EP-vita a jogállamiságról: "Magyarország választási autokrácia, kleptokrácia lett"

Orbán Viktor és kormányának egyetlen tagja sem utazott el Brüsszelbe, ahol a magyar jogállamiságról készült jelentés vitáját tartották az Európai Parlamentben, csütörtökön pedig már szavaznak is róla.

A mostani jelentés, amelyet Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti politikus készített, azt kifogásolja, hogy Magyarországon továbbra is magas a korrupció szintje; jelentős állami források folynak a kormánypárti médiába, ami egyenlőtlen feltételeket teremt; a demokratikus intézményrendszer működésével kapcsolatban pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy „a nyilvános konzultáció hiánya és a felgyorsult jogalkotási folyamat tovább gyengítette a szabályozási környezet minőségét”. A jelentésben az szerepel, hogy Magyarország folyamatosan távolodik az uniós alapértékeitől, és 2022-re már illik rá a „választási autokrácia” jelző.

Ahogy az EUrologus idézi, Gwendoline Delbos-Corfield arról beszélt, bízik abban, hogy a képviselők nagy többsége támogatja majd az előterjesztést. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az uniós intézmények nem léptek közbe hamarabb, ezért mára elmondható, hogy Magyarország hibrid választási autokrácia lett. Ez szerepel egyébként a benyújtott szövegben is. Rendszerszintű problémákkal vannak Magyarországgal, amelyeket már nem lehet határozatokkal kezelni – jelentette ki.

Delbos-Corfield szerint az EU 27 tagállamon alapul, és ha egy tagállamra azt mondjuk, hogy az már nem demokrácia, akkor ez az egész közösség biztonságát befolyásolja, ezért muszáj definiálni azt, ami Magyarországon történik. A Sargentini-jelentés óta csak rosszabb lett a helyzet Magyarországon, és közben mennek az EU-s pénzek az Orbán-család zsebébe. Az újságírókat lehallgatják, a melegeket megbélyegzik, most a nők ellen fordult éppen a magyar kormány - utalt a francia jelentéstevő az új szívhangrendeletre.

Az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja, Didier Reynders elmondta, hogy hány területen tapasztaltak jogsértést a magyar hatóságok részéről, s hogy ezekre reagálva milyen eljárásokat indítottak, valamint hogy a megállapításaikat milyen dokumentumokban rögzítették. Ugyanakkor egyetlen szóval sem utalt arra, hogy Magyarország lépéseket tenne ezek orvoslására, mint ahogy ezt olvasni lehet a kormányzati kommunikációban.

Nem tudom kijelenteni, hogy pozítív fejleményekre kerül volna sor – közölte Reynders akkor, amikor még egy hete van az Európai Bizottságnak, hogy zöld utat adjon az uniós pénzeknek, vagy pedig megtagadják ezt.

Putyin, kleptokrácia, támogatások megvonása

Nem kímélte a magyar kormányt egy volt lengyel kormányfő, Włodzimierz Cimoszewicz, az alkotmányügyi bizottság előadója sem. Ő azt rótta az Orbán-kormány szemére, hogy nem szolidáris Ukrajnával és az uniós intézkedésekkel, s miközben az EU megpróbálja Putyintól megvonni a pénzeket, Magyarország üzletel a moszkvai rezsimmel.

Daniel Freund, a Zöldek képviselője azt mondta, hogy Orbán Viktor tudatosan megsérti az alapértékeket, és mivel az eljárások eddig nem működtek, remélhetőleg az Európai Bizottság befagyasztja a pénzeket, hogy "ne kapjon több uniós forrást a korrupt rezsim és baráti kör".

A német szociáldemokrata Katarina Barley egy másik meghatározást is használt Magyarországra, szerinte az ország kleptokráciává vált, erre bizonyítékként szolgálnak az OLAF-nyomozások, az a tény, hogy Orbán legjobb barátjának (Mészáros Lőrincnek) 1,4 milliárd eurós vagyona van, ami a magyar adófizetők pénze, és az, hogy a közbeszerzések 40 százalékán egyetlen szereplő indul.

A vitában egyébként jól kirajzolódtak az erőviszonyok: a szélsőjobboldali, euroszkeptikus, valamint a lengyel kormánypárti képviselők az Orbán-kormány mellett, míg az összes többi ellene szólaltak fel.

"Hungarofób baráti kör?"

A fideszes Hidvéghi Balázs szégyenletesnek nevezte, hogy még ebben a háborús válsághelyzetben is a Magyarország elleni "politikai rágalomhadjáratot" folytatják. Ahelyett, hogy a gazdasági bizonytalansággal foglalkoznának, tette hozzá. Kijelentette: "Nekünk mindig a magyar érdek lesz az első, akkor is, ha ez maguknak nem tetszik. El a kezekkel Magyarországtól!"

A kereszténydemokrata Hölvényi György pedig úgy fogalmazott: "a leszerepelt ellenzék toposzait hangoztató röpirat" a jelentés.  Végül azt javasolta, hogy Gwendoline Delbos-Corfield és a dokumentum támogatói "nyugodtan alapítsák meg a hungarofób baráti kört".

A szocialista Ujhelyi István Hidvéghinek egy korábbi kijelentésére reagált, amelyben a fideszes politikus azzal vádolta, hogy gyűlöli a nemzetét. "Kikérem magamnak! Én azért állok itt, mert a teljes magyarság érdekeit védem és nem annak a rendszerét, amelyiket önök, amelyiket ti kiszolgáltok otthon, bűnös módon" – fakadt ki Ujhelyi. 

A momentumos Cseh Katalin szerint az EP lehet az első uniós intézmény, ami kimondja, hogy Magyarország nem demokrácia többé, és ez rendkívül fájdalmas élmény. Kifogásolja azt is, hogy a Bizottság nem transzparens módon tárgyal a magyar kormánnyal. Szerinte a Bizottság tagjainak úgy kéne eljönnie Magyarországra, hogy beszélnek tanárokkal, hétköznapi emberekkel is.

A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint az, hogy Orbán ma nincs itt, felér egy vallomással. Otthon pedig EU-s pénzből bontja tovább a magyar demokráciát. Épp ezért ők is azt támogatják, hogy az EU közvetlenül adjon pénzt a magyar embereknek.

(forrás: hvg, 444)