Archívum

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

Egyik fő műve a berlini Neues Museum felújítása – David Chipperfield Pritzker-díjas építészről beszélt Sylvester Ádám.

Casino a Margitszigeten – Kelecsényi Kristóf építészettörténeti témája.

Építészeti mustra Torma Tamással a Tigris utcában.

Festőművész, katonatiszt, a kommunista rezsim egyik legkorábbi áldozata volt a Benczúr utca 41 egyik lakója. Róla mesél ez a ház Szuhai Barbara olvasatában.

Kortárs párbeszéd a lechneri örökséggel – avagy a Sipeki Balás-villa felújításának titkai. Falvai Balázs és Török Dávid vezető tervezők a vendégeink.

Egy fura japán, a Pritzker-díjas építész, Iszozaki Arata életművéről beszélgettünk Sylvester Ádámmal.

Újpest egyik brand-je a szecessziós víztorony – a történetéről Kelecsényi Kristóf mesélt.

Lakótelepi mustra Torma Tamással: a békásmegyeri Ófalu mellé felhúzott Zsiray utcába látogattunk.

Gyár állott, most kőhalom? E helyett számos, elhagyott ipari épületből lehet ismét hasznos tereket létrehozni. Innováció, kreativitás és kultúrára érzékeny tulajdonos. E hármasról beszélgettünk Varga Piroska építész, műemlékvédelmi szakmérnökkel.

A Csikágó – Budapest különös negyede, ahol a szoba -konyhák világa mellett a művészet és a nagypolgári életforma is otthonra talált. Fürdős Zsanett festi fel e városrész miniatűr portréját.

A Goldberger feltámad – mármint az egykor világhírű textilgyár üzemépületébe lehel életet egy kreatív IT-s csapat – erről Kozár Alexandra számolt be

Sylvester Ádám folytatta James Stirling angol, Pritzker - díjas építész életművének ismertetését.

Torma Tamás utcamustrája egy villanegyedből indul, s egy lakótelep szélére érkezik Kelenföldön. Azt is megtudtuk, miről híres a névadó, Fehér Lipót.

Szuhai Barbara a budai várban beszéltetett meg egy Fortuna utcai palotát, ahol Hatvany Lajos tulajdonában valóságos irodalmi szalon is működött, majd nem más vette meg tőle, mint a francia ékszerész milliomos Louis Cartier, aki itt találta meg élete párját Almásy Jacqueline grófnőt.

Turulisztikus beszélgetéssel folytattuk: Zsuppán András a turul nyomába eredt, hogy feltárja e nemzeti szimbólum születésének, tetszhalálának, majd feltámadásának korszakait, de a lényeg a sokat vitatott emlékmű számára megtalálta azt a helyszínt, ahol sem a vérkorszak áldozatainak emlékét, sem a madárhoz ragaszkodók érzelmeit nem sértené.

A végén Kozár Alexandra elvitt bennünket messze Ázsiába, a Bután királyságba, ahol a "Tudatosság városa" névvel terveznek egy kulturális és gazdasági csomópontot, ami összekötné Indiát és Kínát.

James Stirling, Pritzker-díjas angol építész életművéről mesélt Sylvester Ádám.

Palotalátogatás az Andrássy út 1. szám alatt – Kelecsényi Kristóffal.

Utcamustra Torma Tamással, ő a Károlyi kert melletti Ferenczy utcába invitált bennünket.

A török hódoltságtól napjainkig követjük majd egy köztér fejlődését Bán Dáviddal, aki az Apor Vilmos tér múltját tárta elénk.

Egy budavári házat beszéltetett meg Szuhai Barbara – a Fortuna utcában mesélt neki Nyúl néni kávéméréséről, a Zwack családról és még sok másról egy szép, barokk ház.

Az idén 150 éves budapesti fogaskerekű vasútról és a fogashajtás fortélyairól hallhattunk mérnöki pontosságú beszámolót Laczik Bálinttól.

Aki nélkül nem született volna meg az építészet Oscar-jának tartott Pritzker-díj, bár ezt csak halála után alapították: Le Corbusier – róla hallottunk Sylvester Ádámtól.

