Átlátszó: elmarad az ivóvízfejlesztés Debrecenben, mert nincs rá pénz

2023. október végén írta ki Lázár János minisztériuma a „Keleti-Főcsatorna Felszínivíz Tisztítómű Fejlesztése” elnevezésű projekt tervezési és kivitelezési feladatainak teljes körű ellátására vonatkozó közbeszerzést. (A tisztítómű a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. közlése szerint három település és Debrecen város éves ivóvízigényének egyharmadát szolgálja ki.) Az eljárás nyílt volt. A tender leírása szerint a beruházásra azért van szükség, mert „Debrecen városában és vonzáskörzetében a lakossági és közületi ivóvízigény várható emelkedése jelentős – ismerteti az előzményeket az Átlátszó.

Az ajánlatokat eredetileg tavaly december elejéig várták, majd kitolták a jelentkezési határidőt idén január közepére. Az eredményt csak most, 9 hónappal később tették közzé a Közbeszerzési Adatbázisban. Mégpedig azért – írják a cikkben –, mert egy tavaly júniusi kormányhatározat maximum bruttó 36 milliárd forintot biztosított a fejlesztésre, ám most

„megállapításra került, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárásban a legalacsonyabb ajánlati árnak megfelelő összegű pénzügyi forrás jelenleg nem áll rendelkezésre és annak biztosítására a jövőben sem kerül sor, így a szerződés hatályba lépésének feltétele nem valósul meg”.

A közbeszerzést ugyanis tavaly feltételesen írták ki: ha nincs rá fedezet, nem kötnek szerződést senkivel. A legolcsóbb ajánlatot egyébként egy Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő cég tette, de még ez is bruttó 11 milliárd forinttal drágább (47,4 milliárdról volt szó) annál az összegnél, amelyet a kormány a projektre szánt.

Bár az ajánlatok összegzésére szeptember 30-án rányomták a pecsétet, akkor megállapították, hogy pénzhiány miatt eredménytelen lett az ivóvízfejlesztési tender, erről azóta is hallgatnak az illetékesek – olvasható a cikkben. Sőt, Lázár János építési és közlekedési miniszter – aki az Átlátszó szerint valószínűleg már ennél korábban tudta, hogy nem lesz semmi a projektből – múlt héten, október 16-án ellátogatott Debrecenbe, és hatalmas fejlesztéseket ígért a városnak, a nemzet társfővárosáról beszélt. Kósa Lajos, a megyeszékhely volt polgármestere, országgyűlési képviselője pedig tavaly márciusban azt írta, „több mint 108 milliárd forintból fejlesztjük Debrecen víziközmű rendszerét, ezzel biztosítjuk a kiváló minőségű és mennyiségű ivóvizet a cívisvárosban élőknek”.

A tenderleírásban nem volt szó a debreceni ivóvízigény „várható” növekedésének okairól, pedig a város határában – hatalmas lakossági tiltakozás ellenére – két kínai akkugyár is épül: várhatóan a CATL és az Eve Power üzeme is jövőre készül el. Továbbá szintén a debreceni ipari parkban épül az EcoPro katódgyára és a szeparátorfóliákat gyártó Sempro üzeme, ezeknek mind óriási a vízigényük.

(Kiemelt kép: Pixabay)