A szíriai Bashar Assad rezsim titkos archívumából 27 000 halálra kínzott civil foglyot ábrázoló fényképet lopott ki, és hozott nyilvánosságra 2014-ben egy katonaszökevény, aki Caesar fedőnéven a katonai rendőrség fotósa volt. Találtak-e az érintett családok Európában igazságszolgáltatásra - erről szól a Szíria elveszett lelkei című dokumentumfilm, amelynek nagykövete volt a vendégünk, Parászka Boróka újságíró.
A 2023. május 4-ei adás ismétlése:
Irén több mint egy évtizedig lakott egy elhagyatott pincében, ma már egy lakás boldog bérlője. Holott van egy módszer, amellyel igen sokan kerülhetnének fedél alá a város széli kunyhókból, hajléktalanszállókról és más emberhez nem méltó helyekről. Csak meg kellene hallgatni őket. Tíz éves az Utcáról Lakásba!Egyesület.
Akika történeteket elmesélik:
Feka Irén, egy már lakásban élő asszony
Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító-társelnöke
Szatai Márton, az Utcáról Lakásba! Egyesület kommunikációs munkatársa
Gyerekérettiskolára van szükség – ennek az igénynek a kiharcolásáért alapították meg az Együttnevelés Szövetséget, melyben szülők, pedagógusok és civil szervezetek, kistelepüléseken vagy szegregált városrészekben közösségiszervező munkát végző aktivisták fogtak össze.
Vendég:
Rézműves Szilvia szociálpolitikus, a Polgár Alapítvány munkatársa
Ádám és Oktáv karácsonyra készülnek, nyolcvanhat látássérült gyerek várja az angyalkát. Ádám pszichológus és vak, Oktáv pedig a segítőtársa, egy kicsit lusta labrador. Vak gyerekek és vakvezető kutyák közös karácsonya Miskolcon.
Vendég:
Balogh Ádám, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola pszichológusa
Lehet-e ornitológus, aki nem madár – vagyis kutathat-e egy társadalmi csoportot az, aki nem tagja annak – többek között erre a kérdésre kereste a választ Ladányi János szociológus. A héten elhunyt tudósra emlékeztünk egy korábban vele készült interjúval és Csepeli György szociálpszichológussal.
Cserdi Baranya megyei település, egykori polgármestere, Bogdán László tette fel a közéleti térképre. Emlékét igyekeznek ápolni a faluban, így azóta is ösztöndíjakat szereznek a gyerekeknek, hogy át tudjanak jutni a szomszédos településre iskolába. Nemrég adtak a gyerekeknek bérleteket.
Vendégek:
Etelközi Péter, mérnök, az Amende Cserdi Cigány Gyerekek Tanulásáért Alapítvány elnök
AMENDE Alapítvány
Számlaszám: 16200106-11646637
IBAN Számlaszám: HU05162001061164663700000000
Egy évtizedeken át zajló szexuális zaklatás és annak tanulságai egy erdélyi középiskolában – és egy tényfeltáró riportsorozat, amelyből az is kiderül: miben hasonlít a Magyarországon is tapasztalható elhallgatás és bántalmazás a csíkszeredai esethez, hogyan veszélyezteti a cinkosság, álszentség és a struccpolitika a kamaszokat.
Vendégek:
Kulcsár Árpád, az Átlátszó Erdély munkatársa
Váradi Izabella oktatási szakértő
Hogyan szólhatunk bele a bennünket érintő ügyekbe, hogyan vegyünk részt a közösség ügyeiben annak ellenére, hogy a hatalom ezt finoman fogalmazva sem bátorítja? Például legyenek ötleteink a város élhetőbbé alakítására, vagy gondolkozzunk úgy, hogy nem csak a hatalom kérdezheti meg a véleményünket – hanem mi is.
