Archívum

Az adás vendége Trencsényi Klára filmrendező, a budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, a CEU alapképzési programjának vendégprofesszora alapvetően dokumentumfilmekkel foglalkozik. Itthon kevéssé ismert, de munkáit világszerte vetítették, többek között Amsterdamban, New York-ban, Los Angelesben, Írországban, Portugáliában, Dél-Afrikában és Thaiföldön. Számos nemzetközi produkcióban dolgozott operatőrként holland, amerikai és magyar rendezőkkel, és számos díjatnyert. Készített egy filmet az indiai zsidókról. Keveset tudtunk eddig arról, hogy egyáltalán élnek Indiában zsidók. Kik ők? Hányan vannak? Miképp kerültekoda? Éreznek-e megkülönböztetést, kirekesztést? Megélhetik-e identitásukat?

A Max Planck Intézet és a University College London kutatói létrehoztak egy olyan gyógyszerkoktélt, amivel az ecetmuslincák élethosszát 50%-kal sikerült megnövelni. Használható ez az eljárás ember esetében is? Miért öregszünk, a kozmikus sugárzás miatt? Az elkopó telomerek miatt? Az ugráló gének miatt? És mit tehetünk? Az ELTE TTK Genetikai tanszékének vezetője, Vellai Tibor szerint ma még elképzelhetetlen mértékben kitolhatjuk az emberi életkor határát. Szerinte talán öt év múlva már le tudjuk lassítani az öregedés folyamatát. Szunyogh Szabolcs vendége Vellai Tibor.

Az anyagi világ létrejöttével kapcsolatban napvilágot látott egy új elmélet, dán-japán kutatók dolgozata. Eszerint az univerzum felfúvódása és folyamatosan gyorsuló tágulása annak köszönhető (merthogy a Nagy Bumm alapján ezt a folyamatos gyorsulást nem lehet megmagyarázni), hogy a világegyetemünk más világegyetemeket nyel el. Ez így elég sci-fi, de a tudósok komolyak. Rigó István fizikatanár magyarázta el a folyamatot.

Az ókorban Európa egy gazdag déli és egy szegényebb északi részre tagolódott. Aztán a tengely fordult 90 fokot. A sorsdöntő évszázad, amikor létrejött a gazdag, fejlett, polgárosodó nyugat és ez az izé, amiben mi élünk itt keleten, a 18. század volt. Mi történt? És mit tehetünk? Szunyogh Szabolcs vendége Kéri László szociológus, politológus.

Uri Aszaf Izraelben élő magyar író, festőművész eredeti szakmája szerint vegyészmérnök. Lefordította magyarra a kabbala legszentebb könyvét, a Zóhárt („Ragyogás”). Ezt a gigantikus munkát tulajdonképpen el sem lehetett volna végezni, mert annyira át van szőve titkos utalásokkal, hogy minden egyes mondat megfejtésén a szakértők hosszan elvitatkoznak, ráadásul a héber alapszöveg mellett időnként olyan arámi kifejezéseket használ, olyan arámi nyelven ír, amit valószínűleg soha senki nem beszélt.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Milyen hatása lehet annak, hogy megszüntetik a művészettörténet-oktatást? Mennyire szükséges egy olyan művészeti ágnak, mint a festészet, politikai, ideológiai vagy értékválasztásos célokat vállalnia? Hol a nonfiguratív ábrázolás határa? Mi a szerepe egy műalkotásban a személyes identitásnak? Milyen helyzetben él és dolgoznak ma a fiatal magyar festők? Szunyogh Szabolcs vendége Győri Márton  festőművész.

Majdnem napra pontosan 80 éve, 1944 március 19-én szállták meg Magyarországot a náci Németország csapatai. A fideszes narratíva szerint ettől kezdve semmi felelősség a történtekért bennünket nem terhel, mert elvesztettük a függetlenségünket. Az első számú vezető, Horthy Miklós akkor már pontosan tudta, hogy mi történik a deportált zsidókkal. Az adásban feltettük azt a kérdést, amit történésznek tilos: mi lett volna, ha? Mert enélkül nem vonhatunk le erkölcsi következtetést. Mit tehettünk volna? A Tűréshatárban  Szunyogh Szabolcs vendége Karsai László történészprofesszor.

