„Köszönjük
A lényeg

Elutasította az NVB a Momentum népszavazási kérdéseit Pegasus-ügyben

24/09/2021 17:09

| Szerző: Klubrádió

Elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Hajnal Miklós momentumos politikus a Pegasus-ügyben indított mind az öt népszavazási kérdését – számolt be a Telex.

Hajnal Miklós a következő kérdéseket szerette volna feltenni a népszavazáson:

  1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a titkos információgyűjtést kizárólag bírói engedélyezéssel végezhessék?
  2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzetbiztonsági titkos információgyűjtés csak célhoz kötötten és részletes törvényi feltételek fennállása esetén valósulhasson meg?
  3. Egyetért-e Ön azzal, hogy a titkos információgyűjtés közben a gyónási titok, a védői titok és az emberi méltóság ne sérülhessen?
  4. Egyetért-e Ön azzal, ha a nemzetbiztonsági szolgálat a kivételes esetben már megkezdett titkos információgyűjtésre vonatkozó utólagos bírói engedélyt nem kapja meg, az érintett személyt automatikusan értesíteni kelljen a jogosulatlan megfigyelés tényéről?
  5. Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságát a „Pegazus lehallgatási botrány” kivizsgálására és kötelezze az igazságügyért felelős miniszter nemzetbiztonsági feladatok ellátása során végzett engedélyezési tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre?

Az NVB indoklása szerint az öt kérdésből egy se felelt meg a választópolgári egyértelműség követelményének

Az első kérdés azon bukott el az NVB-nél, hogy mivel a bírói engedélyezést nem igénylő titkos információszerzések általában nem bűnüldözési, hanem nemzetbiztonsági célhoz kötődnek, és ezeknél a végrehajtó hatalom (kormány) hatáskörébe tartozó, túlnyomórészt politikai döntések dominálnak, így szerintük Alaptörvény-ellenes lenne, „ha a politikai megfontolást igénylő döntések kontrollját az igazságszolgáltatási tevékenység gyakorlására feljogosított bíróságokra telepítené a törvényhozó.”

A második kérdésnél azzal indokolt az NVB, hogy nem világos, pontosan milyen tevékenységre vonatkozik a „nemzetbiztonsági titkos információgyűjtés” kifejezés, mert ilyen meghatározás nem szerepel a jogszabályokban. A választási bizottság szerint megtévesztő is a kérdés, mert „a valósággal ellentétben azt a látszatot kelti, mintha a titkos információgyűjtés hatályos szabályozása nem írná elő a célhoz kötöttség feltételét, illetve mintha az alkalmazás feltételrendszere nem lenne elég részletes.” Illetve az sem derül ki a kérdésből, „mi az, amit a kezdeményező hiányol a törvényi feltételek tekintetében, így a jogalkotó számára egy a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követően nem lenne világos, hogy pontosan milyen tartalommal alkossa meg, vagy módosítsa a titkos információgyűjtés új feltételrendszerét.”

A harmadik kérdést megtévesztőnek találta az NVB, mert „azt a hamis látszatot kelti a választópolgárok számára, mintha a titkos információgyűjtés jelenleg hatályos szabályozása lehetővé tenné az emberi méltóság megsértését.”

A negyedik kérdés a testület szerint úgynevezett tiltott tárgykörre vonatkozik, így ilyen „kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.”

Az utolsó, ötödik kérdést azzal utasították el, hogy a „népszavazási kérdés azt a hamis látszatot kelti, hogy egy, a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módjában állna a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságot jelentéstételre kötelezni”, miközben a nemzetbiztonsági bizottság saját mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

A döntések ellen 15 napon belül lehet fellebbezni a Kúriához.

Pár szóban a Pegasus-ügyről

A Pegasus nevű kémprogram körüli botrány lényege, hogy az izraeli NSO cég által kifejlesztett és világszerte több országba eladott megfigyelő eszközzel az Orbán-kormány kritikusait, valamint ügyvédeket, üzletembereket, médiabefektetőket, magyar újságírókat és legalább egy polgármestert is célba vettek. Mindezt a Direkt36 nemzetközi tényfeltáró projekt részeként derítette ki. A 17 szerkesztőség részvételével zajló nyomozást a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat vezette, amely az Amnesty International jogvédő szervezettel közösen jutott hozzá egy, az NSO ügyfeleinek tevékenységével kapcsolatos adatbázishoz.

(Kiemelt kép: L_Di / Pixabay)