A rezsicsökkentés visszafogása és a fakitermelés korlátozásának eltörlése együttesen sok ezer magyar ember korai halálához és akár egymillió megbetegedéshez járulhat hozzá az elkövetkező időszakban. Ezen intézkedések hatására ugyanis rendkívüli mértékben megnövekszik a szilárd anyagokkal történő tüzelés és így a levegő szennyezettsége is. A szilárd tüzelés a légszennyezés fő oka Magyarországon. A fatüzelés során nagy mennyiségű apró szilárd részecske kerül a levegőbe: a száraz fa kályhában történő elégetésekor – egységnyi energia előállítására számítva – ezerszer annyi ilyen részecske kerül a levegőbe, mint egy elavult dízel teherautó kipufogócsövéből. Márpedig ezek a részecskék – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint – hazánkban évente 13 ezer ember korai halálát okozza évente, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből. Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetőjével beszélgettünk a szilárd tüzelés és légszennyezés összefüggéseiről, a helyes fatüzelésről és energiatakarékosságról. A helyes fatüzelési technikához a Levegő Munkacsoport közösségi oldalán ad tanácsot.
A brit Uswitch elemzői a 2007-ben indított World Air Quality Index nonprofit szervezet által közzétett levegőminőségi besorolás (AQI: Air Quality Index) alapján összesen 792 394 mintát vizsgáltak meg és értékeltek, ez első körben 75 ország adatait világította át. A 2019-2021-es eredménykör szűkítése után 24 európai ország fővárosának levegőminőségét vették nagyító alá. A jelentés szerint az Atlanti-óceán északi részén fekvő Izland fővárosában, Reykjavíkban romlott leginkább a levegő minősége (+13,99% részecskearány), majd a sorban Budapest következik +12,24%-kal, megelőzve Tallinnt (+11,06%), a Baltikumhoz tartozó Észtország fővárosát. Szakértőkkel beszélgettünk, milyen levegőminőség javítását célzó kezdeményezések futnak jelenleg a fővárosban, illetve országosan. Bodnár Barna összeállítása.