A Hadtörténeti Intézet és Múzeum talpára ugyan maga a hadügyminiszter kötött útilaput, az épület azonban marad. A volt Ferdinánd-laktanya történetét hallottuk Kelecsényi Kristóftól.

Alba Aréna – az egyik legújabb sport- és rendezvénycsarnok Székesfehérvár ikonjává vált a tavaszi átadás után. Az impozáns alkotás Balázs Mihály és Tarnóczky Tamás, avagy a mester és tanítványa közös tervezése. Vendégünk Balázs Mihály Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár.

A régi és az új világ határán – Békásmegyeren a lakótelep és az ófalu találkozásánál várt minket az utcamustrával Torma Tamás.

Magyarország első gyorsétterme volt az Ilkovics, a mai Nyugati téren. 1925-ben nyílt meg, már szendvics- és italautomata is volt benne – a részleteket Nemes Nórától hallottuk.

Fehér falak, egyszerű formák és mégis minden épülete egyedi – Richard Meier remekműveiről folytattuk a beszélgetést Sylvester Ádámmal.

Maradunk a modern építészetnél – Kelecsényi Kristóf a Honvédelmi Minisztérium 1950-ben készült székházát mutatta be.

Szintén kortárs a Budapest - vagy ahogy a közbeszédben nevezzük - a körszálló. Jó ideje üresen áll, most felröppent, egy merész elképzelés szerint lebontják, de vissza is építik. Kovács Dániellel a Magyar Építészeti Múzeum és Dokumentációs Központ munkatársával beszéltünk erről és a kortárs építészeti értékekről.

Az egykori Lipót, ma Szent István körút történetét eleveníti fel Torma Tamás.

A tavasszal nyíló Oszakai világkiállítás előkészületeiről hallottunk Kozár Alexandrától.

Sir Norman Foster világhírű építész munkásságáól folytattuk a beszélgetést Sylvester Ádámmal.

Egy neogótikus palota a Szobi utcában, de az idősebbek csak Mentőkórházként emlegetik. A hajdanán igen reprezentatív épület történetéről hallottunk Kelecsényi Kristóftól.

A kalotaszegi, különleges templomtoronyról beszélt legutóbbi úti élményei alapján Torma Tamás.

Adományokból fogja felépíteni a Nem adom fel alapítvány a Mikes Lélekközpontot, ahol az autista gyerekek fejlesztő intézménye mellett fogyatékos emberek számára készülő lakosztályok is lesznek. Vendégünk a tervező KAZAL Stúdió egyik alapító építésze, K. Szabó Bence.

Reményeink szerint Berlin után Budapesten is lesznek játszóutcák. Erről a különleges programról hallottunk Mihály Reginától.

Sir Norman Forster Pritzker-díjas építész munkáiról beszélgettünk Sylvester Ádámmal.

Egy elképesztően jó állapotban megmaradt, díszes, neobarokk palota a pesti belvárosban – erről beszélt Kelecsényi Kristóf.

Az erdélyi Sztánán, Kós Károly egykori lakóházánál, a Varjúvárnál járt Torma Tamás.

A XII. kerületi önkormányzat leállította a Tündérhegyi villa, az egykori Preisich- szanatórium központi épületének illegális bontását. Védelem a barbárság ellen – Kovács Gergely polgármesterrel beszéltük meg a további lehetőségeket.

Könyvtár, építészet, Liverpool, Sidney – hogy ezek között mi a kapcsolat, azt Kozár Alexandra árulta el.

A héten nagy veszteség érte a magyar építészeti szakmát, meghalt König Tamás. Az egyik kiemelkedő munkája, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga rekonstrukciós helyreállítása után készült interjúnkkal emlékeztünk meg róla.

Folytattuk Herman Hertzberger, a híres holland építész műveiről megkezdett beszélgetésünket Sylvester Ádámmal.

Pompás palota Budán, Kelecsényi Kristóf ezúttal a II. kerületi Önkormányzat épületének történetét ismertette.

