Archívum

Ki merem mondani – Beszélgetések a becsületről. 2. rész

Az emberek nagy többségét érdekli a bűn, sőt, ha az egyes televíziós csatornák dokumentarista, de akár fikciós filmjeit vesszük alapul, a rablások, a gyilkosságok, a csalások, sőt a sorozatgyilkosok történetei egyenesen tömegeket vonzanak. Persze azt is szeretjük, ha a végén megnyugtató megoldás születik, vagyis, ha a bűnelkövető elnyeri méltó büntetését. De még inkább szeretjük, ha mindez a képernyőn marad. Ebben az adásban a becstelenség néhány válfaját vizsgáltuk meg közelebbről. Mivel természetesen nem pusztán a hétköznapi szórakoztatásunk részeként jelenik meg a bűn. Szinte mindennapi beszédtémát adnak a minket körülvevő csalások, korrupciós ügyek és bár fontos eszmény a becsület mindenki tudja, hogy elképesztő előnyökkel járhat az, ha valaki inkább becstelen. De min múlik az, hogy rálépünk-e erre az útra?

Megszólalók:

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus

Mayer Máté pszichológus, családterapeuta

Tarr Bence Lászó filozófus

Ki merem mondani – Beszélgetések a becsületről. 1. rész

Régóta vizsgált kérdés, hogy vajon a becsületességre, a tisztességrevaló hajlamunk velünk születik-e, vagy inkább tanult folyamat eredménye? Vannak, akik szerint az emberiség nem maradt volna fenn, ha evolúciósan nem égetődik belénk néhány fontos erkölcsi alapelv, így a becsületesség igénye. Mások úgy tartják, hogy a becsület a társadalom által felállított mérce szerint adományozható tisztség, vagyis a társadalmi jutalmazás eszköze. Még az is lehet, hogy a kettő között van az igazság! De kinek az igazsága? Mostantól néhány adáson keresztül a becsület kérdésével foglalkozunk. Honnan ered, mi célt szolgál, van-e még egyáltalán, de legalábbis, hogy olykor, olykor miért érezzük égetően a hiányát?

Megszólalók:

Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus

Mayer Máté család- és párterapeuta

Nagy László a budapesti Kölcsey Gimnázium történelem tanára

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 10. rész

Nőj már végre föl! - szoktuk mondani értetlenül, amikor a másik ember számunkra lehetetlen módon viselkedik. Ezzel azt üzenjük neki, hogy figyeljen oda másokra, merjen, döntsön és legfőképpen vállaljon felelősséget.

És vajon mi minden mást jelent még a felnőttség? A gyermeki létből az érett személyiség kialakulásáig eljutni hosszú és nehéz folyamat, manapság a televíziós csevegő műsorok, a magazinok, az internet egyik kedvelt témája ez. Összegyűjtöttünk néhány gyakran és szívesen hangoztatott szakértői véleményt arról, hogy milyen is egy megfelelően érett személyiség. Némileg gyanakodva, hogy a dolog korántsem olyan egyértelmű, ahogyan az néhány címszóval leírható.

Megszólalók:

Mayer Máté család- és párterapeuta;

Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus és

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus.

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 9. rész

Ez a műsor szándékosan képviseli azt, hogy a megismerés útja sokféle lehet, pontosabban, hogy legyünk nyitottak többféle lehetőségre. Kérdezzünk, figyeljünk, érezzünk és gondolkodjunk. És legfőképpen ne ítélkezzünk. Korunkban az önmegismerés egyik divatos eszköze a pszichológia, de a pszichológia tudományán belül is rengeteg elméleti irányzat és alkalmazott terület létezik. Amelyeknek képviselői olykor – olykor még egymással is vitában állnak. És ezzel nincsen semmi baj, mondja a szakértő. Míg a tudományos pszichológia egy meglehetősen fiatal terület, alig száz évre tehető, addig az önmegismerés egy másik útja, a buddhizmus 2500 éves. Története a megújulásra való készség, a nyitottság, a különböző országok és népek életformájához, hitrendszeréhez, kultúrájához való adaptálódás története is. - De hogyan lesz mindebből valódi megértés, valódi bensővé tétel? Persze most is csak szavakat ígérhetünk, mégis a megértés reményében egy kicsit mélyebbre merészkedtünk.

Megszólalók:

Mayer Máté család és párterapeuta

Komár Lajos buddhista tanár

Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus, buddhista tanító voltak.

