A hetente egy órában jelentkező műsor a 30 év alattiak, vagyis elsősorban a Z- és Alfa-generáció magyarországi helyzetével foglalkozik. Az egyes adások témái olyan jelenségek, amik a mai tizen- és huszonévesek mindennapjait érintik, mint a munkavállalás, a fenntarthatóság és környezetvédelem, a mentális egészség, szórakoztatóipar, közösségi média, stb. A műsor célja, hogy a beszélgetéseken keresztül személyes benyomásokon és tapasztalatokon alapuló képet adhasson a fiatal felnőttek gondolatairól és helyéről a világban. A meghívott vendégek olyan fiatal felnőttek, akik kapcsolódnak az aktuális témához, és lehetőség szerint inkább beszélgetőpartnerként vannak jelen, mint interjúalanyként, ahogyan a műsorvezető is kilép a klasszikus kérdező-szerepből, hogy egy kötetlen beszélgetés legyen a végeredmény.
És hogy mivel foglalkozunk? Például azzal, hogy hogyan és mit szeretnénk dolgozni? Menjünk vagy marajunk? - boldogulás külföldön; Átalakuló nemi szerepek; Klímaszorongás és környezetvédelmi aktivizmus; Azahriah-jelenség és könnyűzene, tv, mozi és streaming - médiafogyasztási szokások, stb.
A jövő hangjai - generációk találkozása már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Kamaszok? Tinik? Serdülők? Ezekkel az elnevezésekkel biztosan nem kerülünk közelebb a tizenéves korosztályhoz. Ki hívta magát gimis korában kamasznak? Ki gondolt magára ennyi idősen tiniként? Hát semelyikünk. És ez azóta sem változott. Hogy lehet megtalálni a gimis korosztályhoz az utat? Mi megy végbe ennyi idősen egy ember testében és lelkében? Hogy kezeli a középiskolás korosztály azt a rengeteg megmérettetést és elvárást, amit az oktatási rendszer állít eléjük? Erről kérdeztük az adásban Kovács Fanni pszichológust.
A hetente egy órában jelentkező műsor a 30 év alattiak, vagyis elsősorban a Z- és Alfa-generáció magyarországi helyzetével foglalkozik. Az egyes adások témái olyan jelenségek, amik a mai tizen- és huszonévesek mindennapjait érintik, mint a munkavállalás, a fenntarthatóság és környezetvédelem, a mentális egészség, szórakoztatóipar, közösségi média, stb. A műsor célja, hogy a beszélgetéseken keresztül személyes benyomásokon és tapasztalatokon alapuló képet adhasson a fiatal felnőttek gondolatairól és helyéről a világban. A meghívott vendégek olyan fiatal felnőttek, akik kapcsolódnak az aktuális témához, és lehetőség szerint inkább beszélgetőpartnerként vannak jelen, mint interjúalanyként, ahogyan a műsorvezető is kilép a klasszikus kérdező-szerepből, hogy egy kötetlen beszélgetés legyen a végeredmény.
És hogy mivel foglalkozunk? Például azzal, hogy hogyan és mit szeretnénk dolgozni? Menjünk vagy marajunk? - boldogulás külföldön; Átalakuló nemi szerepek; Klímaszorongás és környezetvédelmi aktivizmus; Azahriah-jelenség és könnyűzene, tv, mozi és streaming - médiafogyasztási szokások, stb.
A jövő hangjai - generációk találkozása már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Régi mesék világa. A Youtube-on, tévén, vhs-en, dvd-n futó rajzfilmekről volt szó. Mit tettek ezek a mesék a jellemfejlődéshez?
Énekel, szinkronizál, színházban játszik, ír és mellette rendkívűl aktív a közösségi médiában. Hogy fér bele egy 16 évesnek ennyi minden az életébe? Fiatalos lendület hajtja, vagy komolyabban is szeretne a jövőben az előadóművészettel foglalkozni? Hogy látja a szórakoztatóipart és mit gondol az influenszer-kultúráról? Az adás vendége Engel-Iván Lili.