Utcamustra Torma Tamástól – a Kékgolyó utca második tételét hallottuk.

Az aranyburkolatba rejtett pesti paloták közül pillanatok alatt előbújik az egyik; a felújított Wagner-villa. Erről a többtételes, műemlékmentő- és egyszerre fejlesztő feladatról beszélgettünk Tóth Dáviddal, a Pyxis Nautica Építésziroda vezető tervezőjével.

Tovább íródik az egykor volt, híres budai kocsmák és vendéglők története, Nemes Nóra, a We Love Budapest újságírójának gasztro-építészeti sorozatában.

Ébresztő Madridban – ahol a Covid járvány után üresen maradt irodaházak átalakításával lakásokat építenek – Kozár Alexandrától hallottuk a részleteket.

Herman Hertzberger világhírű építész munkáiról hallhattunk Sylvester Ádám rovatában.

Megfejtettük a budai Kékgolyó utca névadásának történetét és bekukkantottunk néhány híres házba is Torma Tamással.

Nem minden szocreál, ami a II. világháború és a rendszerváltás között épült, sőt: a Fehérvári úti orvosi rendelő  - bár 1949-ben adták át -, a modern magyar építészet egyik remeke, amint azt Kelecsényi Kristóftól hallhattuk.

A Nyugati pályaudvar 1877-ben készült étterme annyira jól sikerült, hogy bármit tesznek bele, bárhogyan alakítják a belső terét, mindig remekmű marad – napjainkra pedig kisöpörték az utolsó fázist, a posztmodern korszakot. Erről beszélgettünk Zsuppán Andrással, a válasz online újságírójával.

Az Év háza pályázat lezárult. A győztesek mellett azonban és egy másik, még nyitott mustráról is hallhattunk a rendezvény gazdájától, a Build-Communicationt vezető Rajki Diána beszámolójából. Vagyis, jön a fenntartható épületek versenye.

A végén pedig egy véget nem érő építkezésről hallottunkunk Kozár Alexandrától: Gaudi halálának jövőre lesz 100. évfordulója, de fő művét, a Sagrada Familiát még mindig nem tudták befejezni az utódok.

Lényegében csak az Északi és a Déli sarkon nincs, minden más földrészen van épülete – Renzo Piano életművéről folytatta az elbeszélést Sylvester Ádám.

Egzotikus témánál maradva Kozár Alexandra az Iraki Nemzeti Bank, még Zaha Hadid által tervezett toronyházát avatta képletesen – mert, hogy csak most fogják átadni.

Hazai pálya: Kelecsényi Kristóf a Gerevich Aladár – korábban Nemzeti Sportcsarnok építészeti titkaiba avatott be.

Torma Tamás folytatta zuglói utcamustráját – az egykori Récsei buszgarázsról volt szó, tehát ipartörténeti emléket idéz.

Szobrok, maratott ablakok, rogyasztott üvegfalak, színes üvegtáblák, szecessziós épületekben és templomokban, ezer helyen – Fűri Judit üvegművész a vendégünk.

Budapest régi, értékes fái – igen, van aki feltérképezte és albumba is foglalta ezeket – a több, mint 700 éves ősfától a libanoni cédrusig kalandoztunk Viczián Zsófia kultúrtörténésszel Pesten és Budán.

Pritzker-díjas építőművészek arcképcsarnoka következik Sylvester Ádám új sorozatában: elsőként - a sok egyéb mellett - a párizsi Pompidou központot jegyző Renzo Piano életművéről hallottunk.

Budapest első modern közkórháza - az 1885-ben átadott Szent István Kórház épületegyüttesét mutatta be Kelecsényi Kristóf.

A Rákosi-villától a Millenáris Velodromig – Torma Tamás újabb utcamustrája  Zuglóban.

Régi, legendás budai vendéglátóhelyek. Újabb sorozat, ezúttal Nemes Nóra érkezett a We Love Budapest szerkesztőségéből, mégpedig a hűvösvölgyi Schüller vendéglő történetével.

