Archívum

Female Yeti (Zsuzsi) világutazó mesél a hegyek iránti szeretetéről (ismétlés)

Erdős László, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa kutatásairól mesél (ismétlés)

Magyar idő szerint vasárnap hajnalban véget ért az ENSZ klímacsúcsa, a COP27 Egyiptomban. A részt vevő országok elfogadták az úgynevezett károk és veszteségek finanszírozását, ami azt jelenti, hogy a világ leggazdagabb és legnagyobb iparával bíró országoknak anyagi segítséget, pontosabban jóvátételt kell nyújtaniuk a szegény, ám a klímaváltozást bőrükön érző államoknak. Erre egy ENSZ-alapból kerül majd sor – dr. Farkas István, a Magyar Természetvédők Országos Szövetségének alelnöke

A vízimadarak kulcsszerepet játszanak abban, hogy az európai növényeket északi szélességi körökre terjesztik a tavaszi vándorlás során, ezáltal elősegítve a növények ellenálló képességét a klímaváltozással szemben – Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója

Hogyan álljunk ellen a Black Friday kísértésének és maradjunk tudatosak a vásárlásunkban? – Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa

Kuruczi Norbert alias Rókales Norbi, a Rókales nevű közösségi oldalak létrehozója, rókamentő volt az adás vendége.

Második alkalommal rendezi meg a Kislépték Egyesület a REL (rövid ellátási lánc) Expót. 2022 újabb kihívásokat hozott az ellátási láncok területén. Az értékláncok instabilitása révén a termelők keresik az alternatív értékesítési lehetőségeket. Emellett láthatóvá vált egy új társadalmi igény is, melynek eredményeként Európában a legnagyobbat fejlődő rövid lánccá a bevásárló közösségek, illetve a házhozszállítási módok váltak. A résztvevők szakmai előadásokon megismerkedhetnek az aktuális trendekkel, betekintést kaphatnak a nemzetközi és a hazai helyzetbe, a várható támogatási lehetőségekbe és a szabályozás aktualitásait is megismerhetik – dr. Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke 

Magyar kutatók egy nemzetközi projekt részeként egy kérdőív kitöltésére kérik a kertészkedőket. Az így nyert adatok elemzésével bővíteni tudják a jelenlegi ismereteiket a kiskertesek kertészkedési szokásairól, a kertészkedők motivációjáról és praktikáiról, valamint információt kapnak a kiskertek fajgazdagságáról is – Varga-Szilay Zsófia, az ELTE Biológia Doktori Iskolájának doktorandusza

Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlatvédelem és energia programigazgatója – 2023. januárban megindulhat a palagáz-kitermelés Békésben a Corvinus-projekt keretében. Mi szükség erre a környezetvédelmi szempontból aggályos, igen költséges beruházásra?

Molnár Attila Dávid, a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely Egyesület elnöke, a PET Kupa társalapítója– November 3-án, Sárazsadányban a helyi közösség búcsút int a település kompjának. A forgalomból kivont hajótest újjászületik, hogy az Európai Unió és a magyar kormány támogatásával megvalósuló Tid(y)Up projektben vízi folyómentő kiállítás és szemléletformáló központ létesüljön rajta.
Az idén 10 éves Tiszai PET Kupa újabb attrakcióval áll elő a környezetvédelem, a turizmus, a zero waste életmód és a kulturális élmények ötvözésével.

Székely Tamás biológus-ökológus professzor, az MTA külső tagja – Csökken a sarkvidéken fészkelő madarak populációja

Folytatjuk beszélgetéseinket a zöld városokról. Ezúttal Somorjai-Tamássy Zsolt kertészmérnök, a MAKEOSZ Green City tagozatának elnöke, és a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. egyik ügyvezetője a vendégünk, témánk pedig a vízmegtartás és az esőkertek kialakítása a városi térben.

Maradva az élhető városoknál, Dr. Gulyás Ágnes, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének adjunktusa arról mesél, milyen zöld megoldások segítik a védekezést a szélsőséges hőhatásokkal szemben.