Latyák Balázs a kecsup.hu-tól Kecskeméten egy gyermekbántalmazási történetre bukkant. A helyszín egy óvoda, ahol nem olyan természetű veszély leselkedik a kicsikre, mint amilyentől a kormány megóvni próbálja őket.
Weil Zoltán Egerben szintén oviba kalauzolt bennünket. Itt más természetű a bántalmazás, a kicsik idejekorán megszokják, hogy vannak egyenlő, és egyenlőbb nagycsoportosok.
És még egy oktatási ügy: Józing Antal a nyugat-hu egyik szombathelyi olvasójától levelet kapott, szülők sérelmezik, hogy idén nagyrészt szerdára esnek a ballagások. Kiderült: a naptár ellen nem sokat lehet tenni.
Szegeden nagytakarítanak, abban az értelemben, hogy kipucolják a várost, mondja Bod Péter, aki elárulta azt is: mi történt azután, hogy ki kellett vágni a disznófejű fát.
És végül egy másik takarítást igénylő városrész: Hraskó István a kecsup.hu-tól egy kecskeméti szegregátum problémáit ismerteti.
Márciusi ifjak újratöltve - mit csinálnának ma? A Balzac YouTube-csatorna készítőivel beszélgettünk.
Több mint 150 év telt el azóta, hogy New York-i munkásnők sztrájkkal próbáltak érvényt szerezni a jogaiknak - azóta erre emlékszünk Nőnapon. Sok minden változott azóta, de milyen 2025-ben nőnek vagy épp fiatal nőnek lenni?
A jövő hangjaiban Penke Bence ezúttal a Fiatal Írók Szövetségének alkotóival beszélgetett kortárs irodalomról, ifjúsági irodalomról, modern prózaról és líráról.
Testkép, testpozitivitás, testszégyenítés – fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk vagy küzdjünk? Az adásban azt próbáltuk kideríteni mit gondolnak erről a fiatalok.
Jobbra húzós. Vagyis bejövős. Tehát a szlengben annyit tesz, tetszik. A Tinder randiapplikáció felhasználói annak a profilját húzzák jobbra, akit a fotói és általában szűkszavú vagy hiányos bemutatkozása alapján vonzónak tartanak, innen ered a kifejezés. Átlagosan napi egymilliárd jobbra –és balra húzás vagyis swipe történik naponta a Tinderen, és akkor ez még csak egy ismerkedős applikáció a sok közül. De vajon a fiatalok is használják még a Tindert? Hol és hogyan lehet ismerkedni, kezdeményezhet-e lány, mit várunk el most egy randitól, mit egy kapcsolattól, hányadik randin van szex és mi az a ghostingolás? Erről beszélgetett Penke Bence vendégeivel A jövő hangjaiban.
Lokálpatriotizmus, otthonérzet, fővárosi törzs-és búvóhelyek, kis kávézók, végtelen pincék, régi emlékek, kultikus helyek, fordulópontok, nagy beszélgetések, barátok, család, nyüzsgés, indulás és érkezés, elvágyódás és honvágy. Ezt mind és még ennél sokkal többet is jelenthet egy város azoknak, akik benne élnek. Vajon hogy gondolkoznak ma erről a fiatalok, mit jelent nekik a főváros, mit éreznek, gondolnak, ha Budapest nevét hallják?
Hallottak már a Blue Monday-ről? Nem a dalra gondolunk, hanem arra, hogy ez minden januárban a harmadik hétfő - az év legdepresszívebb napja. Az adásban ezért Penke Bence arról kérdezte vendégeit, mit jelent és hol a boldogság ma a huszonévesek számára?
