Archívum

A hetente egy órában jelentkező műsor a 30 év alattiak, vagyis elsősorban a Z- és Alfa-generáció magyarországi helyzetével foglalkozik. Az egyes adások témái olyan jelenségek, amik a mai tizen- és huszonévesek mindennapjait érintik, mint a munkavállalás, a fenntarthatóság és környezetvédelem, a mentális egészség, szórakoztatóipar, közösségi média, stb. A műsor célja, hogy a beszélgetéseken keresztül személyes benyomásokon és tapasztalatokon alapuló képet adhasson a fiatal felnőttek gondolatairól és helyéről a világban. A meghívott vendégek olyan fiatal felnőttek, akik kapcsolódnak az aktuális témához, és lehetőség szerint inkább beszélgetőpartnerként vannak jelen, mint interjúalanyként, ahogyan a műsorvezető is kilép a klasszikus kérdező-szerepből, hogy egy kötetlen beszélgetés legyen a végeredmény.

És hogy mivel foglalkozunk? Például azzal, hogy hogyan és mit szeretnénk dolgozni? Menjünk vagy marajunk? - boldogulás külföldön; Átalakuló nemi szerepek; Klímaszorongás és környezetvédelmi aktivizmus; Azahriah-jelenség és könnyűzene, tv, mozi és streaming - médiafogyasztási szokások, stb.

A jövő hangjai - generációk találkozása már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Hogy menedzselik a fiatal szülők az életüket és hogyan lavíroznak család és karrier között? 

Míg 1990-ben az anyák átlagos életkora a 23-at sem érte el első szülésükkor, 2024-re az átlagéletkor már 30-ra nőtt. Ma már vajon ugyanúgy megdöbbentő, ha egy nő 20 éves kora körül szül, ahogy megjegyzeséket kap az is, aki 40 éves kora felett lesz várandós? És mi a helyzet a fiatal apukákkal? 

Mi még postabélyeget gyűjtöttünk az iskolában, vajon a mostani fiatalok már tudatosabbak a jövő tervezésében anyagi szempontból? Nekünk a diákhitel volt opció, hogy kifizessük az albérletet, őket vajon már a vállalkozószellem hajtja a komolyabb hitelek felé? Pénzügyi tudatosság, üzleti háttértudás, anyagi boldogulás és tervezés volt a téma az adásban.

Évszázadok alatt megtanultuk zsebkendőbe fújni az orrunkat, jó esetben nem rántunk elő kést vitás helyzetben, többnyire tiszteljük a másik tulajdonát, vagyis alkalmazkodunk az együttélés szabályaihoz. Na és tudunk-e már úgy beszélni egymással és egymásról, hogy az ne egy verbális jobbegyenes legyen? Vajon rászólnak-e a fiatalok a szüleikre, ha valamit már nem elfogadott mondani, mert ciki, bántó vagy agresszív? A politikai korrektség igénye csak túlfinomkodó trend vagy jogos elvárás? PC-woke-cancel culture kontra véleményszabadság A jövő hangjaiban Penke Bencével és vendégeivel a fiatalok nézőpontjából.

"Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban: belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos." Aki mégis farmerben vagy miniszoknyában próbálkozott, azt akár ki is pofozhatták a sorból az Ifi Parkban. Pedig akkor ez volt a divat. Trapézfarmer, miniszoknya, fiúknak hosszú haj és szakáll. Mára úgy tűnik, ahogy az öltözködésben, úgy a trendekben sincsenek szabályok. Vagy mégis? Az adásban Kovács Adél trendkutatóval beszélgettünk a fiatalok öltözködéséről, a mai divatról és az elkövetkező trendekről.

Az adásban Penke Bence filmrajongó gimisekkel beszélgetett. Diákok meséltek arról, miért szeretnének filmrendezők lenni, miért járnak forgatókönyvíró és rövidfilm-készítő táborokba, milyen szempontokat vesznek figyelembe ifjúsági filmek zsűritagjaiként.
A személyes motivációikon túl az adás második felében rátértünk arra is, hogy ők milyen filmeket szeretnek nézni, a régi klasszikusok mondanak-e még nekik valamit, van-e türelmük leülni egy filmet megnézni a szüleikkel. A mai  tízen- és huszonévesek számára mit jelent a film?
Czobor Gergő, Kis Réka és Dzvonyár Lili érkezett a stúdióba.

