Elfogadta a Parlament a költségvetést

Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, a kormány januárban benyújtotta a parlamentnek azt a 2023-as a költségvetést, amit a háborúra hivatkozva amúgy egy rendelettel átírt az év végén. Az átszabásra többek között azért volt szükség, mert a nyár közepén elfogadott verzióban még annyira optimista volt a kormány, hogy 4,1 százalékos növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 377 forintos euro-árfolyammal számolt, valamint 5,2 százalékos inflációra számított.

A parlament pedig ezt pénteken131 igen, 54 nem szavazattal el is fogadta.

A most elfogadott törvény alapján az államháztartás központi alrendszerének kiadása idén 39 ezer 776 milliárd forint, míg bevétele 36 ezer 375 milliárd forint. A hiány 3400 milliárd forint lesz, szemben a tavaly az idei évre elfogadott 2352 milliárddal.

A kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 2023-ban a GDP-arányában 3,9 százalékra módosult.A hazai működési költségvetésnek mind a bevételi, mint a kiadási előirányzata 32 ezer 479 milliárd forintra változott a tavaly elfogadott 27 ezer 17 milliárdról, míg a hazai felhalmozási költségvetés 1851 milliárd forintos hiány mellett 3502 milliárd forintra nőtt, a tavaly elfogadott 3000 milliárdról. Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadása 3793 milliárd forintra módosult 3407-ről, míg bevétele 2244 milliárdra, 2057 milliárdról.

A költségvetési módosítás indoklásában a kormány 1,5 százalékos idei GDP-növekedéssel számol. Amennyiben a GDP 1,5 százalék felett nő, akkor a többletbevételt a hiány csökkentésére kell fordítani.A jogszabály szerint az államadósság-mutató 2023 végére tervezett mértéke - a 2022 utolsó napján várható 73,5 százalékhoz képest - 69,7 százalék lehet. Tavaly júliusban 73,8 százalékra tervezték csökkenteni ezt a mutatót.

A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt megemelték a Pénzügyminisztérium kezelésében lévő központi tartalékot is: a rendkívüli kormányzati intézkedésekre az eredetileg tervezett 170 milliárd forint helyett 255 milliárd forint fordítható, a céltartalék összege 179 milliárd forintról 514 milliárd forintra nőtt.

A rezsivédelmi alap 2579 milliárd forintot tesz ki idén szemben a tavaly elfogadott 670 milliárd forinttal. Ebből az alapból kapnak kompenzációt a lakosság, az önkormányzatok, a központi költségvetési szervek, az egyházi és civil intézményfenntartók, az állami társaságok és a versenyszektor is.

Az alap bevételeinek jelentős részét a költségvetés biztosítja, de hozzájárulnak többi között az energiaágazat, a légitársaságok, a gyógyszergyártók. A költségvetés alapján a minisztériumok, valamint a kormány irányítása alá tartozó egyes alapok a rendelkezésükre álló előirányzatokból összesen 250 milliárd forint kötelesek befizetni.

Az indoklásban azt írták, a költségvetés 6150 milliárd forintot fordít a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra, ami a költségvetés legnagyobb tétele. A törvény emellett tartalmazza az idei 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is.