Az új EU-s jelentés még rosszabb képet mutat Magyarországról

"Fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket" – írja a Népszava. A lap megtekinthette a tervezetet, ezek alapján pedig azt 

A 2018-as Sargentini-jelentés elfogadásával, megindult a hetes cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben.  A szakbizottsági szavazás előtt álló mostani határozati javaslat szerint a helyzet annyiban változott azóta, hogy a különféle uniós eljárások és lépések ellenére a magyar kormány fokozni tudta erőfeszítéseit az alapértékek aláásására.

A képviselők ezért ismét arra készülnek, hogy felszólítsák a többi közösségi intézményt: vessenek véget az uniós normák elleni támadásoknak, és addig ne hagyják jóvá az országnak járó közösségi támogatásokat, amíg fennáll az azokkal való visszaélés kockázata, és amíg a nemzeti hatóságok nem teljesítik a jogállamiság területén megfogalmazott brüsszeli ajánlásokat.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő jelentésében kiemelte az aggályos kormányzati és parlamenti döntéseket:

• a veszélyhelyzet határozatlan ideig történő meghosszabbításától a Kúria elnökének megválasztásán át a Pegasus kémprogram állítólagos felhasználásáig aktivisták, újságírók, ügyvédek és politikusok ellen. 
• Szóba hozza egyebek mellett a több mint 470 kormánypárti médiumot magában foglaló Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt (KESMA), amely szűkítette a független sajtó mozgásterét és a polgárok objektív információkhoz való hozzáférését. 
• Megemlíti a Magyar Tudományos Akadémia és a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának csorbítását, a kormányt bíráló civil szervezetekre nehezedő nyomást, az alapvető jogok biztosának függetlenségét megkérdőjelező véleményeket és az egyes kisebbségek hátrányos megkülönböztetését. 
• Nemzetközi szervezetek véleményére alapozva kifogásolja, hogy törvényeket, sőt alkotmánymódosításokat előzetes nyilvános konzultáció nélkül fogadnak el, hogy az állam beavatkozik az önkormányzati feladatokba, és hogy az áprilisi parlamenti választásokat nem egyenlő versenyfeltételek mellett rendezték meg.

Ezek alapján a több mint 30 oldalas előterjesztés kéri az EU Tanácsot, hogy

• vegye figyelembe a friss fejleményeket, amikor a hetes cikkelyes eljárás keretében napirendre tűzi a magyarországi helyzetet. 
• Egyben szorgalmazza a négy évvel ezelőtti EP-jelentés által beindított folyamat felgyorsítását és határidőhöz kötött ajánlások elfogadását, amelyekhez még nem kell teljes egyetértés.