Drámaian visszavágja a kormány az államilag támogatott egyetemi férőhelyeket - ADF
15/01/2025 11:17
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Kovács Gaby
Átvert egyetemek, átvert diákok: a magyar felsőktatás - és tudománypolitika legújabb kudarca címmel hosszú bejegyzésben kritizálja a kormány felsőoktatáspolitikát elsorvasztó legújabb intézkedését az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF).
Az ADF arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány "2025-től kezdve gyakorlatilag az összes hazai egyetemen hirtelen és jelentősen csökkenti az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát".
Mint írják: "az alulfinanszírozott, marginalizált magyar oktatási és tudományos szférát csapja arcul a kudarcos hazai oktatás- és tudománypolitika legújabb átgondolatlan, szakmaiatlan intézkedése: a 2025 őszén kezdődő tanévtől még inkább elsorvasztják a már most is küszködő felsőoktatási intézményeket. A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is.
Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től.
Az egy év alatti időszakra tervezett egyetemi férőhelycsökkenés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb. Súlyosbítja a helyzetet, hogy Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az egész EU-ban - mutat rá az ADF.
A felháborító szakpolitikai döntés tehát sok fiatalt gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket, mert ki kell fizetniük az önköltséges képzést: ha egyáltalán van arra lehetőségük és hajlandóságuk, hogy ilyen magyarországi képzésre jelentkezzenek. Csak jómódú családok vállalhatják a fizetős képzés anyagi terheit, hiszen az egyetemi oktatás még tandíj nélkül is nagy áldozatot követel a magas albérleti és megélhetési költségek mellett - írják.
Az egyik legnagyobb vesztes az ország legnagyobb és a nemzetközi rangsorokban egyik legjobb magyar egyeteme, az ELTE: idén 19%-kal kevesebb államilag támogatott képzési helyet kap, mint 2024-ben. De a legtöbb alapítványi egyetem sem jár jól, náluk is csökken az állami finanszírozású helyek száma. Ne feledjük: a legtöbb alapítványi egyetem nem kapott vagyont, kizárólag állami forrásokból él, és még EU-s támogatásokhoz sem jut a magyar kormány szégyenteljes politikája és az ebből következő EU-s szankciók miatt. Csak a Budapesti Corvinus Egyetem – amely 2025-ben 48% százalékos csökkenést szenved el az állami finanszírozású helyek számában – kapott nagy vagyont, jelentős részvényportfóliót.
A Corvinus Egyetem rádiónknak azt írta: nem igaz, hogy csökkentek volna a Corvinuson az államilag támogatott helyek.
A Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak, hanem egy alapítványon keresztül. Az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak.
Mint közleményükben írták: a Budapesti Corvinus Egyetem a legutóbb is összesen 1871 hallgatót vett fel a 2024/25-ös tanévre a központi felvételi eljárásban. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdhette meg tanulmányait szeptembertől, és az ebben a tanévben a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat a fent említett ösztöndíjnak köszönhetően.
Emellett a Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.
Az ADF arról is ír, hogy Magyarország gazdasága és a hazai tudomány jövője a képzett szakemberek és kutatók számán múlik. Számos volt MTA-kutatóhálózati intézet, központ néptelenedik el, sok helyen nincs elég doktorandusz, nincs elég fiatal kutató.
A már most is siralmas állapotban lévő egyetemi infrastruktúrák fenntartása még nehezebb lesz szerintük – különösen igaz ez az ELTE-re mint nem alapítványi egyetemre, amelyet az utóbbi években folyamatosan véreztet ki a fenntartója, a magyar állam és az aktuális, általában gyors ütemben megbukó illetékes miniszter (most éppen Hankó Balázs).
Az ADF azzal számol, hogy oktatókat fognak elbocsátani több egyetemen. Szerintük, egyetemi karok, képzések vannak veszélyben. Példaként hozták a Károli Gáspár Református Egyetemet, ahol 2025-ben számos eddig sikeres képzést szüntetnek meg.
A közleményben az áll, az egyetlen számottevő nyertes a káderképző Nemzeti Közszolgálati Egyetem, itt 11%-kal növelték az állami finanszírozású férőhelyeket. Az NKE egyik feladata, hogy a többi hazai tanárképző egyetemhez képest alacsonyabb szinten és követelmények mellett, akkreditáció hiányában is átvegye a középiskolai tanárok képzését.
"Az egyetemeknek okozott súlyos pénzügyi nehézség önmagában is megbocsáthatatlan szakpolitikai vétség. De a tét sokkal nagyobb: az oktatói és kutatói, a vállalati és államigazgatási szakemberek utánpótlása, azaz az ország jövője kerül veszélybe" - írják..
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szolidaritását fejezi ki a becsapott és út szélén hagyott egyetemi kollégákkal, a jövőjüktől megfosztott magyar diákokkal, és arra biztatja az érettségiző fiatalokat, az egyetemi hallgatókat, oktatókat, az összes jelenlegi és reménybeli egyetemi polgárt, hogy használjanak ki minden érdekérvényesítő fórumot, és próbáljanak meg küzdeni a tragikus hazai tudománypolitikai és felsőoktatási folyamatok megfordítása érdekében.