Vendégek:
Lajos Béla, a Színes Erzsébetváros program szervezője
Molnár Bence, a budapesti Közösségi Költségvetés kommunikációs munkatársa
Szalóki Viktor, az aHang szóvivője
Ahonnan igazán szép győzni – hogyan tudják elkezdeni felnőtt életüket az állami gondozott gyerekek, ki fogja a kezüket, miután elkerültek az otthonból vagy a nevelőszülőktől? A Tűzcsiholó Egyesület értük jött létre, megtudhattuk azt is: mit kellene tenni azért, hogy az ő gyerekeik ne kerüljenek szintén államigondozásba.
ÉS:
Bedarált Meseország és következményei: mindennapi gyűlölködés, botrányok kiállítások körül és egy valóra vált félelem: a gyakorlatban egyáltalán nem fogadhatnak örökbe gyereket férfiak. Ha kapcsolatban élnek, ha nem, ha melegek, ha nem. Akkor sem, ha ez egyértelműen a gyerekek érdekei volna.
Vendégek:
Illésné Áncsán Aranka, a Tűzcsiholó Egyesület elnöke, gyermekvédelmi szakember
Dudits Luca, a Háttér Egyesület ügyvivője
Küzdelem azért, hogy fedél legyen a fejünk fölött – a felmérések szerint ez hárommillió, azaz közel minden harmadik embert érint Magyarországon. Vagy azért mert nincs, vagy azért, mert a fizetésünkhöz képest aránytalanul drága, vagy azért mert korszerűtlen vagy zsúfolt – pedig a legtöbb problémára volna megoldás. Mindössze annyi hiányzik, hogy a döntéshozók a szakemberekre hallgassak.
ÉS
Egy tervezett óriásplakát, a gyerekek gondolataival. Amelyekre méltatlanul keveset figyelünk.
Vendégek:
Lukács György, a Habitat for Humanity Magyarországszakpolitikai elemzője
SzalaiKriszta színész, műsorvezető, író, a Klubrádió műsorvezetője
Máig sokan bolyonganak, a zömmel magyar anyanyelvű kárpátaljai romák Magyarországon – mi lesz a gyerekeikkel? Van ahol örömmel járnak iskolába, de az is megtörténik, hogy sehol sem kellenek. Több mint száz családdal készítettek interjút a Romaversitas kutatói.
Vendég:
Eredics Lilla szociológus, antropológus, a Romaversitas Alapítvány projektkoordinátora
Egyolcsónak számító jegy is 130 000 forintba kerül a III. Battery Day nevű szakmai napon, ahol a résztvevők a hazai akkumulátor-iparág stratégiájáról egyeztetnek. A résztvevők alatt a nagy nemzetközi cégeket kell érteni, a helyi lakosok, a gazdasági és környezetvédelmi szakemberek véleményét, érveit nem veszik figyelembe. Oda sem engedik, ezért 11 környezetvédő szervezet ma tiltakozó akciót rendez a puccos hotel előtt.
Megszólalók:
Kozma Éva mérnök, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület, azaz a MIAKŐ képviselője
Lakatos Béla, Ács volt polgármestere
Mindum Károly környezetvédelmi aktivista Pécsről
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke
Vargha Nóra fóti önkormányzati képviselő
Óvodák, ahol nem alhatnak bent a roma gyerekek, iskolák, ahol külön bejáraton kell közlekedniük, vagy ahol külön ballagnak – az oktatási diszkriminációra szeretné felhívni az Együttnevelés Szövetség az oktatási kormányzat figyelmét. Bogdánné Tímea, a szövetség egyik tagja Nógrádból érkezett, szociális munkás, szabadidejében pedig zumbázni tanítja a helyi asszonyokat.
Fontos célok, amelyekre alig találni támogatást: lakhatásiválság, akadálymentesítés, közösségi ellátások, párkapcsolati és családon belüli erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és támogatása, fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg személyek részére biztosított támogatott lakhatás, szolgáltatás fejlesztése – ezekre írt ki pályázatot Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Fővárosi Szociális Közalapítvány. Kik és mivel nyertek, és mi lesz a pályázat jövője?