Megjelent a 2020 szeptembere óta tartó LIFE SWiPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt keretében készített Természeti bűncselekmények - Nemzeti jelentés Magyarországról. A kiadvány a 2015 és 2020 közötti időszakban Magyarországon elkövetett természet elleni bűncselekményeket vizsgálja. A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon is több figyelmet kell szentelni a természet elleni bűncselekmények felderítésének és szankcionálásának - a jelenség egyértelműen kihívást jelent hazánkban, és egy-egy védett faj egyedének elpusztulása esetén a hatások tovagyűrűznek. A hatékony fellépés lehetőségei alapvetően biztosítottak, mégis egyrészt magas a fel nem derített esetek száma, másrészt sok felderített ügy végül sosem kerül bíróság elé. A különböző hatóságok és érintett szakmai szervezetek közötti együttműködésnek kulcsszerepe van abban, hogy ez megváltozzon. Emellett szükség van a megfelelő erőforrások biztosítására, a közvélemény figyelmének felhívására és a megelőzésre is.

Balogh Annamária, a LIFE SWIPE magyarországi projektvezetője a TRAFFIC részéről dr. Kajó Cecília jogász, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegély-szolgálat Egyesület titkára tanulmányában azt vizsgálta, hogyan alakultak az állatkínzásért adható szankciók az utóbbi években A tanulmány elérhető ITT.

Egy fotós a védett fajokért címen tartott előadást Britta Jaschinski fotózsurnaliszta-természetfotós a vadon élő védett állatok illegális kereskedelméről, melyen betekintést nyújtott a világ különböző szögleteiben történő, a vadon élő védett fajok ellen elkövetett visszaélésekbe. Az esemény a Nimród Fotóklub és a Varázslatos Magyarország szervezésében, illetve a WWF Magyarország és a LIFE SWiPE projekt szakmai partnerségével valósult meg. Előadása előtt adott interjút műsorunknak.

Britta Jaschinski volt az adás vendége, aki az egyik leginspirálóbb és legbefolyásosabb, a természet és a vadvilág iránti tisztelet megteremtéséért küzdő fotográfus. Elindította a Photographers Against Wildlife Crime™ globális kampányt, melynek célja a képek erejével fellépni az illegális vadkereskedelem ellen. Jaschinski fotóriporteri projektjei során együttműködik a hatóságokkal, jótékonysági és civil szervezetekkel, és gyakran veszélyes helyzetekben, alkalmanként rejtve, titokban dokumentálja a vadon élő állatok és a természet ellen elkövetett bűncselekményeket. 

Számos nemzetközi díjat nyert, fotói rendszeresen szerepelnek a londoni Természettudományi Múzeum Wildlife Photographer of the Year versenyén, ahol az év fotóriportere címet is elnyerte. Jelenleg a The Evidence Project című, új globális, vizuális kampányon dolgozik, melyben a természetbe történő túlzott emberi beavatkozásra és ennek hatásaira hívja fel a figyelmet.

Lukács Zoltán kertészmérnökkel a faápolásról, illetve arról beszélgettünk, hogyan lehet megfelelő életkörülményeket biztosítanunk a városi fáinknak? Élhet-e boldogan egy városi fa? 

Dr. Vági Balázst, az ELKH és a Debrecene Egyetem tudományos munkatársát a szalamandrák utódgondozási szokásairól kérdeztük.

2017-ben bejárta a magyar sajtót, hogy Gyöngyi Krisztián ökológus, orrszarvúkutató ruandai terepmunkája során egy baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Sokan ekkor találkoztak először a 43 éves Gyöngyi Krisztián nevével, pedig ő már akkorra Afrika elismert természetvédői közé tartozott. Krisztián és felesége Bedő Orsolya pár hónapot töltöttek a Malawi dél-nyugati részén található Majete Vadrezervátumban. Krisztián a park területén élő fekete orrszarvúk táplálékkeresésével kapcsolatos kutatást végzett. A kutató nem mindennapi élete és útja az álmai felé sokak számára lehet inspiráció, hogy története minél több emberhez eljusson, azon dolgozik Krisztián özvegye, Bedő Orsolya és Balogh Boglárka, aNational Geographic Magyarország szerzője, ők voltak az első félóra vendégei.

Szeptember 22-25 között rendezték Ausztriában az idei agility világbajnokságot. Három különböző méret magasságban versenyeznek a kutyák: miniben a kicsik, midiben a közepesek és maxiban a nagyok. 
Csapatban a mini kategóriában aranyérmet nyert a magyar csapat, midi kategóriában pedig ezüstérmet.