A 2024. szeptember 6-ai adás ismétlése:
Milyen kérdései lehetnek egy mai fiatalnak a kereszténységgel kapcsolatban , és a hittanórákon túl , milyen válaszokat adhat erre az egyház? És vajon miért jár kevesebb fiatal templomba mostanában? Az adásában ezeknek a kérdéseknek jártunk utána vendégünkkel Muzslai-Bízik Bence , teológus-publicistával, ifjúságsegítővel.
Mi foglalkoztatja a fiatalokat a jövővel kapcsolatban? Talán az álmok megvalósítása? Siker és karrier? Esetleg a klímavátozástól való félelem? Netán a családtervezés? A megélhetés, a pénzkereset? A magány vagy épp az alkalmazkodástól való félelem? Kilátástalanság vagy épp céltudatosság? Erről kérezte vendégeit Penke Bence a jövő hangjaiban.
Szabadúszás fiatalon.
Mikor az intézményesített kereteken kívűl kezdünk önmegvalósításba például színház, zene vagy képzőművészeti téren. Hogy lehet ehhez kezdőként elég önbizalma, tudást és kitartást gyűjteni? Milyen buktatók várnak arra, aki ezt az irány választja és mi az előnye annak, ha valaki a karrierjében is a saját maga ura?
Czutor Simon, Tóth Csanád és Tóth Mátyás, vagyis a 15-16 éves zenészekből álló Street Sixteen zenekar volt az adás vendége. A fiúk még 9, 11 és 12 éves korukban alapították meg a zenekart, és az eltelt idő alatt olyan jelentős mérföldköveket értek el, mint például a szigetes fellépés, nem is egyszer, már kétszer is. Sikerekről, nehézségekről, a fiatalok és a zeneipar viszonyáról is szó esett az adásban.
A Penke család tagjai még fel sem dolgozták az elmúlt napok székelykáposztával és sültekkel koronázott családi karácsonyozását, ismét összeülnek. De ezúttal nem a karácsonyfa körül, hanem a Klubrádió stúdiójában. Penke Bence két unokatestvérét, Penke Aminát és Penke Zsoltot látta vendégül az adásban, hogy a közös gyerek-és felnőttkori karácsonyokról, a köztük és a család többi tagja között lévő generációs különbségekről és az ünnep megéléséről beszélgettek.
Hogy menedzselik a fiatal szülők az életüket és hogyan lavíroznak család és karrier között?
Míg 1990-ben az anyák átlagos életkora a 23-at sem érte el első szülésükkor, 2024-re az átlagéletkor már 30-ra nőtt. Ma már vajon ugyanúgy megdöbbentő, ha egy nő 20 éves kora körül szül, ahogy megjegyzeséket kap az is, aki 40 éves kora felett lesz várandós? És mi a helyzet a fiatal apukákkal?
Mi még postabélyeget gyűjtöttünk az iskolában, vajon a mostani fiatalok már tudatosabbak a jövő tervezésében anyagi szempontból? Nekünk a diákhitel volt opció, hogy kifizessük az albérletet, őket vajon már a vállalkozószellem hajtja a komolyabb hitelek felé? Pénzügyi tudatosság, üzleti háttértudás, anyagi boldogulás és tervezés volt a téma az adásban.
Évszázadok alatt megtanultuk zsebkendőbe fújni az orrunkat, jó esetben nem rántunk elő kést vitás helyzetben, többnyire tiszteljük a másik tulajdonát, vagyis alkalmazkodunk az együttélés szabályaihoz. Na és tudunk-e már úgy beszélni egymással és egymásról, hogy az ne egy verbális jobbegyenes legyen? Vajon rászólnak-e a fiatalok a szüleikre, ha valamit már nem elfogadott mondani, mert ciki, bántó vagy agresszív? A politikai korrektség igénye csak túlfinomkodó trend vagy jogos elvárás? PC-woke-cancel culture kontra véleményszabadság A jövő hangjaiban Penke Bencével és vendégeivel a fiatalok nézőpontjából.
"Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban: belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos." Aki mégis farmerben vagy miniszoknyában próbálkozott, azt akár ki is pofozhatták a sorból az Ifi Parkban. Pedig akkor ez volt a divat. Trapézfarmer, miniszoknya, fiúknak hosszú haj és szakáll. Mára úgy tűnik, ahogy az öltözködésben, úgy a trendekben sincsenek szabályok. Vagy mégis? Az adásban Kovács Adél trendkutatóval beszélgettünk a fiatalok öltözködéséről, a mai divatról és az elkövetkező trendekről.
Az adásban Penke Bence filmrajongó gimisekkel beszélgetett. Diákok meséltek arról, miért szeretnének filmrendezők lenni, miért járnak forgatókönyvíró és rövidfilm-készítő táborokba, milyen szempontokat vesznek figyelembe ifjúsági filmek zsűritagjaiként.
A személyes motivációikon túl az adás második felében rátértünk arra is, hogy ők milyen filmeket szeretnek nézni, a régi klasszikusok mondanak-e még nekik valamit, van-e türelmük leülni egy filmet megnézni a szüleikkel. A mai tízen- és huszonévesek számára mit jelent a film?
Czobor Gergő, Kis Réka és Dzvonyár Lili érkezett a stúdióba.
Az adásban a DJ Vírus néven ismert Sipos Dani Sipivel beszélgetett a műsorvezető Penke Bence a magyar partykultúráról, DJ-kről és zenei műfajokról, partyszervezésről, egyszóval arról, hogy mi és hogyan folyik a magyar discókban, klubokban és zenei színpadokon.
Mesevilág vagy valóság? Gyerekeknek szól vagy felnőtteknek? Értheti igazán az, aki nem ismeri a japán kultúrát? Az adásban a mangák és animék különleges világába hívtuk a hallgatókat. Vendégeink Etlinger Edmond és Németh Dávid.
Gyertyagyújtás, töklámpás vagy rémisztő jelmezek? Halloween, mindenszentek vagy halottak napja? Mit jelent egy fiatalnak ma az aradi vértanúk vagy a szabadságharc emlékezete? Miről szól számukra a karácsony? Minden, amit a a mai huszon-és tizenévesek gondolnak az ünnepekről A jövő hangjaiban. Penke Bence Bálint Bettivel, Ravasz Bogival és Lengyel Andrissal beszélgetett.
Énekel, szinkronizál, színházban játszik, ír és mellette rendkívül aktív a közösségi médiában. Hogy fér bele egy 16 évesnek ennyi minden az életébe? Fiatalos lendület hajtja, vagy komolyabban is szeretne a jövőben az előadóművészettel foglalkozni? Hogy látja a szórakoztatóipart és mit gondol az influencer-kultúráról? Az adás vendége Engel-Iván Lili.
Ha a szociális munka és a filmkészítés közös metszetét kellene megkeresnünk, valószínűleg egy ideig tanácstalanul vakargatnánk a fejünket. A részvételi film műfaja viszont éppen e két fogalmat ötvözi, és a kamerát, mint katalizátort használja. Az adásban a műfaj jellegzetességeivel és tanulságaival foglalkozunk olyan fiatalokkal, akik nemrég hátrányos helyzetű települések lakóival forgattak.
Vendégek: Szeszák Panka, Koloncsák Sári, Csányi Zsófi
Költözni sosem egyszerű. Az új lakóhely megtalálása mellett az új kapcsolatok és új rutinok kialakítása is kihívást jelenthet, pláne, ha még csak a húszas évei elején jár az ember. A Jövő hangjai következő adásában olyan fiatal egyetemistákkal beszélgetünk, akik pár héttel ezelőtt még több száz kilométerre laktak Budapesttől. Mi vonzotta őket a fővárosba és mik a legextrémebb tapasztalataik új otthoniakat illetően? Penke Bence kérdéseire Kis-Halas Emma és Fekete Zsombor válaszolt.