Az adásban a DJ Vírus néven ismert Sipos Dani Sipivel beszélgetett a műsorvezető Penke Bence a magyar partykultúráról, DJ-kről és zenei műfajokról, partyszervezésről, egyszóval arról, hogy mi és hogyan folyik a magyar discókban, klubokban és zenei színpadokon.

Mesevilág vagy valóság? Gyerekeknek szól vagy felnőtteknek? Értheti igazán az, aki nem ismeri a japán kultúrát? Az adásban a mangák és animék különleges világába hívtuk a hallgatókat. Vendégeink Etlinger Edmond és Németh Dávid.

Énekel, szinkronizál, színházban játszik, ír és mellette rendkívül aktív a közösségi médiában. Hogy fér bele egy 16 évesnek ennyi minden az életébe? Fiatalos lendület hajtja, vagy komolyabban is szeretne a jövőben az előadóművészettel foglalkozni? Hogy látja a szórakoztatóipart és mit gondol az influencer-kultúráról? Az adás vendége Engel-Iván Lili.

Ha a szociális munka és a filmkészítés közös metszetét kellene megkeresnünk, valószínűleg egy ideig tanácstalanul vakargatnánk a fejünket. A részvételi film műfaja viszont éppen e két fogalmat ötvözi, és a kamerát, mint katalizátort használja. Az adásban a műfaj jellegzetességeivel és tanulságaival foglalkozunk olyan fiatalokkal, akik nemrég hátrányos helyzetű települések lakóival forgattak.

Vendégek: Szeszák Panka, Koloncsák Sári, Csányi Zsófi

Költözni sosem egyszerű. Az új lakóhely megtalálása mellett az új kapcsolatok és új rutinok kialakítása is kihívást jelenthet, pláne, ha még csak a húszas évei elején jár az ember. A Jövő hangjai következő adásában olyan fiatal egyetemistákkal beszélgetünk, akik pár héttel ezelőtt még több száz kilométerre laktak Budapesttől. Mi vonzotta őket a fővárosba és mik a legextrémebb tapasztalataik új otthoniakat illetően? Penke Bence kérdéseire Kis-Halas Emma és Fekete Zsombor válaszolt. 

Az ember végigjár 12-13év közoktatást, leérettségizik, beiratkozik egy egyetemre vagy főiskolára, aztán diploma után elhelyezkedik egy végzettségéhez illő állásban. Egyszerű a képlet, nem? Nos, a valóságban ez legtöbbször nem ilyen egyszerű. 

Egyetem, felnövés, munkavállalás. Az adásban Ravasz Boglárka, Farkas Ildi és Südi Csongor, frissdiplomás fiatallal beszélgettünk, az egyetemi évek és a munkavállalás kihívásairól, elvárásokról és lehetőségekről, de az is kiderült, hogy elérték-e mostanra azokat a célokat, amiket annak idején kitűztek maguk elé.

Milyen kérdései lehetnek egy mai fiatalnak a kereszténységgel kapcsolatban, és a hittanórákon túl, milyen válaszokat adhat erre az egyház? És vajon miért jár kevesebb fiatal templomba mostanában? Az adásában ezeknek a kérdéseknek jártunk utána vendégünkkel Muzslai-Bízik Bence, teológus-publicistával, ifjúságsegítővel. 

A Jövő hangjai nyárzáró és szezonindító adásában a Balzac youtube csatorna fiataljaival beszéltük át a nyár fontosabb eseményeit, mint például az olimpia, a fesztiválok, az önkormányzati választások, vagy a sulikezdés. Vendégek Rostás Ármin és Weiner Dani, gimis-újságírók. 

A 2024. március 1-ei adás ismétlése:

Beszélgetés a pályakezdő rendezők nehézségeiről és lehetőségeiről, a fiatal filmesek formanyelvéről és a független film, mint intézmény relevanciájáról. 