Vendégek:
Simonics Benjámin, a Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítvány projektmenedzsere
Misetics Bálint, a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumi elnöke
Büttl Ferenc, a Fővárosi Szociális Közalapítvány ügyvezetője
Egy hétköznapi hős a főszereplő, aki 23 éve küzd azért, hogy a HIV ne stigma legyen. És azért, hogy aki elkapja vírust, annak ne rettegés legyen az élete, tehát lényegében egy szabadabb Magyarországért. Munkáját most a TASZ Szabad-díjával ismerték el. Liebermann Márta HIV-aktivista, a Retropajzs Egyesület alapítója volt a vendégünk.
A munkát egyre inkább a gépek, előbb-utóbb a mesterséges intelligencia végzi el, de mi lesz az emberrel, hogyan fog megélni? A feltétel nélküli alapjövedelemről, azaz a mindenkinek járó, szerény megélhetést biztosító rendszeres összeg bevezetéséről a világ számos országában gondolkodnak. Nálunk is. A műsor vendége Szentpéteri Györgyi, az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület elnöknője.
Belgiumból és Spanyolországból érkezetek értelmi fogyatékos emberek és önkéntes segítőik Pécsre, hogy megmutassák: nekik is van mondanivalójuk és szükségük élményekre. Holott itt egyre inkább törekszik arra a hatalom, hogy láthatatlanná tegye őket.
ÉS:
Ki a halálsorról – ezzel a mottóval indul egyedülálló per Magyarországon. Egy rokkant ellátásban részesülő állampolgár próbálja meg kikényszeríteni azt az államból, hogy az éhhalálhoz is kevés járandósága helyett biztosítsák számára a létminimumot. Vagyis az alkotmányos jogát.
Vendégek:
Magda Fruzsina, a Fogd a Kezem Alapítvány programkoordinátora
Orosvári Zsolt
Szepesházi Péter ügyvéd
Monostori Róbert ügyvéd
A 2023. június 15-ei adás ismétlése:
Napi 24 órás küzdelem azoknak a szülőknek, szinte kizárólag anyáknak az élete, akik fogyatékos gyerekeiket, majd felnőtt lányaikat-fiaikat gondozzák. És folyamatos rettegés is életük, például attól, hogy mi lesz a gyerekkel – aki például a most hallható esetben negyven éves elmúlt – ha a szülő megbetegszik vagy meghal. Elvileg és boldogabb országokban a gyakorlatban is van kidolgozott rendszerarra, hogy a fogyatékkal élők és szüleik méltó életet élhessenek ezen a borzalmasan nehezített pályán. Ehhez az kellene, hogy az állam betartsa saját törvényeit, arra használja az e célra az Uniótól kapott pénzt, amire való, a bíróság ne a politika szolgájaként működjék és hogy a kormánypárti többség „gondoskodása” ne abban merüljön ki, hogy szájkosarat ad az érintettekre és képviselőikre.
Megszólalók:
Schilling Magdolna, a Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítvány elnöke, súlyosan fogyatékos fiát nevelő szülő
Boros Ilona, a TASZ egyenlőség projektjének vezetője
A XIX.században sokan közülük még rabszolgák voltak, felszabadulásuk után vették a nyakukba a világot. A romániai romák egy részéről van, az Erdélyben élők sorsa nem ez volt ugyan, de a kirekesztettséggel ők is naponta találkoznak. Egy csíksomlyói roma telepen történt tűzvész utóélete, a kisebbségi viszonyok bonyolult rendszere és a Magyarországról érkező gyűlöletexport romboló hatása.
