török Gergely – Magyar kutató részvételével feltárták a talaj szemösszetételének kulcsfontosságú szerepét a part menti növényzet mederszélességre gyakorolt hatásában

Újra a miskolci MiReHu Nonprofit Kft. lett az első helyezett az Európai Hulladékcsökkentési Hét hazai díjának „gazdálkodó/ipari szervezet” kategóriájában, a „Dobd le/fel a textilt! – közösségi upcycling program a textilek és bútorok újrahasználatáért” elnevezésű programsorozatával – Ladányi Roland, a MiReHu Nonprofit Kft. ügyvezetője
Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője – Találkozás a vaddisznóval (kutyával)

Gallé Róbert - Az ÖK kutatói kimutatták az elszigetelt kis élőhelyfoltok jelentős biodiverzitás-megőrző szerepét

Zöldklub – Flóra, fauna és fenntartható fejlődés, a Klubrádió természet- és környezetvédelmi műsora. 

A Zöldklubban igyekszünk nem leszűkíteni a kereteket, hanem megvizsgálni az ember és környezete kapcsolatát, nem csak a jövőben és a jelenben, hanem a múltban is. Megpróbáljuk megérteni, hogy mi adja a természethez való viszonyulásunk alapjait, hogyan változtunk mi, hogyan változtattuk meg a környezetünket, és hogyan tudnánk újra kapcsolódni hozzá?

Flóráról, faunáról, fenntartható fejlődésről minden csütörtökön 15 és 16 óra között.

A Zöldklub már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

A 2020. szeptember 4-i adás ismétlése.

A 2022. május 19-i adás ismétlése.

A svéd Zoo Furuviksparken nevű állatkertből kiszökött csimpánzok lelövése – Hanga Zoltán, a Fővárosi Állatkert szóvivője

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vegetációökológiai Kutatócsoportjának munkatársai osztrák és amerikai kutatókkal közösen vizsgálták az erdőssztyeppek kialakulásáért felelős tényezőket – Erdős László, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa

Magyar ökoinnováció keretében debütált az új hulladékgyűjtő hajó a Dunán
Automata folyótakarító hajó és a hulladék begyűjtését segítő kamerarendszer támogatja mostantól a Dunának és vízgyűjtő területének megtisztítását. A Robo-Collect névre keresztelt vízi jármű és a hozzá kapcsolódó műszaki infrastruktúra magyar ökoinnováció keretében valósult meg. A fejlesztés szemléletében és működésében is újszerű: a szakemberek kiemelten kezelik a hulladék megfigyelését és újrahasznosítását, a folyamatokat innovatív eszközök támogatják, a hulladékgyűjtő rendszer újításai pedig fokozzák a gyűjtés hatékonyságát – Gyalai-Korpos Miklós projektvezető

Garamszegi László Zsolt, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutató-főigazgatója – Ökológusok közel hétszáz madárfaj költési adatainak elemzése során kimutatták, hogy a madarak évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban kezdik szaporodási tevékenységüket

Nyakas Gábor kutyatréner – Kutyatámadások kivédése