Vendégek: 
Konkol Máté, filmrendező 
Berényi Andor, filmrendező

A 2024. május 17-ei adás ismétlése:

Az 1860-as évek első felében mutatták be az első, magyar szerzők által írt operettet.  Az azóta eltelt több mint 150 év során a hazai zenés színházi világ értelemszerűen óriási változásokon ment keresztül, és talán még élénkebb, színesebb mint valaha. Lehet szeretni vagy nem szeretni, azt el kell ismerni, hogy "a pesti Broadway" megkerülhetetlen eleme a magyar színjátszásnak. Hogyan tudnak kapcsolódni a műfajhoz a fiatalok és mit tart fontosnak az új generáció? Kell-e, lehet-e változtatni azokon a mintákon, amik hosszú évtizedek alatt összeforrtak a zenekari árokkal?

Az adás vendége Kovács Adrián, 2024 Artisjus-díjas fiatal zeneszerző, aki körbe vezetett minket  a magyar zenés színház jelenében és jövőjében.

A 2024. március 29-ei adás ismétlése:

A Balzac YouTube-csatorna ötlete két középiskolás fejéből pattant ki alig több mint egy évvel ezelőtt. Egyes videóik több tízezres megtekintésnél járnak, és töretlenül készülnek az újabb és újabb anyagok, legyen szó közéleti kérdésekről vagy politikai villáminterjúkról. A mai adásban megkérdeztük tőlük, hogy milyen ügyeket tartanak fontosnak, hogyan használják a médiát és merre tovább? A Balzac két alapítójával, Weiner Danival és Kenyeres Kristóffal beszélgetett a műsorvezető, Penke Bence.

A 2024. május 24-ei adás ismétlése:

A mai tizen- és huszonévesek valószínűleg már nem emlékeznek Vitéz Lászlóra, a magyar vásári bábjátékok sztárjára. A bábszínház fogalma a legtöbb ember fejében valószínűleg óhatatlanul is összemosódik a fiatalsággal, de a délutáni matiné előadásokon túllépve még számos réteg rejlik a figurális művészeti ágban. A Jövő hangjai következő adásában pályakezdésről és az egyetemi évekről, kortárs bábszínházi irányzatokról és az új generáció szempontjairól beszélgettünk a Budapest Bábszínház fiatal alkotóival és művészeivel, Cseri Hannával, Csarkó Bettinával, Bartha Bendegúzzal és L. Nagy Attilával.

A 2024. március 22-ei adás ismétlése:

A Jövő Hangjaiban a hazai koncert- és buliipar világát térképeztük fel. Például azt, hogy mi zajlik a backstage-ekben és kik járnak koncertekre? Szó volt még koncertszervezésről, a fellépők és a közönség kapcsolatáról, a zeneipar kihívásairól.

Vendégek:

Komróczki Diána, zenekari- és koncertfotós

Szenkovits Arshak turnémenedzser

A 2024. április 19-ei adás ismétlése:

Gondolhatnánk, hogy írással foglalkozni egy egyszerű feladat. Csak egy laptop - vagy toll és papír - kell hozzá, és persze rengeteg idő. A gyakorlatban természetesen ez ennél bonyolultabb, még az úgynevezett befutott szerzők számára is, hát még ha az ember éppen csak rálép erre az útra. Margetin István, pályakezdő író, Fiatal Írók Szövetségének prózaműhelyese volt az adás vendége, akivel alaposan körbejártuk a fiatal szerzők lehetőségeit és kihí

A 2024. február 16-ai adás ismétlése:

A pályaválasztás, a párkapcsolatok, vagy az az egészséges identitás kiépítése mind-mind olyan kérdések, amikre egy fiatal felnőttnek megoldást kell találnia. A keresés pedig gyakran nem könnyű. Stresszel és szorongással járhat. Mai témánk a kapunyitási pánik, erről beszélgetett Palkovits Nóra tanácsadó szakpszichológussal Penke Bence műsorvezető.

Az e-sport körül forog ma A jövő hangjai. Szó volt a profi játékosok köré épült iparágról, a versenyszerű számítógépes játékok történetéről, a trendekről, a videójáték és az e-sport közötti különbségről, és arról is, hogy milyen lehetőségek állnak egy magyar játékos előtt? Koncz Máté, hivatásos esport-kommentátort Penke Bence kérdezte.

Korábbi adásunk ismétlését hallhatták.