Vendég:
Fosztó László szociál antropológus, a romániai Kisebbségtudományi Intézet Kolozsvárott működő intézményének kutatója
Bevonulás fehér lovon, ünneplés és elnyomott félelmek – 1940 augusztus 30-án csatolták Észak-Erdélyt Magyarországhoz. A csaknem két és félmillió lakos több mint fele volt magyar, köztük voltak a többnyire magyar anyanyelvű zsidók is. Akiknek egy része örömmel fogadta Horthy katonáit, és igyekeztek elvonatkoztatni maguktól azt a tényt, hogy egyúttal bizony a magyarországi zsidótörvények is életbe léptek.
vendégem:
Gidó
Attila történész, egyetemi oktató, a romániai kisebbségkutató intézet Kolozsvárott működő intézményének munkatársa
Egy szeméttelep, amelyen ezrek élnek állandó életveszélyben és kilátástalan jövőképpel. Ez a Kolozsvár melletti Patarét, a város szégyenfoltja, Európa legnagyobb szemétdombra telepített roma gettója. Azonban úgy tűnik a kultúra erejével mégiscsak lehet némi reményt adni. A helyiek rádiót működtetnek, kulturális fesztivált rendeznek, és néha kibontakoznak megoldási tervek is.
Beszélgetőtárs:
Szakáts István, a város polgára, az AltArt Alapítvány elnöke
Gyerekkora óta csak saját magára számíthatott, most pedig sokak, családok, gyerekek, nehézsorsú anyák kezét fogja – ameddig tudja. Adományokból ugyan nincs hiány, de pénzből igen, és – ahogy fogyalmaz – sampont nem tölthet az autóba, így félő, hogy nem tudja majd eljuttatni a célba mindazt, amire nagy szükség van.
Vendég:
Patakiné Szomolányi Tímea, a Tündérpakk Alapítvány elnöke
Mindenfelé gyerekek játszanak, az asszonyok – szinte kizárólag csak asszonyok vannak itt – édességeket, dísztárgyakat árulnak, szinte senki nem beszél magyarul. Egy jótékonysági vásár, Ukrajnából menekültek igyekeznek egymáson segíteni, és pénzt gyűjteni. Meg ami talán még fontosabb: együtt lenni, tartani a lelket egymásban. Egymástól nagyon különböző, mégis nagyon azonos menekült-sorsok.
Vendégek:
Vámos Tatjána, a Vámos Segély Alapítvány vezetője,
Karolina, önkéntestolmács
Menekült ukrán asszonyok: Ana, Katarina, Darja, Natalia
Házak és házak a műsorban: A Démétér Házban csontvelő transzplantált gyerekek lakhatnak együtt szüleikkel, és arról is gondoskodnak számukra, hogy gyerekhez méltó életet élhessenek.
ÉS
Lebontásra ítélt Hős utcai házak – a TEK szeretné megvenni a területet, de annyi pénzért, amennyiből lényegében a legtöbb lakóra hajléktanság várna. Az illetékesek semmit nem tesznek, civil önkéntesek próbálnak segíteni.
Vendégek:
Sedlák Gabriella, a Démétér-Ház vezetője, a Démétér Alapítvány programigazgatója
Mihály Bulcsú szociális munkás mesteroktató, a Kontúr Egyesület alelnöke
Téma: Lefóliázott könyvek
Megszólalók:
Szőke Barnabás Bence
Pál Marci
Bukovszki András Balatonaliga
Hogyan sikerült egy hatodik osztályból annak idején kirúgott roma srácnak eljutnia az érettségiig és az egyetemi jelentkezésig? Mit tesz az iskolájának az egyik vezetője azért, hogy megpróbálja bent tartani az iskolapadban azokat a gyerekeket, akiknek sem a családjukban, de még a környékükön nem láttak érettségizett embert?
És
Egy hallgatónk saját története, amellyel azt illusztrálja: hogyan lesz az egészségügy egyszerre embert kínzó, és pazarló is.