Az első vidéki Hilton – a héten nyílt meg Debrecenben az új szálloda. A tervező a Bord Építész Stúdió vezetője, Bordás Péter volt a vendégünk.

Egy soha véget nem érő építkezés történetével zártuk a műsort: Kozár Alexandra Gaudi emblematikus művéről, a Sagrada Familiáról hozott új híreket.

Az andalúziai városi túra utolsó részlete következett Sylvester Ádámmal, aki Málaga óvárosát mutatta be.

Vissza Budapestre, pontosabban Nagytéténybe mentünk Kelecsényi Kristóffal, a páratlanul gyönyörűséges barokk kastélyba.

Kőbányai katedrális – csakhogy ez a föld alatt van, így duplán izgalmas kaland bejárni a víztározót. Kozár Alexandrától hallottuk a részleteket.

Torma Tamás pedig folytatta a Hajógyári-szigeti mustrát.

Kirobbant a vita a Szabadság szobor talapzatára tervezett óriási kereszt miatt. A kormány –  ennél pontosabban nem tudni vajon ki – minden előzetes egyeztetés nélkül kívánja odabiggyeszteni ezt a vallási jelképet, de miért is. Ezt próbáltuk megfejteni Mélyi József művészettörténésszel, a vándorló politikai szimbólumok szakértőjével.

Ilyen volt, ilyen lett. Fürdős Anett sorozatában ezúttal a Millenniumi Városközpont múltját térképezte fel.

Ismét Andalúzia, ismét egy gyöngyszem, a föníciaiak által alapított Málaga városa – Sylvester Ádám idegenvezetésével.

Aki kimarad, lemarad – csak éppen a magyar kormányt ez nem érdekli. Miért lépett ki Magyarország a római limes nemzetközi világörökségi programjából? Élő Anita a Válasz Online újságírója tárta fel az ügy hátterét.

A hajógyári sziget, ez a kultikus és titokzatos vidék volt Torma Tamás helymustrájának témája.

1937-ben adták át a Budaörsi repteret. A fogadóépület a kortárs modern építészet egyik remeke, amiről Kelecsényi Kristóf mondott el részleteket.

Mézeskalácsház az erdőben. Csakhogy mindez a budai Bartók Béla úton, az utcafront mögött. Ez volt Szuhai Barbara egyik mesélő háza.

A 2023. augusztus 5-ei adás ismétlése:

A 2023. július 8-ai adás ismétlése:

Dél-csehországi úti cél következik: Sylvester Ádám Český Krumlov bűbájos történelmi belvárosát mutatta be.

Budapesti Festő - Mázoló és Aranyozó Ipartestület – ilyen is volt egykoron, de pompázatos székházuk ma is áll a Wesselényi utcában, ahová Kelecsényi Kristóffal mentünk.

Ugrás kissé távolabbra - Szicília, mégpedig a számunkra Csontváry által is nagyon kedves Taormina. Csakhogy a görög színház mellett Kovács Krisztina most olyan nevezetességeket mutatott be, amelyekről eddig nem sokat hallottunk.

Vendégünk Fischer Zsuzsanna statikus mérnök, aki Magyarország első női építészének, Pécsi Eszternek az unokája. Nagyapja pedig Fischer József, a XX. századi modern építészet kiemelkedő alakja.

Utcamustra – Torma Tamás a Gül Baba utca felső szakaszának történelmi épületeihez vezetett minket.

És időutazás Laczik Bálinttal – a nagytétényi Campona Victrix, a római kori erődítmény romjait és a technika segítségével elénk varázsolt háromdimenziós tereit ismerhettük meg.

Egy korsó hideg sör a Klarissza nővérek kolostora mellett, közel a városházához. Folytatódott a kalandozás Andalúziában Sylvester Ádámmal.

Vármegyeháza – ez már Pesten van, ahol Kelecsényi Kristóf tartott építészettörténeti bemutatót.

Szintén történet, a Lehel tér története Bán Dávid előadásában.

Miről mesél a Zichy utca 5. alatti villa? Szuhai Barbara Mesélő házak sorozatában ismét nagy nevek bukkantak fel.

