Perintfalvi Rita katolikus teológus, hittanár, a katolikus teológiai tudományok doktora nemrégiben megtisztelő felkérést kapott a Deutsche Welle-től: írjon elemzést a pápa magyarországi látogatása kapcsán. Így írt és nyilatkozott erről:
"Mivel Ferenc pápa az argentin felszabadítási teológia képviselője, és mint ilyen, egész életében tanúságot tett arról, hogy Isten a szegények, a kirekesztettek, a bántalmazottak, az üldözöttek és a jogfosztottak oldalán áll, úgy gondolom, hogy látogatása nagyon tudatos döntés. Ennek hátterében az az erkölcsi hanyatlás áll, amely Magyarországon az elmúlt 13 évben végbement.... Azt hiszem, végső soron ez az oka annak, hogy Ferenc pápa eljön. Mert ez az ország egy missziós terület.”
Kutas László szobrász- és éremművész több mint százharminc különféle kisplasztikájából árad a jókedv, a humor, az irónia. Érmeivel jelentős nemzetközi sikereket ért el. Történelmi alakokat, írókat, költőket megidéző szobrai és domborművei szerte a Kárpát-medencében láthatók: Móricz Zsigmond, Jókai Mór, József Attila... Petőfi-szobra például az ukrán fővárosban, Kijevben áll. Két soproni alkotása két nemzeti sorstragédiánkról, a magyarországi németek kitelepítéséről és a holokauszt áldozatairól is megemlékezik. Idén március 15-én, 87 évesen vehette át a Kossuth-díjat.
Az édesapja zsidó vallású volt, születésekor még Reisz Róbertnek hívták, de Rátonyi Róbert néven vált ismertté. A névjegyén ez állt: táncos, komikus. Persze sokkal több volt annál. A prózai szerepekben is remek volt, szinkronizált, könyveket írt nagy szenvedélyéről, az operettről. Idén februárban lett volna 100 éves. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából a Nemzetközi Mensch Alapítvány minden évben megemlékezést szervez és átadja a Mensch, az Igaz ember díját. Idén posztumusz díjban részesítette Rátonyi Róbertet. A díjat a fia, ifj. Rátonyi Róbert zongoraművész vette át.
Groó Diána forgatókönyvíró, filmrendező, munkáiban rendszeresen megjelenik a közép-európai zsidóság, mint téma. Származását ugyanis élete fontos momentumának vallja.
„A zsidóság – életem része; a származásom miatt, és mert izgat ez a kultúra, illetve a még meg nem mutatott területe, ahogy én látom."
Erre példa majd’ minden filmje. Csak néhány a sok Közül: Trapéz címmel a 70 éves egykor SS-tiszt légtornászról készített dokumentumfilmet, a Córesz arról szól, mit kezd a holokauszt utáni harmadik nemzedék a származásával, a zsidóságával, a Csoda Krakkóban az első nagyjátékfilmje, részben önéletrajzi ihletésű, a Regina, a világ első női rabbijáról szól, aki Auschwitzban halt meg 42 éves korában.
Várdy Zoltán Amerikában született, élt, járt egyetemre és dolgozott. Édesapja révén tehette ezt meg, aki a pittsburgh-i Duquesne University tanára és az amerikai magyarság egyik legtermékenyebb történésze volt. Várdy Zoltán aztán gondolt egyet, és kalandvágyból „hazajött,” akkor, amikor sokan mentek el Magyarországról. Mit hagyott maga mögött, mi várt itt rá?
