Archívum

Az adás vendégei és témái:
Horgas Péter díszlet- és jelmeztervező, a Civil Bázis ügyvivője: Hogyan lehet egy platformra terelni a társadalom 99%-át?
Horn Gábor politológus, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke: Mit várjunk az előválasztástól?

Az adás vendégei és témái:

Bartha Dániel külpolitikai szakértő, az Egyensúly Intézet külügyi igazgatója – Közép-Európa reneszánszáról álmodik Orbán Viktor, de teljesen mást csinál

Nagy Gabriella, az izraeli Új Kelet című lap főszerkesztője – Miért most robbant ki a konfliktus Izraelben?

Az adás vendégei és témái:

Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója – Önkormányzati lakások privatizációja

Tóta W. Árpád, a HVG publicistája – Hogyan vesszük vissza?  Ma már csak olyan kormányváltásnak van értelme, amelyet kíméletlen elszámoltatás követ – írta május 13-i publicisztikájában Tóta W.

Az adás vendégei:

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója – A fiatalok jobban akarják a kormányváltást

Antoni Rita, a Nőkért Egyesület elnöke – Jelentősen növelte a nemek közti egyenlőtlenséget a mostani járvány

Az adás vendégei és témái:

Tosics Iván városkutató, szociológus, a Városkutatás Kft ügyvezető igazgatója – Hogyan alakul át Budapest képe? Mi lesz, ha tényleg teljesen kivéreztetik a fővárost?

Udvarhelyi Tessza, a Közélet Iskolájának munkatársa – Hogyan lehet civilekből politikust faragni?

Az adás vendégei és témái:

Dési János első vendége Dr. Tóth Judit Mária, a Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke volt, akivel arról beszélgetett műsorvezetőnk, hogy a héten újraindulnak az elhalasztott műtétek. De vajon lesz-e elég egészségügyi dolgozó hozzá?

A második vendég Kaltenbach Jenő jogtudós, egykori kisebbségi ombudsman, egykori fővárosi képviselő volt, akit arról kérdeztünk, ki nyerheti az előválasztást, a választást, és mi jöhet utána, lehet-e kétharmad nélkül is változásokat elérni.

Az adás vendégei és témái:

Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense – Skót választások

Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúció Tudományos Intézet tudományos főmunkatársa – Veszélyes kullancsok az országban?  

Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai Botanikai Intézet tudományos munkatársa– Veszélyes szúnyogok az országban? 

Szénási Sándor először Farkas Zoltánt, a HVG munkatársát kérdezi az elkészült jövő évi költségvetés tervéről, majd Forgács István romaügyi szakértő beszél arról, mivel lehet ösztönözni az embereket az oltási regisztrációra/oltásra.

A héten zajlik az érettségi nehezített körülmények között, az érettségízők november óta nem járhattak be az iskolába. Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője a vendége Pálinkás-Szüts Róbertnek.

Egy közvéleménykutatás szerint a magyarok 33 százaléka gondolja azt, hogy Magyarország demokratikus. Erről szól a beszélgetés műsorvezetőnk és - egykori kollégánk - Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója között.

Para-Kovács Imre első vendége Polónyi István oktatáskutató, akivel a Fidesz felsőoktatási reformjáról beszélget; utána pedig Krekó Péter szociálpszichológussal, a Political Capital ügyvezető igazgatójával az orosz dezinformációkról és propagandáról.

Dési János vendége Juhász Péter, a csengeri örökösnő és Kósa Lajos kalandos történetéről beszélgettek.

Majd Vásárhelyi Mária szociológus a magyar sajtó helyzetéről, az emberek és a média viszonyáról, valamint a Klubrádiót ért újabb orcátlanságról és a 92,9-et bitorló rádió bojkottjáról beszélgetet műsorvezetőnkkel.

Pálinkás-Szüts Róbert első vendége Szászi Áron, a Policy Solutions elemzője. A téma: Az Alkotmánybíróság döntött a rabszolgatörvényről és a járvány megváltoztatta a munka világát. De hogyan?

Martinkó József építészeti szakíró, az Oktogon magazin munkatársa pedig arról beszél az adásban, hogy mi legyen a rozsdaövezetekkel?

Négymillió beoltott idehaza; mindenféle kavarások a vakcinák körül, ja és a brazilok megindokolták, hogy miért utasították el a Szputnyik vakcinát. Duda Ernő virológust, genetikus-biológust, a Szegedi Egyetem professor emeritusát kérdezte Pálinkás-Szüts Róbert.

Az öregedési folyamatban kiemelt szerepet játszó CDKN2A gén hasonló aktivitási mintázatot mutat a kutyák szöveteiben, mint az emberekében – állítják az ELTE Etológia Tanszékének kutatói a Frontiers in Veterinary Science folyóiratban frissen megjelent cikkükben. Szerintük a gén alkalmas lehet a biológiai életkor pontos becslésére, valamint egyes, öregedéssel kapcsolatos betegségek kialakulásának előrejelzésére. Dr. Sándor Sára, az ELTE Etológia tanszékének tudományos munkatársa mesél erről műsorvezetőnknek.

