Szinte napra pontosan 200 évvel ezelőtt, 1823. július 26-án érkezett meg Kőrösi Csoma Sándor a zanszkári Zanglába, ahol több ezer tibeti nyelvű könyvet olvasott el, ahol Tibet történetének, földrajzának és irodalmának feldolgozását végezte, és összeállított egy harmincezer szóból álló szójegyzéket is. Kőrösi Csomát a japán buddhisták bóddhiszattvaként, tkp. szentként tisztelik. Érdekes, de Kőrösi Csoma Sándortól teljesen függetlenül nálunk a buddhizmus tibeti válfaja terjedt el. Miért? Miben különbözik ez az ágazat atöbbitől? Milyen etikai üzenete van a mai világban? És hogyan tekint a mai tudomány Kőrösi Csoma életművére? Vendég Sári László.