Titokzatos barlang a budai Schweidel utcában – Torma Tamás az egykori Országos Légvédelmi Parancsnokság bázisát mutatta be.

Valószínű, nagyon kevesen tudják, hogy a nagy francia forradalom idején már optikai távírót használtak a hadtestek irányítására – ezt Laczik Bálinttól hallhattuk részletesebben.

Fent és lent – a világ egyik leggyönyörűbb városának magasságai és mélységei tárulnak fel – Sylvester Ádám második sétája az andalúziai Ronda városában.

Gábriel arkangyal kalandos utazása a Hősök terén – avagy, hogyan sikerült anno 30 méteres magasságban rögzíteni a tekintélyes méretű szobrot – Laczik Bálint elképesztő történettel érkezett.

Maradva a Hősök terén alászálltunk – Juhász Alíz a 900 méteres mélységben fakadó gyógyvízi kútforrásról mesélt.

Újabb NER mutyi a budai zöldövezetben. Zsuppán András bukkant rá a Mártonhegyi úton épülő irodaházra, éppen a felújított Dréher-villa mellett. Annyit már tudni, Tiborcz érdekeltség mocorog az egykori gyermekkórház helyén.

Víz Budán is; a Felhévízi utca mustrája Torma Tamástól.

Kálvária a Kálvin téren – a református templom építésének különös történetét elevenítette fel Kelecsényi Kristóf.

A 2024. január 27-ei adás ismétlése:

Párizs, harmadik tétel – Sylvester Ádámmal folytattuk a francia főváros bejárását.

Budapest - a találós kérdés így szól: hol van a királyi bérpalota? – a helyes és részletes válasz Kelecsényi Kristóftól érkezett.

Másik feladvány: milyen hosszú az Üllői út?  Nem csak erre kaptunk választ Bardóczi Sándortól, Budapest főtájépítészétől, hanem azt is megtudtuk, hány új fát telepítenek még ebben az évben ide.

Elmegyünk egy nemhelyre, ez az Örs vezér tere, ami úgy van, hogy valójában nem tér, de hogy pontosan mi, azt Torma Tamás mondta el.

Nem marad rom a zsámbéki romtemplom, mert rekonstruálják és ismét egyházi használatba kerül. Ez akkor most mi, újjáépítés, visszaépítés? Jamrik Levente történésszel kerestük a választ.

Mit jelent 0.3 négyzetkilométernyi területen hetvenezer embernek összezsúfolódni? Ez történt 1944-45-ben a budapesti gettóban. A 79. évforduló alkalmából ennek emlékművét állítják fel a Klauzál téren. Kozár Alexandrától hallhattuk a részleteket.

A világ egyik legszebb városa és csak magyar nyelvű jelentése mond ennek ellent: Ronda, Sylvester Ádám andalúziai körútjának ez a következő állomása.

Kelecsényi Kristóf ezúttal egy kortárs épületet mutatott be, a Geometria Irodaházat.

Folytatta a tér-mustrát Torma Tamás a Harminckettesek terén.

Mesélő házak sorozatában Szuhai Barbara egy Damjanich utcai épületet beszéltetett meg.

A Károli Gáspár Református Egyetem új épületének pályázatán nyert kiemelt megvásárolt helyezést a A3 Építész Kft. – vezetőjével, Kovács Zoltánnal jártuk be a virtuális tereket.

Gábriel Arkangyal alászállásáról tudósított Kozár Alexandra – ugyanis a Hősök terét őrző angyal szobor néhány hónapra egy restaurátor műhelybe vonul, némi kozmetikázás céljából.

Granada 3.0 – avagy harmadik városi séta Granadában Sylvester Ádámmal.

Ki voltak azok a 32-esek? Róluk nevezték el a Baross utca – József körút kereszteződését 1933-ban, azonban e név jó 150 évvel korábbról származik – a részletekről Torma Tamás beszélt.

Egy csodálatos Ybl palota a Clark Ádám téren – Kelecsényi Kristóf építészettörténeti rovata.