Vendégeink az adás második felében Nagy Veronika csapatkapitány, nemzetközi agility bíró, edző és versenyző, valamint Naggyőr Dalma (kutyája: Welle), az aranyérmes mini csapat tagjai.  

Schwarzenberger Magdolna, a Szigetszentmiklósi Batthyányi Kázmér Gimnáziumban biológia és kémia tanára, az öko-munkacsoport vezetője volt a vendégünk, aki azt mesélte el, hogyan vettek részt diákjaival a Ráckevei-Duna szigetszentmiklósi szakaszán 2020 decemberében katasztrofális olajszennyezés helyreállításában. 

Ahogy elmondta, az iskolában már a kezdetektől hangsúlyos volt a fenntarthatóságra való nevelés és az ökológiai szemlélet kialakítása. Ebben a tanévben az Örökös Ökoiskolai cím elnyeréséért is pályáznak. Az Ökoiskolai tevékenységük szerves része, hogy rendszeresen szerveznek a Szigetszentmiklósi tanösvényre vízminőség vizsgálatokat és fajismereti gyakorlatokat. Amikor bekövetkezett az olajszennyezés, Magdolna első gondolata az volt, hogy ha ezt majd helyre akarják állítani, mindenképpen szeretne az iskola diákjaival részt venni benne. A kárelhárítást persze azonnal megkezdték a szakemberek, viszont az úszólápos, Natura 2000-es védettségű rész a szakemberek szerint nem volt menthető.

Közben jött a járvány időszak. Ennek egyik következménye volt, hogy a Batthyányi Kázmér Gimnáziumban az 5-es tavaszi és a 9-es őszi erdei iskolánkat csak nehézkesen, vagy egyáltalán nem tudták megszervezni ottalvós hegyvidéki helyszíneken. Így végül helyben szervezték meg napközis táborként. A táborok központi témájává pedig az úszólápot és az olajszennyezést tették. 2021. június első hetében volt az első ilyen jellegű erdei iskola, innen pedig odáig jutottak, hogy 2022. szeptember 15-én, múlt csütörtökön az iskola diákjai 6 db mesterségesen létrehozott úszólápot helyeztek ki. Mindezt saját erőből, az érintett szakemberek bevonásával, szaktudásával és segítségével.

Schwarzenberger Magdolnával beszélgettünk a mögöttük álló munkáról, amit Sete Krisztina kollégájával, a REAL 2 munkaközösség vezetőjével és Czita Zoltánnal, a gimnázium informatika-földrajz- és történelem tanárával hoztak létre. 

Nyakas Gábor kutya viselkedés szakértő és kutyaiskola vezető, Regős Judit szociálpolitikus, gyermekvédelmi szakértő - Kutyatartás gyerek mellett

Ezer Ádám, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai ügyintézője - Szeptember 17-én rendezik meg a XXI. Fehértó Napját. 

Hillender Tímea, az Afrika Sztorik Egyesület elnöke – Szeptember 12-én rendezik meg a Kenyai Vadvilág nevű jótékonysági előadást, az Állatorvostudományi Egyetemen.

Miről szól a jótékonysági előadás? Kenyai vadvilágról. Orvvadászatról. Kenyai gyerekek oktatásának fontosságáról. Vadvilág védelemről a helyi közösség bevonásával. Önkéntes munka fontosságáról. Arról, hogy hogyan tudunk itthonról segíteni a vadvilágnak. Arról, hogy mit tehet egy kutató diák, egy biológus, ökológus, állatorvos hallgató. De talán, ami a legfontosabb, a reményről. Arról, hogy a világ különböző pontjairól érkező segítség mennyire fontos, és nélkülözhetetlen Afrikában, ezen az ősi kontinensen, mely oly egyedülálló és különleges állatvilágnak ad helyet.

Dr. Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke – Átadták az Európa Zöld Városa Díjat, amit azért hoztak létre, hogy a zöldfelületek innovatív, biodiverz, fenntartható, inspiráló megoldásainak létrejöttét ösztönözzék a településeken. A benyújtott pályázatok közül a győztes Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat a tavaly átadott Vizafogó park létrehozásáért. A terv az Objektív Tájépítész Iroda Kft munkája. Második helyezett lett Debrecen belvárosának innovatív rekonstrukciója, melyet Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozott. Harmadik helyen végzett Nyíregyháza-Sóstó gyógyfürdő területén az elmúlt 5 évben végzett a zöldfelületi rekonstrukció, melyet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata finanszírozott.

