A világ, és ezen belül Európa újabb konfliktusok felé sodródhat 2024-ben, és ezek része a jobbközép és a szélsőjobb flörtje, aminek a gyümölcse Finnországban, Hollandiában, Olaszországban, Svédországban, és Ausztriában is látható. Az Unió nem látszik felkészültnek erre a hullámra. Andor László közgazdászprofesszort, korábbi foglalkoztatásért, szociális ügyekért felelős uniós biztost kérdeztük.
A jobboldal előrenyomulása az európai parlamenti választáson valóban várható, de a radikális jobb és a szélsőjobb azért nem mosható össze. Putyin és az ukrajnai agresszió megítélése például megosztó, mondja a Princeton Egyetemen tanító politológiaprofesszor Jan-Werner Mueller, aki kifogásolja, hogy a belső bomlasztással, konkrétan Orbánnal szemben nincs mersze fellépni az Európai Bizottságnak. Csernyánszky Judit interjúja.
Talán az Arktisz, tehát az Északi-sark volt a békés egymás mellett élés utolsó maradék területe, mára azonban éppúgy a nagyhatalmi vetélkedés terepe, mint a világűr: a Föld feltáratlan energiaforrásainak 20 százaléka lehet itt, az olvadás új hajózási és halászati jelentőséget jelent, plusz a katonai bázisok. Erről hallhatták Zoltai Alexandrát, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének magyar igazgatóját, az Eurázsia Központ kutatóját.
Aki bérletet vásárol a város határán belül, az bármelyik szolgáltató járatára fel tud szállni, nem kell tudnia, hogy ki fizeti. Budapesten most az önkormányzat és a kormány vitája miatt veszélybe került az egységes bérletrendszer, aminek a már megszokott politikai acsarkodás mellett feltehetően az az egyik oka, hogy nincs valódi gazdája a regionális közlekedésnek. A témában történt éles hangú megszólalásokat Józsa Márta foglalta össze.