Budapest legkeskenyebb lakóháza mindössze 6.2 méter széles, piciny udvarán akár a Harry Potter féle gonosz varázslók is feltűnhetnének – e vízióról Fürdős Zsanett újságíró mesélt.

Maga a földi csoda, ahogyan a kővágóörsi zsinagóga 200 éves épülete megmenekült – a menekítő alapítvány elnöke, Jusztin Ádám volt a vendégünk.

Közösségi tér a villamosvonal alatt – avagy mit rejt a 2-es villamospálya viaduktja – Kozár Alexandra élménybeszámolója.

Egy hete Granadában Sylvester Ádámmal az Alhambra Oroszlános udvaránál álltunk meg – innen haladtunk tovább.

Budapest, Francia Intézet – ami még ma is, átadása után több, mint 30 évvel a főváros egyik legmodernebb épülete. Kelecsényi Kristóf erről beszélt.

Nagyon régi viszont, még a királyi sókereskedelem idején épült házikó a Corvinus Egyetem mögötti Sóház, amiről Torma Tamást hallottuk.

Rácz Miklós építész-régésszel az osztrák, a szlovákiai és csehországi műemlékvédelem módszereiről beszélgettünk. A magyarról nem, hiszen ilyen már itt nincs, mivel a kormány ezt a szakmai testületet is felszámolta.

XVIII. századi lőportár épülete húzódik meg a fák mögött a Szerémi és a Budafoki út találkozásánál. Az épület különös történetéről Nagy Zsófia újságírótól hallottunk.

Alkotóház lesz Esterházy Péter egykori családi villája – a lassan körvonalazódó terv részleteiről Kozár Alexandra számolt be.

Alhambra és flamenco – ebből már tudható, hogy Granada volt a következő városnéző programunk Sylvester Ádámmal.

Andrássy palota a Bem rakparton – ide már Kelecsényi Kristóffal látogattunk el.

Szikra Mező – avagy építészeti alkotótábor Ipolytarnócon, ahonnan Torma Tamás tudósított.

Ahol Hunyadi Lászlót kivégezték, ahol gyülekeztek Dózsa György katonái, ahol a török időkben fedett bazár működött és ahol az ország első patikája nyílt meg a XVIII. század elején – a Dísz tér gazdag történetét hallhattuk Wágner Gábor szakújságírótól.

Magyar építészek tervei alapján újult meg egy szicíliai kisváros belső része – erről hozott hírt Kozár Alexandra.

Megkezdődött az Év háza pályázat közönségszavazása – Rajki Diana a Build-Communication ügyvezetője mondta el a részleteket. 

A mecsettől a székesegyházig, az arab kerámiától a barokk freskókig – folytatódott az időutazás Córdobában Sylvester Ádámmal.

Itthon, egészen pontosan a pesti Wesselényi utcában, Szuhai Barbara újabb mesélő házában a szecesszió egy különleges emlékét, egy ámulatba ejtő, savmaratott üveg képet ismertük meg.

A legendák háza : a tervező  a magyar modern építészet vezéralakja, Fischer József és Pécsi Eszter, Magyarország első női statikus mérnöke. A tulajdonos a 30-as évek ünnepelt opera dívája: Walter Rózsi. A többit Kelecsényi Kristóftól tudtuk meg.

A pilisszántói lakosok által használt helyen a csobánkai önkormányzat építtetne turistaszállást, viszont a hely csak Pilisvörösvár felől közelíthető meg. A Kaukázusi krétakör közepén egy kis tó van, viszont legalább négy, egymással szemben álló érdekelt küzd a birtoklásáért. A nem könnyen kibogozható történet szálait Zsuppán András göngyölítette fel.  

Torma Tamás folytatta az utcamustrát a budai oldalon, következett: Ürömi utca 2.0.

Andalúzia legnagyobb városában, Córdobában folytattuk a múlt héten megkezdett sétát Sylvester Ádámmal.

A pesti oldalon az a rész még szinte beépítetlen külvárosnak számított, így előtte hatalmas tér állt rendelkezésre a népi gyülekezetekhez. A Nemzeti Múzeumról van szó, amiről Kelecsényi Kristóf mesélt.