Almássy Dóra, a CEU kutatója mesélt az Urban Nature Atlasról és a városi zöldítések jó gyakorlatairól. 

Augusztus 22-26 között szervezte meg a Természetvédelmi Biológiai Társaság európai szekciója a 6. Európai Természetvédelmi Biológiai Konferenciát, melynek központi témái a klímaváltozás és a biodiverzitás megőrzésére irányuló teendők voltak. Dr. Lövei Gábor, a Természetvédelmi Biológiai Társaság európai szekciójának vezetőségi tagja, az Aarhusi Egyetem és a Debreceni Egyetem kutatója mesélt a konferenciáról, majd Gallé Róbert, a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesület alelnöke és az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa számolt be a tapasztalatairól és a konferencián bemutatott kutatásáról.

Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója spanyol kollégákkal közösen vizsgálta a Barcelonában kikelt sirályfiókák béltartalmát, és megállapította, hogy e faj jelentős szerepet vállal az agresszíven terjedő, és a helyi ökoszisztémákban zavart okozó fajok szállításában.

A természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodást javasolnak az ÖK kutatóinak közreműködésével készült nemzetközi tanulmány szerzői - dr. Aszalós Réka erdőökológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa

Ocztos Panka kutyakiképzővel kutyáink eltérő személyiségéről, szociális viselkedéséről beszélgettünk. 

A 2021. május 14-i adás ismétlése:

Extrém szélsebességű viharokat hoz a klímaváltozás Magyarországon – Péliné Dr. Németh Csilla 

A jegyzők megelégelték a bíróság enyhe ítéleteit? Új tanulmány jelent meg az állatvédelemmel kapcsolatban – dr. Kajó Cecília

Az ELTE kutatása a tömpeorrú kutyákról: a fiatalabb és játékosabb ebek akik hamarabb alakítanak ki szemkontaktus ismeretlen emberekkel – Bognár Zsófia

A 2020. október 2-i adás ismétlése:

Vendégeink, témáink:

- Molnár Zsolt, ökológus

- Sáfián László, nyírségi juhász

- Garamszegi László Zsolt ökológus - melyik kutyafajták a legjátékosabbak, és miért?

- Nébih - csökkent az élelmiszer-pazarlásunk

A 2022. január 14-i adás ismétlése:

Ha állatvédelemről beszélünk, akkor annyit látunk belőle, hogy ez egyrészről egy szélmalom harc, viszont nagyon szép, olyan értelemben, amikor visszajelzést kapunk vagy sikerül megmenteni állatot esetleg örökbe adni megmenteni. Azzal viszont senki nem foglalkozik, hogy ezek a szakemberek nagyonis veszélyeztettek olyan tekintetben, hogy kiéghetnek.

Antal Gábor krízisintervenciós tanácsadó szakpszichológussal beszélgettünk a témáról.

EEG-vel vizsgálták a farkasok alvását – Bálint Anna, az ELTE Etológiai Tanszék munkatársa

Negyvenkét budapesti erdő megújítása indul el természetvédelmi szempontok alapján – Bodnár Barna anyaga

Citizen science módszer alkalmazásával, a lakosság segítségét kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét az ATK NÖVI kutatói – Dr. Kóbor Péter ELKH ATK Növénytani Intézet tudományos munkatársa

Az ATK NÖVI most két projektet is elindított e fajok terjedésének és esetleges kártételének folyamatos monitorozására. Ezek keretében a kutatók citizen science módszer alkalmazásával, a lakosság bevonásával mérik fel a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványospoloska kiskerti kártételét, illetve egy új idegenhonos inváziós rovarfaj, az élénkzöld lepkekabóca elterjedését.

Az ATK NÖVI kutatói arra kérik a lakosságot, hogy aki zöld vándorpoloska vagy ázsiai márványospoloska egyedet lát, töltse ki az online kérdőívet, és lehetőség szerint küldjön fotót a rovarokról az invaziospoloska@gmail.com e-mail-címre. 

Az élénkzöld lepkekabóca jelenléte Európában és azon belül hazánkban egyelőre nem okozott problémát, a potenciális kártétel miatt azonban fontos terjedésének nyomon követése. A kutatók kérik, hogy aki észleli a fajt, a megfigyelés adatait (város, cím, esetleg GPS-koordináták) lehetőség szerint a kártevőt dokumentáló fényképpel együtt küldje el a hemiptera@atk.hu e-mail címre.

