93%-os tárolószint védi Ausztriát az orosz gázstop után

A döntés egy szerdai bírósági határozat következménye, amelyben az OMV javára 230 millió euró plusz kamatok megfizetésére kötelezték az orosz vállalatot. Az eddig stabilan működő, óránként 740 megawattóra mennyiségű gázszállítás leállítása azonnal éreztette hatását: a holland TTF tőzsdén a decemberi határidős szerződések ára először egyéves csúcsra emelkedett, majd visszaesett 47 euró alá.

Az Energie-Control Austria energiaszabályozó hatóság azonban nyugalomra int: közlésük szerint az ország energiaellátása már nem függ kritikus mértékben az orosz gáztól, annak ellenére sem, hogy idén még mintegy 80 százalékban onnan fedezték szükségleteiket. Karl Nehammer kancellár pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az ország felkészült erre a forgatókönyvre, hiszen már az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta számítottak rá. Az osztrák gáztározók jelenleg 93 százalékos töltöttségi szinten állnak, ami jelentős biztonságot nyújt.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az orosz-ukrán tranzitszerződés januári lejárata után teljesen leállhat az ukrajnai gázszállítás is. Ez különösen érzékenyen érinti Ausztriát és Szlovákiát, mivel - Magyarországgal ellentétben, amely már átcsoportosította beszerzéseit a Török Áramlat felé - ők továbbra is jelentős mértékben függnek ettől a szállítási útvonaltól. Az OMV és a Gazprom közötti szerződés egyébként 2040-ig lenne érvényben, és évi mintegy 6 milliárd köbméter gáz szállítását írja elő, beleértve egy "take-or-pay" záradékot is, amely szerint az OMV-nek akkor is fizetnie kellene, ha nem veszi át a gázt.

Alfons Haber, az energiaszabályozó hatóság vezetője határozott megnyugtatást adott: "Sem ezen a télen, sem a következőn nem maradnak fűtés nélkül a háztartások." Ausztria több alternatív megoldást is kidolgozott az ellátás biztosítására: Németországon és Olaszországon keresztül cseppfolyósított földgázhoz juthatnak, emellett a magas tárolói töltöttség is biztonságot jelent. Bár a december végén lejáró orosz-ukrán tranzitszerződés miatt körülbelül tíz százalékos áremelkedésre számítanak, ez messze elmarad a 2022-es háború kitörésekor tapasztalt drasztikus áremelkedéstől.

Leonore Gewessler osztrák környezetvédelmi és energiaügyi miniszter a közösségi médiában úgy értékelte a helyzetet, hogy "Oroszország ismét fegyverként használja az energiát." Ugyanakkor megerősítette, hogy a teli tározók és a szomszédos országokkal való összeköttetések révén az osztrák energiaellátás biztonságos marad.