Vendégek:
Kuru János diák
Orsós János, a miskolci dr. Ámbédkár Iskola alapítója és tanára
Ágoston Zsuzsa
Egy öt évvel ezelőtti gyilkosság történetéről és annak tapasztalatairól, a szociális szakmában dolgozók biztonságáról volt szó az adásban. Brechi Anita, a Dabasi Család és gyermekjóléti szolgálat vezetője, Kozma Judit, a miskolci egyetem docense, a szociális szakmai szövetség ügyvivője és Érczi Zsolt, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének munkatársa voltak a beszélgetőtársak.
A 2023. május 11-ei adás ismétlése:
Bátorkodás, lovaglás, íjászat, evezés, rejtett erők. Olyan gyerekek próbálgatják itt a határaikat, akik valamilyen súlyos, például daganatos vagy immunbetegségben, cukorbetegségben szenvednek, szervátültetettek és sorolhatnánk a kihívásokat. Helyszíni beszámoló a Bátor Táborból.
Megszólalók:
Zsebi Kolos, Zsebi Soma, Zsebi Emma, Kiss Éva, édesanyjuk, Zsebi Attila, édesapjuk
Kocsis Dorka pszichológus
Knecht Tamás, a Bátor Tábor ügyvezető igazgatója
Karanyitz Emma táborozó
Muth Szonja és Szabó Csabi önkéntesek
Heim Lívia és fia, Szőts Martin
Szécsényi Erzsébet, Böbe, önkéntes, a Bátor Tábor volt munkatársa
Az év egyik nagy eseményéről készült adást ismételtük meg - tízéves az Utcáról Lakásba! Egyesület. Amely azért dolgozik, hogy minél többen kerüljenek fedél alá a város széli kunyhókból, hajléktalanszállókról és más emberhez nem méltó helyekről.
Akia történeteket elmesélték:
Feka Irén, egy már lakásban élő asszony
Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület alapító-társelnöke
Szatai Márton, az Utcáról Lakásba! Egyesület kommunikációs munkatársa
Válogatás az elmúlt félév adásaiból:
Spronz Júlia, a Patent Egyesület jogásza a Nőjogi Perselyről beszélt, ennek lényege, hogy erőszak áldozatává vált nőket, egymástól elszakított családokat segítenek a tartalmából. Majd Balogh Robert író, költő, újságíró egy pécsi színház megmentési kísérletéről számolt be.
Napi 24 órás küzdelem azoknak a szülőknek, szinte kizárólag anyáknak az élete, akik fogyatékos gyerekeiket, majd felnőtt lányaikat-fiaikat gondozzák. És folyamatos rettegés is életük, például attól, hogy mi lesz a gyerekkel – aki például a most hallható esetben negyven éves elmúlt – ha a szülő megbetegszik vagy meghal. Elvileg és boldogabb országokban a gyakorlatban is van kidolgozott rendszerarra, hogy a fogyatékkal élők és szüleik méltó életet élhessenek ezen a borzalmasan nehezített pályán. Ehhez az kellene, hogy az állam betartsa saját törvényeit, arra használja az e célra az Uniótól kapott pénzt, amire való, a bíróság ne a politika szolgájaként működjék és hogy a kormánypárti többség „gondoskodása” ne abban merüljön ki, hogy szájkosarat ad az érintettekre és képviselőikre.
Megszólalók:
Schilling Magdolna, a Gondoskodás Gyermekeinkért Alapítvány elnöke, súlyosan fogyatékos fiát nevelő szülő
Boros Ilona, a TASZ egyenlőség projektjének vezetője
Van két diplomája, számos szakmája, nyelvtudása, angliai szakképesítése, két verseskötete – az egyik már húsz éves korában megjelent. Tóth Olivér sokáig mégsem kellett egy munkaadónak sem, mert, ahogy ő mondja, barna a bőre. Persze ez csak itthon jelentett akadályt, Angliában két kézzel kapkodtak érte, de nyolc év után hazajött, hogy megtalálja álmai melóját: állami gondozott gyerekekkel foglalkozik. És hamarosan jön a következő könyve.