A növekedés fókuszú értékrendünk áll a környezet pusztításának hátterében - állapította meg 82 kutató 13.000 tanulmány elemzésével. Az erről szóló jelentést, amit 139 ország kormányának delegáltjai fogadtak el, a hétvégén hozták nyilvánosságra, és magyar kutató is van a vezető szerzői között. A jelentés külön fejezetet szentel annak, hogy mit lehetne tenni a fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb jövő érdekében - Dr. Kelemen Eszter, az ESSRG Nonprofit Kft. vezető kutatója

Életeket menthetnek a városi zöldfelületek a hőségben - Dr. Gulyás Ágnes, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék adjunktusa

Az Európai Bizottság által június 22-én előterjesztett, a természet helyreállítása területén kötelező erejű célkitűzésekre vonatkozó jogalkotási javaslat az első jelentős uniós jogszabály a biológiai sokféleségről szóló 1992-es Élőhelyvédelmi Irányelv óta. A CEEweb a Biológiai Sokféleségért más civil társadalmi szervezetekkel együtt továbbra is azon fog dolgozni, hogy a javaslatot a közös döntéshozatali eljárás során tovább erősítsék, és hogy a rendeletet ezt követően minden egyes tagállamban, különösen a közép- és kelet európai régióban megfelelően végrehajtsák. Ez egy hatalmas mérföldkő: az ökoszisztémák helyreállításával és a biológiai sokféleség növelésével megelőzhetjük a jövőbeli járványokat, felvehetjük a küzdelmet az éghajlatváltozás ellen, nagy lépést tehetünk előre a katasztrófák megelőzésében és az élelmiszerellátás biztosításában.

Vendégeink: Luna Milatovic, a CEEWeb for Biodiversity szakmapolitikai képviselője és Varga Ádám, a szervezet projektmenedzsere Dr. Kelemen András, az Ökológiai Kutatóközpont és a Debreceni Egyetem munkatársa, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa - Indult egy Facebook oldal „Kaktuszok a természetben” címmel, melynek fő célja, hogy a szakemberek információkat gyűjtsenek a hazai természetben előforduló kaktuszokról. Jelenleg az országban már több, mint hatvan az ismert előfordulások száma, melyek mintegy fele a Duna-Tisza közén található, ezért a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnak (KNPI) kiemelt szerepe van a kaktuszinváziók megelőzésében és az ellenük való védekezésben. 

Dr. Garai Cintia zoológus, természetfilmes és természetvédő a Kongó-medencében emberszabású majmok kutatásával és megóvásával foglalkozik. A kalandos életű zoológus az Állatorvostudományi Egyetemen végzett, 25 évesen kezdett dolgozni Kongóban, ahol a bonobók terepi megfigyelése és adatgyűjtés volt a feladata. Később a Kyoto Egyetemen doktorált a bonobók viselkedéséből, két társával megalapította a Wildlife Messengers nonprofit szervezetet, ahol természetfilmezéssel foglalkoznak. Ma az Amis des Bonobos du Congo (Kongói Bonobók Barátai) nonprofit szervezet tudományos tanácsadójaként dolgozik, az általuk létrehozott rezervátum igazgatója és egyik alapítója. Két részes beszélgetéssorozatunkban ma azt mesélte el, hogyan került az Amis des Bonobos du Congo-hoz, mivel foglalkozik a rezervátum, és milyen az élet a Kongói Demokratikus Köztársaságban.

Dr. Garai Cintia a Kongó-medencében emberszabású majmok kutatásával és megóvásával foglalkozik. A kalandos életű zoológus az Állatorvostudományi Egyetemen végzett, 25 évesen kezdett dolgozni Kongóban, ahol a bonobók terepi megfigyelése és adatgyűjtés volt a feladata. Később a Kyoto Egyetemen doktorált a bonobók viselkedéséből, két társával megalapította a Wildlife Messengers nonprofit szervezet, ahol természetfilmezéssel foglalkoznak. Ma az Amis des Bonobos du Congo (Kongói Bonobók Barátai) nonprofit szervezet tudományos tanácsadójaként dolgozik, az általuk létrehozott rezervátum igazgatója és egyik alapítója. Két részes beszélgetéssorozatunkban ma azt mesélte el, hogyan került Kongóban, mit tanult a bonobókról, és milyen veszélyek fenyegetik ezeket a csodálatos emberszabású majmokat.