Sik Endre szociológus egyenesen a Társadalomtudományi Kutatóközpontól érkezik a Reggeli személy adásába virtuálisan, ahol Para-Kovács Imre kérdezi arról, hogy miként formálják a látott történések azt, hogy milyen véleményt alakítunk ki róla. Például, hogy jó-e a közvagyon kimentése vagy sem - arra a választ alapvetően az határozza meg, hogy fideszes-e az ember vagy sem, nem pedig az, hogy milyen érveik vannak erről. És innentől eljutnak a szurkolókig is a beszélgetésben - hallgassák meg!

Önkéntes alapon küldene haza több mint 300.000 menedékkérőt az Európai Bizottság. De mit is jelent ez, mi az, hogy önkéntes alapon? Erről faggatja műsorvezetőnk Hoffmann Tamás nemzetközi jogászt.

Pálinkás-Szüts Róbert első vendége Dr. Kunetz Zsombor, egészségügyi szakértő, a Röntgen szakblog szerzője volt, akivel a vakcinák hatásosságáról beszélgettek.

Martin József Pétert, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját az állami egyetemek modellváltásáról faggatta műsorvezetőnk. Nem új ötlet a közvagyon alapítványokba mentése, de hol lesz ennek a vége?

Dési János első vendége Sükösd Miklós szociológus, akivel Kína magyarországi növekvő befolyásáról beszélgetnek. Először a Belgrád-Budapest vasútvonal, most pedig. aFudan Egyetem. Mi zajlik a háttérben? És mi lesz, ha nem tudjuk fizetni a hiteleket? Az vár ránk, mint Montenegróra?

Az orosz levéltárakból egyre több információval gazdagodunk, és ez segít minket a múltunk jobb megértésében is. Ványai Márton történész Budapest ostromának NKVD-s napi jelentéseit tanulmányozva írt egy érdekes cikket, melyben azt fogalmazza meg, hogy a zabráló, erőszakoló davajcsaszis szovjet katona mítosza inkább anomália, és a civil lakosságot jelentős mértékben a dezertőrök, frontlógósok, katonaszökevények terrorizálták.

Szénási Sándor első vendége Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos, akivel a coidból felgyógyult, de még sokáig tüneteket észlelők tapasztalatairól beszélgettek, amit hosszú covidnak, post-covidnak vagy long-covidnak neveznek.

A második vendég Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója, a téma pedig a fegyverkezési verseny az űrben.

A Klubrádió reggeli műsorának, a Reggeli gyorsnak utolsó egy órája, melyben mindig egy vagy két vendéggel beszélget a műsorvezető aktuális és fontos témákról.

A Reggeli személy adásainak videófelvételei elérhetők a YouTube csatornánkon is.

A Reggeli személy már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

RSS

Para-Kovács Imre első vendége Pásztor Emese jogász, a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) Politikai Szabadságjogi Projekt vezető-helyettese, akivel arról beszélgetnek, hogy meddig tartható fent a veszélyhelyzet, amit most a kormány őszig tervez meghosszabbítani. Egyáltalán hányféle vészhelyzet van, és mi a jogi különbség az egészságügyi és a migrációs veszélyhelyzet között?

2021. április 22-én, a Föld napján Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 vezetője, az Energiaklub elnökségi tagja a második vendég, akivel műsorvezetőnk arról beszélget, hogy mekkora figyelmet kap járvány idején az épp kezdődő klímacsúcs.

Pálinkás-Szüts Róbert első vendége Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője volt, akit arról kérdezett műsorvezetőnk, vajon érdekel-e még valakit, hogy csütörtökön lesz a Föld Napja.

Miért nincsenek utcán a diákok a felsőoktatási autonómia veszélybe kerülése miatt? Hova lett a lendület a hallgatókból? Kinek "kellene" megtanítani a tiltakozást? Leszoktatta-e az elmúlt 11 év a fiatalokat a tüntetésekről? Ilyen kérdésekkel bombázt műsorvezetőnk a második vendégét, Krasztev Péter társadalomkutató-irodalomtörténészt.

Dési János először Vörös Imre volt alkotmánybírót faggatta arról, hogyan lehet majd kormányozni a NER után, majd Rusvai Miklós virológust arról, kell-e antitest-teszt az oltás után és egyáltalán, hogy kell-e félni egyes vakcináktól.

Szénási Sándor vendégét, Rácz Gábor Ázsia-kutatót a kínai-magyar kapcsolatokról, a védelmi minisztertől a Magyar Hírlap-cikken át a Fudan Egyetemig. 

Utána pedig Farkasházy Tivadar újságíró-humorista Orbán hazugságairól beszélt.