A 2024. május 31-ei adás ismétlése:

Közeledik a nyár, ami nem csak a strand- és fesztiválszezont hozza magával, hanem sok fiatal számára a diákmunka-időszakot is. Minden nyáron gimnazisták és egyetemisták ezrei keresik a lehetőségeket hogy zsebpénzüket vagy ösztöndíjukat kiegészítsék, és közben megszerezzék első tapasztalataikat a munkerőpiacon. De vajon mennyit lehet keresni egy jó nyárimunkával, és mik most a legnépszerűbb pozíciók? Mire érdemes figyelni a szerződés aláírásánál, mennyire segítheti az elhelyezkedést a jövőben vagy tartogathat-e veszélyeket? Az adásban diákmunka kisokost állítottunk össze Dulai Panna és Lengyel Anna egyetemistákkal, és Majzik Nándorral, a Melódiák Iskolaszövetkezet cégvezetőjével.

A földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön - szól a már-már szállóigévé vált mondás. Ennek fényében érthető, hogy a klímavédelemért folyó harc világszinten összenőtt a fiatalsággal. De milyen hatással van mindez a mentális egészségre? Mi pontosan a klímaszorongás, és mit tehetünk ellene? 

Az adásban Baranyai Lilla aktivistával és Lendvay Lili pszichológussal beszélgettünk pánikról és cselekvésről, fenntarthatóságról és reményről.

Mi járhat egy érettségiző középiskolás fejében? Mennyire nyomja rá a bélyegét a nyárra egy jól, vagy éppen rosszul sikerült vizsga, és hogy lehet kibírni ezt a másfél hónapot a ponthatárok kihirdetéséig? A mai adásban az érettségijüket hamarosan átvevő diákokkal beszélgetett Penke Bence, szó volt a felvételi okozta stresszről, jövőtervezésről, és azt is körbejártuk, milyen lesz az első olyan nyaruk, amit már nem középiskolásként töltenek.

A hétköznapjainkat jellemző médiazajban kiemelt jelentősége van a képeknek és a fotóknak. A közösségi média algoritmusától kezdve a hírportálok cikkeinek illusztrációjáig számos területen lehet akár észrevétlenül is fontos egy jó kompozíció, egy jó beállítás, vagy a megfelelő időben elkapott pillanat. Egy jól sikerült fotó már önmagában tud közölni egy történetet, és miközben már mindannyiunk zsebében lapul egy profi gép az okostelefonjának köszönhetően, csak tovább nőtt a valódi fotósok szerepe. Az adás vendégei a MÚOSZ fotóriporter-képzésének fiataljai, Farbaky Tamás és Janik Zoltán.

Közeledik a nyár, ami nem csak a strand- és fesztiválszezont hozza magával, hanem sok fiatal számára a diákmunka-időszakot is. Minden nyáron gimnazisták és egyetemisták ezrei keresik a lehetőségeket hogy zsebpénzüket vagy ösztöndíjukat kiegészítsék, és közben megszerezzék első tapasztalataikat a munkerőpiacon. De vajon mennyit lehet keresni egy jó nyárimunkával, és mik most a legnépszerűbb pozíciók? Mire érdemes figyelni a szerződés aláírásánál, mennyire segítheti az elhelyezkedést a jövőben vagy tartogathat-e veszélyeket? Az adásban diákmunka kisokost állítottunk össze Dulai Panna és Lengyel Anna egyetemistákkal, és Majzik Nándorral, a Melódiák Iskolaszövetkezet cégvezetőjével.

A mai tizen- és huszonévesek valószínűleg már nem emlékeznek Vitéz Lászlóra, a magyar vásári bábjátékok sztárjára. A bábszínház fogalma a legtöbb ember fejében valószínűleg óhatatlanul is összemosódik a fiatalsággal, de a délutáni matiné előadásokon túllépve még számos réteg rejlik a figurális művészeti ágban. A Jövő hangjai következő adásában pályakezdésről és az egyetemi évekről, kortárs bábszínházi irányzatokról és az új generáció szempontjairól beszélgettünk a Budapest Bábszínház fiatal alkotóival és művészeivel, Cseri Hannával, Csarkó Bettinával, Bartha Bendegúzzal és L. Nagy Attilával.