"A termőtalaj nem csak a mezőgazdaság számára fontos, hanem civilizációnk és egész létünk alapja. A talajpusztulás amellett hogy helyi és globális szinten is az egyik legfenyegetőbb probléma, egyben lehetőség is hogy hasznos tudást szerezzünk az egészséges talajok megismerése által például az élő és éltető közösségek kialakítására. A Soil Society legfőbb célja a talajtól való tanulás, illetve a talaj és az emberek közötti kapcsolat kutatása, feltérképezése különféle művészeti ágazatban alkotó művészek, természet- és társadalomtudósok együttes munkája révén." - Június 19-én ingyenes programokkal várja a Soil Society bemutatkozó estjére az érdeklődőket. Gyeviki Hajnal keramikus, a rendezvény főszervezője és egyik alkotója és Béres Bíborka kortárs táncos, performanszművész, a program egyik előadója voltak a vendégeink.

Pénteken indul a a III. Tisza-tavi PET Kupa - Tamás Zsolt, a PET Kupa versenyigazgatója

Cseh Krisztián, a Conscious Planet Save Soil (Mentsük a talajt) mozgalom önkéntesével beszélgettünk a talaj védelmében indított mozgalomról, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a termőföldeket és a talajt veszélyeztető pusztulásra.  

Gyepi madárfajok élőhely átalakító tevékenysége: a darvak mint ökoszisztéma mérnökök - Valkó Orsolya, az ökológiai kutatóközpont munkatársa

Nemes Takách Kata színész, látványtervező, dizájnerpár éve másodmagával álmodta meg és hozta létre "upcycling" vonalon mozgó dizájnboltját. Mindehhez az ötletet egy saját készítésű PET-palackból összerakott tolltartó adta. Mostanra már több mint negyven hazai dizájnerrel dolgoznak együtt, de a munkájával találkozhattunk például a XIII. kerületben is, ahol szintén PET-palackokból készített köztéri installációt: egy óriási, kanapén heverő halat. Katával az upcyclingról, a művészet és környezet kapcsolatáról, fenntarthatóságról beszélgettünk, és még ötleteket is kaptunk arra, mit lehet kihozni régi DVD lemezekből vagy éppen VHS kazettákból. 

Május 27-29 között rendezték meg a VIII. Természet és Környezetvédelmi Fesztivált Gödöllőn. A második napon adták át a Természet és Környezetvédelmi-, valamint a Kárpát-medence Természeti Értékei Filmfesztivál díjait. A fesztiválon közel 1400 benevezett produkció versenyzett egymással, amelyek között rengeteg fiatal alkotó filmjei is láthatók voltak. Rövidfilmek, animációk, oknyomozó dokumentumfilmek, új perspektívák, gyors ritmusok, inspiráló alkotások - így jellemezte őket Szalay Péter, Balázs Béla-díjas dokumentumfilm rendező, a nemzetközi szekció zsűrielnöke. 

Június 7-én 19 órakor slam versenyt tartanak a zöld Budapestért. A versenyre a jelentkezés még nyitott, a közönség soraiba pedig mindenkit várnak szeretettel, aki szeretne pár perces szóritmusokat hallgatni a fenntarthatóság jegyében. Molnár Péterrel beszélgettünk, a Földalatti Slam Akadémia alapítója és főszerkesztőjével, szólásszabadságkutatóval (magyar- és Európa-bajnok slammer, a CEU Demokrácia Intézet Bibó István Szabadegyetem sorozat egyik szerkesztője)

Az esemény ITT érhető el.