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 8. rész

Legutóbb a közösségben való létezés, a társadalomba való betagozódás során vagy annak dacára elérhető lelki szabadságunk esélyeit vizsgáltuk. A szélesebb rátekintésből most közelebb lépünk az egyéni lehetőségekhez. A személyes példák persze mindig hordoznak általános érvényű elemeket is, hiszen bizonyos élethelyzetek és feladatok a legtöbbünknél azonosak. Vannak például ú.n. természetes válságok, olyan periódusok, amikor egy külső-belső változásokkal együtt járó helyzet nyomasztóan, akár krízisként nehezedhet ránk. Ilyen lehet a kisgyermekkorban, a kamasz korban, az idős korban és ilyen az életközépi válságnak nevezett életszakasz is, amiről sokan úgy tartják, csak kitaláció, míg mások szerint nagyon is valóságos lelki-erőpróba.

Megszólalók:

Mayer Máté család és párterapeuta,

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus,

Tarr Bence László filozófus

Komár Lajos buddhista tanító

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 7. rész

Sorozatunkban néhány rész óta már a szabadságról beszélgettünk. A szabadságról elsősorban lelki értelemben. Arról, hogy miképpen élhetünk lelkileg kiegyensúlyozott, boldog életet minden külső-belső hatás, tehát a kapott és a tanult minták, a különböző élethelyzetek dacára. És ha mindez nem lenne elég, mármint az örökségünk, a család, a szűkebb környezet hatásai, ezek által, ezektől elválaszthatatlanul ott van még a társadalomba való beilleszkedés kényszere is. Már, ha kényszernek éljük meg. De akkor hol a szabadság? Egyáltalán elérhető-e a lelki szabadság? Immanuel Kant írta ugye a felvilágosodás eszméjével kapcsolatban, hogy az nem más, mint kilábalás a magunk teremtette kiskorúságból, bátorság arra, hogy ne mások vezessenek, hanem a saját értelmünkre támaszkodjunk. Kant a 18. század filozófusa volt, ahogyan a felvilágosodás eszméje és mozgalma is javarészt ide tehető. És mi a helyzet, hol tartunk napjainkban? Erről beszélgettünk ebben az adásban.

Megszólalók:

Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus,

Mayer Máté család és párterapeut,

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 6. rész

Rengeteg olyan dolog van az életben, ami a lelki szabadságunk útjában áll. A legtöbbször persze a legfőbb akadály mi magunk vagyunk. A szokásaink, a nézeteink, a megrögzöttségeink. Nehezítő körülményből persze mindenkinek kijut, kinek több, kinek kevesebb és mindenkinek a saját ügye a legproblémásabb, hiszen annak megoldásáért ő a felelős. És ezt az is érzi, aki nem mondja ki. És van olyan is, amikor az a természetes, hogy éppen nem vagyunk jól. Van, hogy nem csak, nem lehet, de nem is kell kimenekülni egy helyzetből.

Megszólalók:

Mayer Máté család- és párterapeuta

Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus,

Komár Lajos buddhista tanár

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 5. rész

Bármilyen meglepő, egy 2014-es a Chicagói Egyetemen végzett agyi képalkotó, vagyis MRI-vizsgálat-sorozat azt igazolta, hogy az igazságérzetünk működését bizony a gondolkodásuk vezérli. A folyamatban az érzelmeknek szinte semmi szerepük nincs. Ez persze bizonyos szempontból könnyebbség azoknak, akiknek nem egyszer a túlfejlett igazságérzetük okozta kellemetlenségekkel kell szembenézniük. A gondolatainkat talán egyszerűbb kezelnünk, mint az érzelmeinket. A műsorban nem csak az igazságérzetről, hanem az úgynevezett szerepszemélyiségeinkről is szó volt, arról, mit mutatunk magunkból másoknak a különböző élethelyzetekben. 

Megszólalt:

Síklaki István szociápszichológus

Mayer Máté család- és párterapeuta

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus.

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 4. rész

Ugye ismerik a tréfásnak szánt mondást, amikor valakitől megkérdezik, hogy hogy van és az illető azt válaszolja, hogy jól, röviden jól. És hosszabban? – jön a következő kérdés. – Hosszabban? Hosszabban nem jól – így a válasz. Régi igazság, hogy mi magyarok jók vagyunk panaszkodásban. Ami fakadhat egyszerű rossz szokásból, de ha nem vigyázunk és eleget gyakoroljuk, mint minden szokás, ez is szemléletünk, világlátásunk fontos részévé válhat. Ebben az adásban  állandó szakértőinkkel beszélgettünk még a manipulációról és annak hatásairól, a kontroll igényről, de beszéltünk a jelenlét, vagyis a pillanat megtapasztalásáról és az önismeret néhány más lehetőségéről is. 