Március 11-én Rigó tanár úr hirtelen betegsége miatt a Tűréshatár tervezett adása elmaradt, helyette a Hábetler Andrással készült műsort ismételtük meg. Rigó Istvánnal a felgyógyulása után készítünk műsort.

Nemcsak Németh László bűbájos szárszói beszéde („mert Shylocknak a szív kell”) hanem Babits, Szabó Lőrinc és Illyés Gyula viselkedése is érdekes akkor, ha szabad egy költői képpel élni, amikor óriási cápaként emelkedik föl a mélyből egy nagyon ronda társadalmi rend. Mi kötötte (köti) az ún. magyar nemzeti irodalom kezét? Vendég Széchényi Ágnes.

1952. augusztus 12-én Moszkvában, a Lubjanka börtönben kivégeztek tizenhárom jeles zsidó művészt, értelmiségit. Egyikük a Lenin-renddel és Sztálin-díjjal kitüntetett Perec Markis volt. Az ő fiát, a klasszika-filológus Simon Markist Kazahsztánba vitték száműzetésbe, de mivel Sztálin rövidesen meghalt, sikerült élve hazatérnie. Előbb Magyarországon, majd Izraelben és Svájcban élt, emigrációban. Az orosz nyelvű zsidó kultúra kutatójaként úttörő szerepet játszott e tudományterület elindításában.  Vendégünk özvegye, Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, műfordító.

A katolicizmus Nyugat-Európában, Dél-Amerikában és Afrikában láthatóan arra törekszik, hogy a hatalmi egyház képe mellett megerősítse a szolgáló egyház képét is. Miért? És mi a helyzet nálunk?
Szunyogh Szabolcs vendége Dr. Deák Dániel vallásfilozófus, a Corvinus Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszékének egykori egyetemi tanára.

Mi köze a rózsának a vad narancsokhoz? Veszprémnek az adriai szigethez, Murterhez? És miért öljük meg a nagypapát? Vendég Géczi János József Attila-díjas író és képzőművész, egyetemi oktató

A zsidó földbirtokosok tevékenysége hogyan mozdította előre a modernizációt? Hogyan befolyásolta a környék lakóinak életét? Konkrétan ezúttal a győri zsidó földbirtokos családokról beszélgettünk. Milyen modernizációs kísérletek zajlottak birtokaikon? A talán legismertebb közülük, a Mautner család tagjai. Minek köszönhették, hogy saját virágzó gazdaságot tudtak létrehozni, üzemeltetni, átörökíteni az utódjaikra? És persze arról is, hogy mi lett velük?

Vendég: Csendes Tünde győri kutató

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Arisztotelész azt írta, hogy nem jó az arisztokrácia uralma, mert a nagyurak érzéketlenek a démosz gondjai iránt, és ez lázadásokhoz vezet, de nem jó a demokrácia sem, mert a népuralom törvényszerűen a demagógok hatalmához vezet. Ő egyfajta műveltségi cenzust ajánlott, hogy csak az szólhasson hozzá a polisz ügyeihez, akinek megvan hozzá a tudása. Kiderült azóta, ez sem működik, mert a tudás is áru, ezzel a módszerrel is kirekesztjük a tömegeket. Mi a tömeg szerepe egy igazi demokráciában ma?

Vendég:

Standeisky Éva történész.

Az új évet egy magyar büszkeséggel kezdtük. Beszéltünk arról az emberről, aki talán a legokosabb volt ezeréves történelmünkben: Neumann Jánosról.

Vendég:

 Dénes Gábor filmrendező.

Állítólag a legjobb gyerekszoba a mese. De hogyan? Apuka találja ki? Vagy olvasson fel? És mit? Grimmet, magyar népmesét, kirgizt, afrikait, maorit? És hogyan használ a mese a fogyókúrához? Vendég Boldizsár Ildikó.

A világháború után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a katasztrofális gazdasági helyzetre hivatkozással a kormány nem hajt végre teljes vagyon-visszarendezést a zsidók körében, majd a sztálini fordulat után a volt „burzsoák” bármiféle kárpótlása esélytelenné vált. Az NSZK részéről volt néhány jóvátételi próbálkozás, de érdemi összegek csak az 1970-es évek elején érkeztek Magyarországra. Mi lett ezeknek a pénzeknek a sorsa? Mennyi jutott el belőle a magyarországi zsidókhoz? Vendég Klacsmann Bori holokauszt-kutató.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Az adás vendége Radnóti Zoltán rabbi volt, akivel a Hanukáról, az ünnepről, a családról és a fiatalokról beszélgettünk.

Janusz Korczak, születéskori neve szerint Henryk Goldszmit lengyel orvos, gyógypedagógus, a pszichopedagógia művelője, író, az európai reformpedagógia kiemelkedő alakja, a varsói árvaház vezetője. Ő megszabadulhatott volna, de a tanítványaival kézen fogva ment a treblinka itáborban a gázkarmába, nem hagyta el a gyerekeket. Mit tudunk? Róla? Profitál-e életművéből bármit is a magyar pedagógia? Vendég Trencsényi László egyetemi tanár.

Az adás vendége Mihálffy Balázs agrármérnök. Dolgozott Líbiában, Egyiptomban, Boszniában, Ghánában, Zambiában, Kongóban, Zimbabwében. Kairóban betért muszlimnak, a neve Abdurrahman, a rangja sejk, az irányzata szúfi (ez a békéságazat). Volt mecsetben imavezető, tanította a marokkói királyt, lefordította a Koránt, ezidáig ez az egyetlen magyar Korán-fordítás, melyet muzulmán vallásikörök hitelesítéssel láttak el. És gyűlöli a Hamászt. 

Az adás vendége Vészabó Noémi magyar festőművésznő, akit, tavaly a Leonardo da Vinci- és Caravaggio-díjjal is kitüntettek Olaszországban. Idén májusban az „International Prize Pegasus for the Arts” -díjjal tüntették ki Velencében, a Scuola Grande San Teodoro palotában, majd Rómában, a Teatro Italia nagytermében átvehette a Nemzetközi Michelangelo díjat.

A magyar vasúthálózat kiépülése nagyjából fél évszázaddal később zajlott, mint az angol hálózaté, ezért mi fél évszázaddal fejlettebb technológiát kezdtünk el használni, mint a brit mérnökök. Ezt a jelenséget hívjuk a későn érkezők komparatív előnyének. Ha megnyílik az esélye annak, hogy a jelenlegi archaikus és az iskolákat lebénító szisztéma helyett visszavezessük a magyar oktatást a nemzetközi fősodor által kitaposott útra, élhetünk-e a „későn érkezők komparatív előnyével” és létrehozhatunk-e olyan intézményeket, melyekkel ma még a legfejlettebb oktatási rendszereket működtető országok is csak kísérleteznek? Vagy vissza kell állnunk az 1985-1990-es startvonalra és kezdhetjük elölről az egész utat? Az adás vendége vendége Radó Péter oktatáskutató.

Hogyan tanítsuk jól a történelmet? Először is már maga a tudományág sem egzakt, nincs lehetőség az állítások kísérletes kipróbálásra, aztán itt van a források kérdése, ki mit vesz figyelembe egy korból, annak megfelelő változhat az eredmény, amire jut – nem beszélve a történész-szakíró beállítottságáról, amit esetleg maga sem vesz észre. A nemzeti alaptanterv tele hülyeségekkel (pozsonyicsata) meg ideológiai befolyásolási kísérletekkel, röviden: ezért (is) jó, hogy időnként a történelemtanárok összejöttek és megvitatták, hogy mégis mit tanítsunk és hogyan –, hát ez most lehet, hogy nem lesz többet.

Vendég:

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke