Döntött az Alkotmánybíróság, még mindig nincs lezárva a főpolgármester-választás

A döntés ismertetése előtt nézzük az előzményeket: a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) június 14-én a főpolgármester-választáson érvénytelennek minősített szavazatok ellenőrzése után megállapította, hogy ha hajszállal – 743 115-ből mindössze 41 szavazatnyi többséggel (ez 324-ről csökkent ennyire) –, de továbbra is Karácsony Gergely a győztes. Ez ellen mind a vesztes Vitézy Dávid, mind a tisztánlátás kedvéért az egész választás megismétlését kezdeményező Karácsony fellebbezett. Vitézy arra hivatkozott, hogy a DK-s vezetésű IV. és a VII. kerületben olyan vékonyan húzták ki az utolsó pillanatban visszalépett Szentkirályi Alexandra Fidesz–KDNP-jelölt nevét, hogy a szavazólap nem volt egyértelmű, emellett kérte az összes érvényesnek nyilvánított szavazólap újraszámlálását is az érvénytelen szavazatok újraszámlálása során feltárt mintegy 2 százalékos hibaarányra hivatkozva.

A Kúria ezután június 26-án döntött, méghozzá úgy: nincs indok a választás megismétlésére. A Kúria szerint Vitézy az összes érvényes szavazólap újraszámlálását olyan jogszabálysértésre hivatkozással kérte, amely nem volt az NVB előtti eljárás tárgya, ezért azt érdemben nem vizsgálhatták. A túl vékony kihúzásra pedig az volt a válasz: „Nem igazolta, de még csak nem is valószínűsítette, hogy a szavazólapokon a kiesett jelölt vékony tollal való áthúzása alkalmas volt a választói akarat befolyásolására.”

Ezután fordult Vitézy Dávid az Alkotmánybírósághoz, mert szerinte sérült a joga a tisztességes eljáráshoz, és panaszában megismételte mindkét kérését.

Ahogy a hvg.hu ismerteti, az Alkotmánybíróság elsősorban nem a kiesett jelölt nevének kihúzásával, hanem a teljes újraszámlálással foglalkozott. A testület szerint a Kúria az Alaptörvényt figyelmen kívül hagyva minősítette az érvényes szavazatok újraszámlálására vonatkozó indítványozói kérelmet új jogsértésnek. Helytelenül nem abból indult ki, hogy az indítványozó a rendelkezésére álló új tények és bizonyítékok birtokában kérte a már korábban is állított jogsértés vizsgálatának kiterjesztését az érvényes szavazatokra, hanem ebbéli kérelmét minősítette új jogsértésnek.

Pedig „a formál logika szabályai szerint is, amennyiben az érvénytelen szavazatok között az újraszámlálás során nagy számban találtak érvényessé nyilvánított szavazatot, akkor a korábban érvényessé nyilvánított szavazatok (kb. harmincszorosa az eddig újraszámolt szavazatoknak) között is nagy számban fordulhatnak elő érvénytelen szavazatok”.

A Kúria végzése tehát eszerint Alaptörvény-ellenes, mert sérti „a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog részelemét képező indokolt bírói döntéshez való jogot”. Emiatt most a Kúriának új eljárásban, új döntést kell hoznia az ügyben, így nem kizárt, hogy az összes érvényes szavazatot újra kell majd számolni, addig pedig továbbra sem egyértelmű, hogy ki lesz októbertől a főpolgármester.