A Sóház, nemkülönben a Vámház sokáig az egyik legfontosabb kereskedelmi központ volt Pesten. A Vámház már a Corvinus Egyetem központi épülete a Sóház pedig szintén oktatási célokat szolgál, amint azt Torma Tamás részletezte.

Az RTL televízió otthona lesz hamarosan a modern magyar építészet egyik remekműve, az egykori MÉMOSZ székház a Dózsa György úton. Hogyan lehet maradéktalanul megőrizni a műemléki épületet úgy, hogy közben alkalmas legyen egy ilyen speciális feladatra? A kérdést a TIBA Építész Stúdió vezető tervezője, Király Zoltán és a projektmenedzser Bozsik Zoltán oldotta meg, s mondta el az Utcafrontban.

Újabb mesélő ház bukkan elő ezúttal a Gellért hegyen, ahol Szuhai Barbara a Wertheimer villa rejtelmeit kutatta fel.

Építészetről közérthetően. Ház, utca, tér, kerület, városnegyed, Budapest, Magyarország, Európa és az egész világ bárhol, ahol értő és értetlen kezek valamit építettek/építenek. A természeti környezetbe épített világ a mi második természetünk, a mesterséges természet. Jó, rossz, élhető és kevésbé élhetetlen, de a miénk. A felelősség is a miénk, hogy mivé válik a világunk az építés/rombolás által. Ja, és ez fontos; szóljon hozzá!

Az Utcafront már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

A 2023. május 20-i adás ismétlése:

A Hackesche Höfe a Hackescher Markt mellett található Berlin központjában. A nyolc összefüggő udvarból álló komplexumot Sylvester Ádámmal jártuk be.

Hürrem szultána fürdője, vagyis hamamija, Isztambul egyik ma is működő női tisztálkodó helye. Kovács Krisztina szakújságíró ott járt. És nem csak az épület csodáiról, hanem az ott zajló terápiás fürdő élményeiről is beszámolt.

A megújult, egyébként kiemelt műemléki védelem alatt álló Krausz Palota az Andrássy út egyik ékköve. A BORD Építész Stúdió még rátett néhány lapáttal és a szobrokkal, Lotz Károly freskóival, sgrafitto díszítésű belső homlokzatával pompázó épületből egy reprezentatív irodaházat varázsolt – A projektvezető építész Zih Kata és a vezető tervező Bordás Péter tartott épületmustrát nekünk.

De utcamustra is lesz – Torma Tamás a Magyar utcáról beszélt, ami ugyan kicsi, de nagyon erős – gazdag történelme van.

Elmegyünk a Halászbástyára is, amiről Kelecsényi Kristóf mindent elmondott, amit még nem tudtunk róla.

Kozár Alexandra pedig a mesevilágba röpít, a dániai Odensében lévő Andersen Múzeum varázslatos épületéről mesélt.

Folytattuk a sétát Cádizban, Európa legrégebbi városának utcáin Sylvester Ádámmal.

A francia császár és hadvezér nyomába jártunk Kelecsényi Kristóffal, de már Budapesten, ahol az Ó utcában található Napóleon udvarban, egy gyönyörűséges szecessziós palotában bolyongtunk.

Nem kell mindig újat építeni, ha lehet, inkább őrizzük meg a régit. Ez jó irány, különösen akkor, ha a végén modern, szociális bérlakások létesülnek a régi homlokzat mögött, amint ezt a IX. kerületben Dobos Botond Zsolt építész és csapata megálmodta.

A régiek közé épülő új lehet olyan, hogy az beszélő viszonyban marad a környezetével. Ez a Szervita téren tetten érthető, ahová Torma Tamás hívott egy térmustrára.

És, hogy mi épült egy-egy régi városrész helyére az elmúlt 50-80 évben, azt ezúttal a város négy pontján mesélte el Fürdős Zsanett a We Love Budapest újságírója.

Utána átmentünk a sínek alatt a felújított gyalogos aluljárón a Podmaniczky és a Bulcsú utca között, Kozár Alexandrával.