Másik dimenzióból tér vissza Kulka János – rádiós beszélgetés a színésszel
3/12/2018 15:55
| Szerző: Klubrádió
Először nyilatkozott hosszabban a betegségéről Kulka János színész, azt követően, hogy két éve súlyos sztrókot kapott. A továbbra is lábadozó művész a Klubrádió stúdiójában terapeutája és műsorvezető barátai jelenlétében mondta el, hogyan küzd meg jelenlegi állapotával, honnan hová jutott a gyógyulásában, és miként tudott más betegeken is segíteni ezalatt. A rendhagyó élménybeszámolóban fizikai erővel bíró dalok, a titokzatos agy és a megvilágosodás is szóba jöttek.
Némán feküdt az ágyán, és bár ébren volt, és tiszták voltak a gondolatai, hiába szólították, nem tudott egyetlen szót sem kimondani, a nulláról kellett indítani a rehabilitációját – idézte fel pácienséről, Kulka Jánosról szerzett első tapasztalatait Varga Sarolta klinikai logopédus, még tavaly előttről.
A terapeuta az Ötös című műsorban a színésszel együtt beszélt arról, pontosan milyen betegséget próbálnak legyőzni, és hogyan halad Kulka gyógyulása. Mindezzel nem csak az országosan ismert művész, hanem az összes hasonló beteg helyzetét szerették volna megismertetni a nyilvánossággal. A műsorvezetők Lang Györgyi és Falus Mariann voltak – a Klubrádióban riporterként is működő két énekes, színész évtizedek óta ismeri Kulkát, baráti viszonyban vannak vele.
Kulka afáziás
A színész 2016 áprilisában kapott súlyos sztrókot, ami után azonnal kórházba szállították, és életmentő műtétet hajtottak végre rajta. Varga Sarolta elmondta, a központi idegrendszerben bekövetkezett érkatasztrófa következtében a művésznél beszédzavar maradt vissza, műszóval afáziás állapotba került.
A beszédközpont sérülése, vagyis az egyes sejtállományok elhalása miatt kialakuló afáziának több fajtája van, köztük a motoros és a szenzoros típus. Mindkettőre jellemző, hogy a beteg nem tud, vagy csak nagyon nehézkesen megszólalni.
- Szenzoros afázia esetén nem csak a beszéd, hanem a beszédértés képessége is károsodik. Ekkor az érintett személy egyáltalán, vagy csak részben érti a neki mondottakat.
- Nem arról van szó azonban, hogy a páciensnek mentális problémái lennének – ebből a szempontból ugyanis teljesen épp. A helyzete ahhoz az emberéhez hasonlítható, aki egy számára ismeretlen nyelvet hall, és nem érti azt.
- További kategória az amnesztikus afázia, amikor a beteg azonosítja a fogalmakat, kifejezéseket, de az adott szó mégsem jut eszébe, egyszerűen nem jön a nyelvére.
Varga Sarolta azt is hangsúlyozta, hogy bár a beszédzavarban szenvedőket a betegség pontosan leírt típusaiba sorolják, ők egyenként is teljesen különbözőek, minden afáziás más.
A legsúlyosabb fokon
A zavar legsúlyosabb foka, amikor a stroke után teljes beszédképtelenség, anartria következik be, ahogy ez Kulka Jánosnál is történt. A némaság, illetve az akadozó beszéd oka, hogy az úgynevezett beszédlégzés-funkció nem működik, vagyis a beteg nem képes a kiengedett levegővel képzett hangok, fonémák megformálására.
Az így kialakult verbális blokk oldására többféle módszer is létezik, betegenként változó lehet, melyik válik be leginkább. Dalok, gyerekkorban megtanult strófák felidézése, vagy épp a számítógépezés is segítheti a beszédfejlődést, a fontos, hogy az agyat folyamatosan kondicionálják, interakcióban tartsák, amire egyszerű, hétköznapi témákat érintő beszélgetések szintén nagyon jók lehetnek.
