A mikro-RNS felfedezői kapják a 2024-es orvosi Nobel-díjat

Az orvosi díjról döntő Karolinska Intézet Nobel-bizottságának indoklása szerint a két kutatónak "a C. elegans nevű apró féregben tett úttörő felfedezése a génszabályozás egy teljesen új elvét tárta fel. Kiderült, hogy ez nélkülözhetetlen a többsejtű szervezetek, így az emberek számára is. A mikro-RNS-ek alapvető fontosságúnak bizonyulnak a szervezetek fejlődése és működése szempontjából" - áll a Qubit cikkében.

Victor Ambros fejlődésbiológus kutató jelenleg a Massachusettsi Egyetem orvosi karának (UMass Chan Medical School) professzora, míg a molekuláris biológiával foglalkozó Gary Ruvkun a Harvard Egyetem orvosi karán dolgozik genetikaprofesszorként, miközben a Massachusettsi Közkórházban is kutat.

Ambros és Ruvkun a C. elegans vizsgálata során olyan géneket keresett, amelyek a különböző genetikai programok aktiválásának időzítését szabályozzák. Ehhez olyan mutáns féregtörzseket tanulmányoztak, amelyek ebben az időzítésben mutattak eltérést, majd a mutálódott gének klónozásával kimutatták, hogy azok egy szokatlanul rövid RNS-molekulát termeltek, amelyből hiányzott a fehérje előállítására szolgáló kód.

A korábban ismeretlen mikro-RNS génszabályozó mechanizmusáról szóló felfedezésüket 1993-ban publikálták a Cell folyóirat két cikkében. Eredményeik azonban nem találtak értő fülekre a tudományos közösségben, eleinte ugyanis a C. elegans sajátosságának tartották ezt a génszabályozási jelenséget, és nem gondolták, hogy más állatokra vagy akár az emberre is releváns lehet.