Bepereli az Európai Bizottság Magyarországot építőanyag kivitelének tilalma miatt

Csütörtökön arról döntött az Európai Bizottság, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézik Magyarországot az építőiparban alkalmazott exportkorlátozások miatt – áll a Bizottság közleményében. 

A kormány még 2021 júliusában – az építőanyagok drágulására hivatkozva – döntött úgy, hogy bizonyos stratégiai jelentőségű építőanyagokat anyagokat, például az acél és vas termékeket, szigetelőanyagot, homokot, követ, kavicsot és sódert – csak regisztráció és a szállítási útvonalak előzetes bejelentése után lehet kivinni az országból.

Az Európai Bizottság szerint azonban az intézkedés korlátozza az áruk szabad mozgását és nem is indokolt, ezért úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot.

Nem ez az egyetlen ügy, amiben a Bizottság döntött: az energiatermékekre vonatkozó kiviteli korlátozások miatt kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben, egyúttal felszólítja, hogy az energiaágazatot érintő nemzeti jogszabályokat hozza összhangba az uniós joggal.

A kormány tavaly szeptemberben hozta meg azt a rendeletet, mely korlátozza a hazai kitermelésű szén exportját. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a kilenc fajta szénterméket előbb regisztrálni kell az illetékes minisztériumnál, és csak akkor vihető ki az országból, ha azt a miniszer tudomásul vitte és vissza is igazolta.

A Bizottság álláspontja szerint azonban ez az intézkedés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 35. cikkével ellentétes módon a belső piacon a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozással azonos hatású.

Egy harmadik, hasonló ügyben is lépett az Európai Bizottság született, ebben az esetben arról döntöttek, hogy indokolással ellátott véleményt küldenek Magyarországnak, amelyben felszólítják a magyar hatóságokat, hogy az építőipart érintő nemzeti jogszabályokat hozzák összhangba az uniós joggal.

A Bizottság szerint ugyanis az egyes konkrét építőipari nyersanyagok árait rögzítő magyar rendelkezések, amelyek értelmében 90%-os kiegészítő járadék terheli a rögzített árak és az értékesítési árak közötti különbözetet, nem felelnek meg a letelepedési szabadság elvének (EUMSZ 49. cikke).

Az Európai Bizottság közleményében azt is kiemelte, hogy más tagállamok mellett Magyarországot is sürgeti, hogy gondoskodjon a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket bűncselekménnyé nyilvánító uniós jogszabályok helyes átültetéséről.

Az Európai Bizottság akkor indíthat kötelezettségszegési eljárást, ha felmerül a gyanúja, hogy valamely tagállam megsérti az uniós jogot. A hivatalos eljárásnak több szakasza van:

• a Bizottság felszólító levelet küld, az ebben foglalt felvetéseket két hónapon belül kell megválaszolni.
• ha ez alapján a Bizottság arra jut, hogy a tagállam nem teljesíti az uniós jog szerinti kötelezettségeit, akkor indokolással ellátott vélemény formájában hivatalosan felkérheti az országot, hogy azokat tartsa be.
• ha az adott ország továbbra sem szünteti meg a jogsértő állapotot, a Bizottság az ügyet az EU Bírósága elé utalhatja.
• a Bizottság szankciók kivetését kérheti a Bíróságtól, ha a tagállam nem értesíti arról, hogy határidőre átültette a rendelkezéseket a nemzeti jogrendjébe.
• ha a Bíróság arra a következtetésre jut, hogy az ország megsértette az uniós jogot, a nemzeti hatóságoknak teljesíteniük kell az ítéletben leírt intézkedéseket.

Ha egy tagállam ezt nem teszi meg, másodjára is a Bíróság elé kerülhet, ekkor azonban már pénzbüntetés kiszabását is lehet javasolni.

Magyarországgal szemben több fontos ügyben is zajlik kötelezettségszegési eljárás, tavaly például a homofóbtörvény és a Meseország Mindenkié című mesekönyv miatt, egy másik pedig a Klubrádió elnémítása miatt zajlik.

(via hvg.hu)