Fontos a képi emlékezet erősítése is, mert a belső vizualizáció szintén oldja a verbális blokkot. Ennek egyik egyszerű módszere, hogy a terapeuta a beteg elé kártyákat tesz ki, majd lefordítja őket, a páciensnek pedig meg kell mondania a sorrendjüket, vagy azt, hogy mennyi részletet, adatot jegyzett meg egy lapról. Ez Kulka Jánosnak nagyon jól megy, különösen az országokat bemutató kártyák esetében.
Nagy utazás és Halleluja
A színésznek, akinek az állapota mára nagyot javult, kezdetben az általa korábban rendszeresen előadott dalok segítettek sokat, nem csak lelki, hanem fizikai értelemben is. Varga Sarolta elmondta, az anartriás betegnél indirekt módon próbálják beindítani a beszédlégzést, Jánosnál ez a zenével sikerült. A foglalkozásokon a terapeuta telefonjáról szóltak a színész által jól ismert, és korábban sokszor előadott slágerek – mint a Nagy utazás című Dés-Bereményi-szerzemény vagy a Leonard Cohen-féle Halleluja. A dalok szövegeit, amelyek végig ott voltak előttük, először énekelve olvasták, majd olvasva énekelték, aztán ez lassan átment a folyamatos beszédbe.
Több más módszer alkalmazásának is köszönhetően Kulka ma már képes mondatokat formálni, és bár francia- valamint angoltudását szinte teljesen elvesztette, lassan ezekből a nyelvekből is jönnek vissza neki a szavak. A színész – aki ennek kapcsán megjegyezte, mekkora rejtély is az emberi agy működése – úgy érzi, korábbi beszédképességének tíz százalékát szerezte vissza, Varga Sarolta szerint azonban ennél jóval többet haladtak.
Mi idegesíti az afáziást, és mi nem?
Lang Györgyi elmondta, hogy amikor János a sztrókja után először elment hozzá ebédelni, azon izgult, nem idegesíti-e a színészt, ha ő előbb kimondja azt a szót, ami neki nem jut eszébe. Kulka szerint ez nem bántja, számára inkább az a fura, hogy az egészségügyi dolgozók az afázia kapcsán hallgatnak, mert zavarban vannak. Varga Sarolta szerint ilyenkor nem a hallgatás, és nem is a hangosabb beszéd a megoldás a környezet részéről, hanem a lassabb és összeszedetettebb mondatok, valamint türelemmel ki kell várni a beteg válaszát, nem szabad, hogy sürgetést érezzen. A legfontosabb, hogy beszéljen, még akkor is ha hibásan szólal meg.
Természetesen a gyógyító személynek is empatikusnak kell lennie, nem mindegy hogyan beszél a páciensével, nem elvárásokat fogalmaz meg, hanem a verbális blokkot igyekszik oldani. Ha tehát a beteg nehéznek érzi az adott feladatot, fáradt hozzá, akkor azt félreteszik, és másfajta fejlesztéssel próbálkoznak – tette hozzá.
Csütörtöki színfolt
Az éneklésekkel Kulka nem csak a saját gyógyulását segítette, hanem több betegtársáét is. A színésszel szerzett pozitív tapasztalatok után ugyanis Varga Sarolta más pácienseinél is alkalmazta a zeneterápiát. A módszer szélesebb körű hasznosítása másfél éve azzal kezdődött, hogy egy súlyos Parkinson-kóros betegének is lejátszotta a Halleluját, amit Kulka János énekelt a felvételen. A foglalkozásokra a színészt is behívta, és együtt hallgatták a számot, ami ebben az esetben is gyógyítóerővel bírt.
A terapeuta megjegyezte, hogy a művész, akit amúgy mindenki nagyon szeret a kórházban, csütörtök délutánonként igazi színfoltja az intézménynek, ilyenkor mások is összegyűlnek a foglalkozásra, hogy közösen énekeljenek. Ez az alkalom, a kórus Varga Sarolta szerint sokat jelent a többi betegnek is, nagy öröm számukra – mint ahogy egyikük fogalmazott –, hogy láthatják, és együtt énekelhetnek a művész úrral.
Miért szégyellte magát?
A szakember azt is elmondta, hogy Kulka az egyik afáziáról tartott előadásán is részt vett, amelynek végén szintén énekelt, akkor a Dés-Nemes-féle Valahol Európában című dalt. Lang Györgyinek erről az jutott eszébe, hogy egy alkalommal, amikor Kulka vendégségben volt nála, ő is feltett neki egy zenét, a Halleluja alapját, amire a színész tökéletesen ráénekelte a szöveget, csak kicsit szégyenlősen.
Varga Sarolta szerint a szégyenlősség nem lehetett véletlen, a betegekben ugyanis általában deficitérzés, türelmetlenség van, vagyis szinte kivétel nélkül elsősorban azzal foglalkoznak – és ez Kulkára is igaz –, hogy milyen messze vannak még az eredeti állapotuktól. A terápia folyamata során azonban a páciensnek is fontos látnia, hogy honnan indultak és addig hová jutottak. A színész szégyenlősségének is ez lehetett oka, attól félhetett, lejáratja magát, ha nem úgy énekli a dalt, mint korábban. Kulka János, azt mondta, nem cáfolja a történetet, és annak értelmezését sem.
Varga Sarolta hangsúlyozta, a gyógyulás során a sérült agyi területek funkcióit csak lassan veszik át más részek, ezért az afáziaterápiában nagyon fontos, hogy a terapeuta és a beteg is türelmes legyen.
Amiről még csak nem is hallottak
A terapeuta hangsúlyozta, a beszédképtelenség állapota, az, hogy nem tudják elmondani, ami a fejükben van, lelkileg nagyon megviseli a betegeket, jellemzően depressziósok lesznek, sokaknál az öngyilkosság gondolata is előjön, amire Kulka viccesen közbeszólt: "alkoholista vagyok".
Varga Sarolta szerint az afáziások pszichés állapota érthető, mert a betegségükkel másik dimenzióba kerülnek: a gondolataik ugyanúgy működnek, mindent tudnak, ugyanott vannak, ahol voltak, de nem, vagy csak részben értik a nekik mondottakat, és nem képesek közölni, mi a bajuk, vagy nem azt mondják, amit szeretnének. (Utóbbi az amnesztikus afáziánál jelentkező parafázia jelensége, amikor a kimondani szándékozott szó, közlési egység helyén egy másik, ugyanolyan nyelvi szintű összetevő jelenik meg. Például: „leülök a székre” helyett, „leülök az asztalra”; „a fecskék ülnek a dróton” helyett „a ludak ülnek a dróton”.)
Az afáziások, ha sztrókjuk volt, úgy ébrednek, hogy semmi nem olyan, mint volt, a jobboldaluk jellemzően lebénul, nem tudnak felállni, felülni, nem értik, vagy nem teljesen, amit mondanak nekik, nem tudnak válaszolni, a környezetük pedig nem tudja mi van velük, és ők maguk sem. Nem értik, mi történik, olyan állapotba kerülnek, amiről még csak nem is hallottak – érzékeltette a betegek helyzetét a terapeuta.
Nyugodt és vicces
A szakember kiemelte, az afáziás ember azért is nagyon kiszolgáltatott, mert jellemzően írásban sem tudja kifejezni magát, ezért terapeutaként utóbbinak a javításával foglalkozik. Erre Kulka Jánosnál is szükség volt, de a színész ma már nem csak beszélni képes – ha lassan is –, de írni és olvasni is tud.
Falus Mariann szerint János környezete azt érzi, hogy a színész állapota folyamatosan javul. Eleinte például a hogyléte felől érdeklődő sms-ekre virág, szívecske és puszi jeleket küldött, ma már azonban írott, szöveges válaszokat kapnak tőle. Lang Györgyi szerint az is érzékelhető, hogy barátjuk humora is kezd újra megnyilvánulni, az, ami benne mindig is megvolt. Erre Kulka ironizálva, fájdalmasnak tűnő hangon csak annyit mondott: hát ez az, valóban nagyon humoros – volt. Aztán szintén viccelődve hozzátette, lassan-lassan, "langsam" valóban jön vissza a humora.
Varga Sarolta szerint a kiegyensúlyozott lelki állapot sokat segíthet a betegnek a gyógyulásban, amire rímelve Kulka saját magáról azt mondta, ma már nyugodtnak érzi magát, sőt, megvilágosodott.
(Klubrádió)