„Köszönjük

Archívum

Keresés az archívumban

Tűréshatár (2020. február 17., hétfő 19:00)

Műsorvezető:
Szunyogh Szabolcs

2020. február 17., Hétfő 19:00

Létezik még Samuel Becket nevű drámaíró? Van még színház a világon, ahol műsoron tartják a Godot-ra várva című darabot? Mit mond ez a valamikori világsiker a mai fiataloknak? Három francia szakos egyetemista a professzoruk vezetésével lefordított néhány Becket-darabot, és elő is adták azokat, nagy sikerrel. Őket hívtuk meg a műsorba, a professzoruk, Horváth Ágnes vezetésével.

Tűréshatár (2020. február 10., hétfő 19:00)

Műsorvezető:
Szunyogh Szabolcs

2020. február 10., Hétfő 19:00

Mi szükséges ahhoz, hogy egy betegséget már járványnak nevezzünk? Mit lehet tenni, ha egy igazán veszélyes járvány felbukkan? Milyen nagy járványok sújtották a fejlett világot az utóbbi időben? Milyen tanulságok vonhatók le a történetükből? Gyógyíthatóak-e a vírusok okozta járványok? A megfelelő intézkedések megbénítják-e az életet? Elégségesek-e a jelenlegi magyar intézkedések? Mire volna szükség? Vendég dr. Komáromi Zoltán.

Tűréshatár (2020. február 03., hétfő 19:00)

Műsorvezető:
Szunyogh Szabolcs

2020. február 03., Hétfő 19:00

Ezúttal jókedvvel, bőséggel szerettünk volna beszélgetni. Nem annak a viharnak (viharkának) a kapcsán, ami most kavarog Kölcsey Ferenc körül, vagy azt legfeljebb csak a verselemzés egyik részeként említve, hanem a Himnuszról magáról.  Húsz évvel ezelőtt készítettünk egy interjút Heller Ágnessel a Himnuszról, ő akkor azt mondta, ez a költemény arról szól, hogy anyagyilkosok vagyunk. Valami titka van, mert az idő már rég eljárt a romantikus pátosz és a nemzeti múltbasiránkozás fölött, de a vers működik. Miért? Hogyan? Vendég Arató László, a Magyartanárok Egyletének elnöke.

 
 

Tűréshatár (2020. január 20., hétfő 19:00)

Műsorvezető:
Szunyogh Szabolcs

2020. január 20., Hétfő 19:00

Ha valamiről nem tud semmit az önmagát kiváló kereszténynek tekintő magyar haza, az a keleti kereszténység. Mintha nem is lenne, vagy ha van is, valami alsóbbrendű dolog, holott József Attilától a nagyszerű Torgyán Józsefig számtalan magyar közszereplőt kereszteltek meg és növesztettek föl eszerint a vallási rendszer szerint.

Lenézésünkben persze munkál némi nemzeti gőg is, hiszen ezek a keletiek románok, ukránok, örmények, stb. Elindulunk a liturgiától: tkp. miben különbözik a keleti a nyugati kereszténységtől, használnak-e zöld színt, van-e a templomban szobor, visel-e nyakában keresztet a püspök, vagy vmi más lóg ott, lehet-e a pappoknak házasodni, szakállt viselni és egyéb fontos dolgok, aztán beszélünk az ágazatairól, (görögkatolikus, görögkeleti, moszkvai pravoszláv, román ortodox, szír, kopt, maronita, örmlény egyház), illetve a történelmi, a civilizatorikus és kulturális teljesítményről, jelenlegi karitatív és etikai szerepéről, nagyságáról, jelentőségéről.

Nem akarjuk felbosszantani református és katolikus testvéreinket, csak jelezzük, hogy az első keresztény állam a világon nem Azerbajdzsán volt, hanem Örményország. Ez szomorú, mert mi Azerbajdzsánt szeretjük, de balta ide, balta oda, tény, hogy a krisztusi ideálhoz legközelebb időben az örmények állnak, őket viszont lenézzük, mert már ezernyolcszáz éve tudnak írni-olvasni, és ez más esetekben is probléma szokott lenni. Vendég: Magyar Márius román ortodox esperes.