Megszólal:

Síklaki István szociálpszichológus, 

Mayer Máté csalás és párterapeuta, 

Komár Lajos buddhista tanár, 

Tarr Bence László filozófus, kulturális antropológus

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 3.rész

A műsor szándékosan szeretné azt is érzékeltetni, hogy milyen sokféleképpen gondolkodunk a világról és benne az ember működéséről. Hogy a meggyőződéseink nem csak, hogy nem azonosak, de nem is biztos, hogy az egyedüli igazságok. Persze miközben a világról alkotott nézeteink biztonságérzetünk fontos pillérei, annak megengedése, hogy másoknak másképp áll össze a valóság, másoknak másképpen működik az életükben ugyanaz, nagyfokú szabadságot is ad. Nem pusztán a nézőpontok szabadságát, hanem a megengedés, az elfogadás, a másik ember tiszteletének szabadságát is. 

Megszólalók:

Síklaki István szociálpszichológus,

Komár Lajos buddhista tanár,

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus,

Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 2. rész

Ma már az emberek jelentős részének az élete látszólag egyre szabadabb, a rendelkezésre álló lehetőségek hosszú sorából válogathatunk, hogy minél teljesebb, boldogabb életet élhessünk. A vágyott boldogság azonban mégsem jön el. Talán mert lelkileg nem nőttünk fel hozzá? Vajon milyen az a szabadság, amely segít élni az élet, a társadalom adta lehetőségekkel? Sorozatunk következő részeiben ezt vizsgáljuk meg.

Megszólalók:

Szendi Gábor kutató, klinikai szakpszichológus

Mayer Máté család- és párterapeuta

Tarr Bence László kulturális antropológus, filozófus

Ki merem mondani – Beszélgetések a szabadságról. 1. rész

Minden valószínűség szerint átlagemberként a legtöbben nagy hatással nem leszünk az emberiségre. A gazdaság, a környezetszennyezés, a háborúk, a nagypolitika globális befolyásolása nem áll módunkban. A világot nem válthatjuk meg. De mindannyian hatunk legalább a közvetlen környezetünkre és ily módon végső soron az egész világra. Amit viszont megtehetünk, hogy a magunk belső világát, a tanult, a hozott és a kapott meggyőződésinket újra gondoljuk és talán egy jobb, egy élhetőbb élet reményében egy részüket át is formáljuk. Vagyis fejlesztjük önmagunkat.

A sorozat következő témája a szabadság. Ez egy meglehetősen összetett és bonyolult fogalom, tömören úgy mondhatnánk: a szabadság, mint a megvalósítás lehetősége. A szabad akarat kérdése elsősorban filozófiai kategória, mi a következő adásokban ennek vizsgálatát lelki értelemben kíséreljük meg, vagyis, hogy mi a helyzet a lélek szabadságával? Ebben a részben bevezető következik a témához. Egy fontos adottságunkról, a velünk született erkölcsi érzékünkről, az erkölcsi értékeinkről beszélgettünk. 

Megszólalók:

Síklaki István szociálpszichológus, egyetemi tanár

Szendi Gábor klinikai szakpszichológus

Széles Tamás ókatolikus pap a kezdetektől része annak a beszélgetői körnek, amelynek tagjai hétről hétre fejtik ki gondolataikat a Ki merem mondani adásában. Az életünket behálózó, olykor megbénító félelmeinkről, az azokkal való bánásmód mikéntjéről Széles Tamás letisztult gondolatokkal, mélyen elkötelezett egyházi emberként nyilatkozik. A sorozat indításakor a bemutatásnál dilemmát okozott, hogy elhangozzék-e hogy Széles Tamásnak a lelkészi hivatása mellett, már azt megelőzően volt/van egy másik hivatása is, hogy a hallgatók közül sokan ismerhetik, találkozhattak már vele színházban vagy éppen külföldi filmek szikronhangjaként. Széles Tamás ugyanis színész (is). Nyilvánvaló volt, hogy erről is beszélgetnünk kell tehát. 

Karácsonyi beszélgetés Széles Tamással. 

Olyan távolságokba is elmerészkedünk, amelyek a mi kultúránkban meglehetősen szokatlanok. Tettük ezt azért is, amiért tulajdonképpen ez a műsor is létrejött. Hogy megnézhessük és ezáltal talán könnyebben elfogadjuk, hogy a minket körülvevő világnak és benne az embernek milyen sokféle megközelítése és értelmezése lehetséges.

És, hogy ebben a sokféleségben mennyire nehéz, megkockáztatható, hogy lehetetlen, de talán nem is kell igazságot tennünk. Mert ahány nézőpont, annyi igazság. Az életünk tele van kétségekkel, bizonytalanságokkal, félelmekkel. De ha az említett sokféleséget elfogadnánk, akár csak lehetőségként, ha lenne bátorságunk olykor kitekinteni a megszokott, az egyedülinek vélt igazságaink mögül, talán a szorongásaink, a félelmeink jó részét is felszámolnánk.

Ez persze nem azt jelenti, hogy az elnyomást, a jogtalanságot, a bűnt is el kell fogadnunk. Sőt, ha van bátorságunk nyitottan és megengedően szemlélődni, lesz bátorságunk önmagunk jobb megismeréséhez és ezáltal önmagunk őszinte, hiteles képviseletéhez is. És ezzel el is jutottunk egy nagyon fontos erőforrásunk, a bátorság kérdéséhez. Az adás minden megszólalója egyetértett abban, hogy a bátorság természetesen nem jelent félelem nélküliséget.

Megszólalók:

Síklaki István szociálpszichológus

Széles Tamás ókatolikus pap

Mayer Máté család és párterapeuta

Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus,

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 7.rész

Ennek az adásnak a középpontjában az én vizsgálata áll. De eddig is azt vizsgáltuk, hiszen eddig is abból indultunk ki, amit magunkra vonatkoztatunk, amivel azonosítjuk magunkat, amit megélünk. És hogy mindezek megértése, feltérképezése lenne az én vagy önismeret. Igen ám, de ki az az én, aki azonosít, aki vonatkoztat, aki megél? Hogy ez fából vaskarika, vagyis képtelen kérdés? Nem tudom. Megnézzük, hogy a példáink és a válaszaink közelebb visznek-e valamiféle mélyebb megértéshez. Hiszen végül is ez lenne a sorozat célja.

Megszólalók:

Síklaki István szociálpszichológus

Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus

Mayer Máté család- és párterapeuta

Komár Lajos buddhista tanár

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 6. rész

Visszatértünk a mindennapi esetekhez, hiszen – lelki önvédelemből – szorongásaink oldásának többféle öntudatlanul alkalmazott módja van. Ilyenek pl. a hibáztatás enyhébb és durvább változatai. De ezúttal elhagytuk a lelki komfortzónánkat is, tippeket kaptunk ahhoz, miként tudunk másképpen rátekinteni a már ismert élethelyzeteinkre. Illetve szó volt még – egy szintén egy sajátos út –, a buddhizmus erkölcsi szabályainak 21. századi értelmezéséről, amelyek szintén egy újfajta nézőpont kimunkálásában segíthetnek.

Megszólalók:

Síklaki István szociálpszichológus

Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus

Mayer Máté család és párterapeuta

Komár Lajos buddhista tanár

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 5. rész

Ebben a részben ismert jelenségekre ismert példákat hoztunk.Olyanokat is, amelyek megdöbbentenek és amelyekkel kapcsolatban akár elutasítás, akár együttérzés a bennünk ébredő reakció, mindenképpen kihívást jelentenek. És voltak olyan történetek, amelyek inspirálóak. Toleranciára, együttérzésre hangolnak. A "mással, máskor is megtörtént már" ismerős érzése pedig reményt, bátorságot adhat nekünk is a tovább lépéshez.

Megszólalók:

Síklaki István szociálpszichológus,
Széles Tamás ókatolikus pap
Mayer Máté család és párterapeuta,
Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus,

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 4. rész.

Téma: Beszéltünk a mágikus gondolkodásról és ennek kapcsán arról, hogy kit nevezünk külső kontrollosnak és kit belső kontrollosnak. Arról, hogy miként lehetünk a közösség része, anélkül, hogy nyáj módjára, arctalanul el kellene vegyülnünk. Azután szó volt a felnőtt korúak valódi felnőtté válásáról és a buddhizmus néhány alapvetésének így a buddhista meditációnak korunkra vetített hasznáról, használhatóságáról.

Megszólalók:

Szendi Gábor kutató, klinikai pszichológus

Széles Tamás ókatolikus pap

Mayer Máté család és párterapeuta

Komár Lajos buddhista tanár

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 3. rész 

Téma: Hogyan épül fel a saját személyes valóságunk, amivel aztán azonosulunk, sokszor olyannyira, hogy azt fogadjuk el egyedül igaznak. És ha kritika vagy bántás éri ezt az egyedülinek elfogadott igazságunkat, azt személyes sérelemként éljük meg. Hogyan nézzük másként a világot? Hogyan érezzük a helyünkön magunkat benne? Hol kezdődik az önismeret?

MEgszólalók:

Síklaki István szociálpszichológus

Mayer Máté család és párterapeuta

Komár Lajos buddhista tanár

Széles Tamás ókatolikus pap.

Beszélgetések a bennünk élő félelmeinkről. 1. rész

Téma: A legősibb érzelmeink egyike, a félelem oka és eredete. És különböző megynyilvánulási formái (köztük azok, amikről nem is sejtjük, hogy valójában a félelem mozgatja).

Szerkesztő-műsorveuező: Sugár Ágnes