A Daily Mail megírta, hogy brit egyetemek szerint a helyesírás a homogén északi fehér férfiak elitizmusa. Kálmán László nyelvész, a Klubrádió munkatársa tette rendbe a kérdést rámutatva a csúsztatásokra, tévedésekre és félreértésekre.

A járvány nyula megelőzi az oltás teknősét. Csak oltással nem lehet utolérni a járványt. - mondta Balkányi László orvos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ korábbi tudásmenedzsere, akik arról faggatott Pálinkás-Szüts Róbert, mennyire indokolt a nyitás a járványügyi adatok ismeretében.

Para-Kovács Imre először Dávid Ferenc közgazdásszal, a VOSZ egykori főtitkárával, a járvány okozta gazdasági válság kormányzati kezeléséről, szolidaritásról és sztrájkról beszélgetett.

Utána pedig Csepeli György szociálpszichológustól próbálta meg megtudni, hogyan is kellene feldolgoznunk huszonnégyezer ember halálát.

Közel 1000 milliárd forint uniós pénzt költhetünk a járvány után az egészségügy reformjára. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdásszal kezdett a Reggeli személy.

Rogán Antalról szóló kérdésekkel provokálták a kormány tagjait - legalábbis Fábián Tamás, a Telex.hu újságírója, akit most Pálinkás-Szüts Róbert provokált kérdéseivel.

Szlovák újságírók forgattak a dunaszerdahelyi kórház covid-osztályán bemutatva az állapotokat. Tették mindezt engedéllyel és azzal a céllal, hogy ráébresszék az embereket a helyzet komolyságra és ezzel is népszerűsítsék az oltást. Dési János vendége Barak Dávid, a Parameter.sk újságírója, szerkesztője, aki elmondta, miért fontos megmutatni, hogy mi zajlik a covid-osztályokon. A "Nem akarnék meghalni még" című film magyarul is megtekinthető.

Ezután Elek István újságíró, publicistát faggatta műsorvezetőnk arról, hogy miért kell „a jogállami restauráció kérdését” a választási küzdelem középpontjába állítania az ellenzéki összefogásnak, és többek között erre is felhatalmazást kérnie a választóktól?

Szénási Sándor első vendége Horváth Aladár, a Magyar Roma Parlament Egyesület elnöke, akivel a nemrég elindult oltási felvilágosító kampányról beszélgettek, melyet több szervezet végez a szegregátumokban.

A második beszélgetőtárs Egedy Gergely egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója, akit műsorvezetőnk a vámfal miatt kiújult észak-írországi zavargásokról kérdezett.

Hogyan formálták az emberiség történelmét a járványok? Forrai Judit tudománytörténész, orvostörténész, fogorvos, egyetemi tanár, az MTA doktora volt Pálinkás-Szüts Róbert vendége, akit arról faggatott műsorvezetőnk, hogyan igyekezett az orvostudomány - és a hitvilág - harcolni a 20. században, illetve korábban a járványok ellen.

Jobb lett-e az egészségügy a márciusban életbe lépett változásokkal? Mi lesz a járvány után? Mi lesz azokkal, akik a járvány miatt nem jutottak megfelelő kezeléshez? Kovácsy Zsombor egészségügyi szakjogász, a volt Egészségbiztosítási Felügyelet első elnöke volt a műsor második vendége.

Para-Kovács Imre első vendége Lattmann Tamás nemzetközi jogász, és hát mostanában elég sok témája van a nemzetközi jognak, a beszélgetésben is szó volt a vakcinaútlevéltől egészen az EU-s pénzek lenyúlásáig sok mindenről.

Őt Závecz Tibor, a Závecz Research alapító ügyvezetõje követte, aki a Bige László által rendelt nagymintás társadalomkutatásról és annak tanulságairól beszélgetett műsorvezetőnkkel.

Pálinkás-Szüts Róbert első vendége Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó munkatársa volt, akivel  április első keddjéről beszélgettek, ami minden évben a láthatatlan munka nemzetközi napja.

Őt Székely Dóra, a Koppenhágai Egyetem kutatója követte, aki bálnakutatással - nem balneológiával! - foglalkozik

Hogyan lehet visszavenni a lopott javakat? Erről beszélgetett Dési János Fleck Zoltán jogszociológus, tanszékvezető egyetemi tanárral, az EKINT igazgatójával. 

Mikor van itt az ideje a nyitásnak? - kérdezte műsorvezetőnk Boldogkői Zsolt biológus professzort, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanárát.

Szénási Sándor vendége Rácz András volt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, akivel az Ukrajna és Oroszország között kialakult feszültségekről beszélgettek.

682.000 magyar katona és hadifogoly adatai kerültek fel a Nemzeti Levéltár honlapjára. 1991 óta próbált a magyar állam a Szovjetunióba került katonákról és internáltakról adatokat szerezni - most végre publikusak ezek az adatok. Stark Tamás történésszel beszélgetett műsorvezetőnk.