Dr. Korányi Dávid, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa – Az ÖK kutatói vezette nemzetközi kutatócsoport természetalapú megoldásokat javasol az urbanizáció ökológiai lábnyomának csökkentésére

Dr. Egri Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa, a tanulmány első szerzője – A Duna mentén élők számára nem ismeretlen a késő nyári estéken rajzó kérészek látványa. De vajon mit látnak lárvaként a vízben fejlődő, majd kifejlett példányként a vizet elhagyó rovarok? És ez hogyan szabja meg viselkedésüket? Új kutatásukban az ELTE és az ELKH munkatársai azt fedezték fel, hogy a kérész látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik. Egy már régebb óta folyó kutatás újabb állomásáról van szó, Kriska György 2012 óta foglalkozik a kérészek fényérzékelésével. Korábban arra jutott, hogy ökológiai szempontból a hosszabb hullámhosszú mesterséges fények a kevésbé károsak az élővilágban, így célszerű ilyeneket alkalmazni. Most laboratóriumi kísérletekben a kérészek látórendszerét vizsgálták, és eredményük megerősítette az összefüggést a fényviszonyok és a rovarok viselkedése között.

Dr. Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa – A Szúnyogmonitor eddigi eredményei, a következő szezon előrejelzései inváziós szúnyogfajok tekintetében  

Zöldklub – Flóra, fauna és fenntartható fejlődés, a Klubrádió természet- és környezetvédelmi műsora. 

A Zöldklubban igyekszünk nem leszűkíteni a kereteket, hanem megvizsgálni az ember és környezete kapcsolatát, nem csak a jövőben és a jelenben, hanem a múltban is. Megpróbáljuk megérteni, hogy mi adja a természethez való viszonyulásunk alapjait, hogyan változtunk mi, hogyan változtattuk meg a környezetünket, és hogyan tudnánk újra kapcsolódni hozzá?

Flóráról, faunáról, fenntartható fejlődésről minden csütörtökön 15 és 16 óra között.

A Zöldklub már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Zöldklub – Flóra, fauna és fenntartható fejlődés, a Klubrádió természet- és környezetvédelmi műsora. 

A Zöldklubban igyekszünk nem leszűkíteni a kereteket, hanem megvizsgálni az ember és környezete kapcsolatát, nem csak a jövőben és a jelenben, hanem a múltban is. Megpróbáljuk megérteni, hogy mi adja a természethez való viszonyulásunk alapjait, hogyan változtunk mi, hogyan változtattuk meg a környezetünket, és hogyan tudnánk újra kapcsolódni hozzá?

Flóráról, faunáról, fenntartható fejlődésről minden csütörtökön 15 és 16 óra között.

A Zöldklub már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Zöldklub – Flóra, fauna és fenntartható fejlődés, a Klubrádió természet- és környezetvédelmi műsora. 

A Zöldklubban igyekszünk nem leszűkíteni a kereteket, hanem megvizsgálni az ember és környezete kapcsolatát, nem csak a jövőben és a jelenben, hanem a múltban is. Megpróbáljuk megérteni, hogy mi adja a természethez való viszonyulásunk alapjait, hogyan változtunk mi, hogyan változtattuk meg a környezetünket, és hogyan tudnánk újra kapcsolódni hozzá?

Flóráról, faunáról, fenntartható fejlődésről minden csütörtökön 15 és 16 óra között.

A Zöldklub már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

2021 őszén került a Budakeszi Vadaspark gondozásába a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén fellelt, elárvult, kritikus egészségi állapotban lévő vadmacskakölyök. A fajtiszta kandúr a szakértői gondviselésnek köszönhetően mára jó egészségnek örvend. A jövőben a Budakeszi Vadaspark nyújt számára állandó otthont, ahol a Vadmacska Fajmegőrzési Programban a veszélyeztetett vadmacska faj “nagyköveteként” szolgálja fajtársai védelmének ügyét  – Nagy Ingrid, a Budakeszi Vadaspark sajtóreferense

Új kutatás bizonyítja az állatok elvont gondolkodásra való képességét – Szabó Eszter, a tanulmány első szerzője, a CEU Fejlődéslélektani Kutatóközpont munkatársa

Zöldklub – Flóra, fauna és fenntartható fejlődés, a Klubrádió természet- és környezetvédelmi műsora. 

A Zöldklubban igyekszünk nem leszűkíteni a kereteket, hanem megvizsgálni az ember és környezete kapcsolatát, nem csak a jövőben és a jelenben, hanem a múltban is. Megpróbáljuk megérteni, hogy mi adja a természethez való viszonyulásunk alapjait, hogyan változtunk mi, hogyan változtattuk meg a környezetünket, és hogyan tudnánk újra kapcsolódni hozzá?

Flóráról, faunáról, fenntartható fejlődésről minden csütörtökön 15 és 16 óra között.

A Zöldklub már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS