"Kevesebb vér folyt volna, ha Orbánnak más álláspontja lenne az oroszok háborújáról, ebben biztos vagyok" – mondta el rádiónknak véleményét kendőzetlen őszinteséggel Oleg Vasziljevszkij, Kijevben élő újságíró, akinek most nincs állandó munkája, és javarészt önkénteskedik, a hadsereget segítve. Egy évvel a háború megindítása után Csernyánszky Judit arról kérdezte, hogyan alakult az élete és miként hat az orosz propaganda, amelyik összezavarja az emberek gondolkodását.
A Pegasus-botrány 2021 júliusában robbant ki, amikor a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat a magyar Direkt36-tal együtt arról számolt be, hogy magyar újságírókat, ellenzékiként beállított üzletembereket, közéleti személyeket hallgattak le az NSO nevű izraeli kibercég Pegasus nevű kémprogramjával, amely okostelefonok feltörésére alkalmas.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az év augusztusában hivatalból vizsgálatot indított az üggyel kapcsolatban, amelyet 2022 januárjában zárt le azzal a megállapítással, hogy rendben voltak a megfigyelések és a hatóságok minden esetben megalapozottan hivatkoztak nemzetbiztonsági érdekekre, amikor a kémszoftvert alkalmazták. Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke már korábban jelezte, hogy az ügy egyes részletei titkosak, majd ezeket 2050-ig hivatalosan is titkosították.
Az Európai Parlament vizsgálóbizottságának delegációja február 20-a és 21-e között tartózkodott Magyarországon, abból a célból, hogy megismerjék a Pegasus kémszoftver használatával kapcsolatos állítások hátterét. A kormány megtagadta a találkozást a delegációval. Bodnár Barna a bizottság helyszíni vizsgálatának zárásaként rendezett sajtótájékoztatón járt.
Valóban szokatlan, hogy egy gyanús korrupciós történetből bírósági tárgyalás lesz, mint a Völder-Schadl-ügyből. Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy minden szál előkerül, véli Léderer Sándor, a K-Monitor ügyvezetője. Például ki vizsgálja azt, hogy ki lehetett a lehallgatott beszélgetésekben emlegetett Tóni, Barbara, Ádám? Bármi is lesz az ítélet, az már most kiderül, hogy nem véletlenül próbálja elérni az EU, hogy változzanak azok a szabályok, amelyek lehetővé tennék, hogy még időben kiderüljenek az efféle korrupciógyanús ügyek. Ugyanis a szabályozás ma az orbáni Magyarországon elégtelen.
Bár több kérdésben a megkérdezett magyarok sokkal oroszbarátabb álláspontot foglalnak el az európai uniós átlaghoz képest, akad néhány olyan, amelyben minden kormányzati propaganda ellenére európai a vélemények többsége. Ilyen, hogy segíteni kell a menekülteket és Ukrajnának humanitárius segítséget kell adni – ezeket az adatokat elemeztük Sik Endre szociológussal, aki azt is hozzátette, hogy a kormánypropaganda által a fejekbe vert vélemények általában elég mulandóak, ha véget ér a propagandahadjárat. Ugyanakkor a legnagyobb veszélynek azt tartja, hogy a magyarok az európaiak többségéhez képest is inkább rejtőznek véleménybuborékba, akolmelegbe.
