EU-tagjelöltség: a magyar kormány követeléseit is teljesítenie kell Ukrajnának

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke június 17-én jelentette be: a testület támogatja, hogy az Európai Unió tagjelölti státust adjon Ukrajnának, valamint Moldovának is.

Az EB-elnök Ukrajnával és Moldovával kapcsolatban is elengedhetetlen reformokról és a korrupció visszaszorításáról beszélt, és a testület a jelöltekhez eljuttatott dokumentumokban konkretizált is egy Moldova esetében 9, Ukrajna esetében 7 pontból álló reformcsomagot, amelynek tartalmát mielőbb át kellene ültetniük a gyakorlatba – írja a 444.hu. Az értékelések és értelmezések szerint ez még nem az integrációs folyamat része, hanem a tárgyalások elkezdésének, azaz a tagjelölti státusz megtartásának alapfeltétele.

Ursula von der Leyen bejelentése a bizottság ajánlásáról szól, a tényleges döntést az érintettek EU-tagjelölti státusáról ennek a hétnek a második felében hozzák meg a tagországok képviselői Brüsszelben, de az eddig történtek után valószínűtlen, hogy a szóban forgó uniós csúcson ellenkező tartalmú határozat szülessen.

A hétpontos reformcsomag teljesíthetősége ugyanis korántsem magától értető, egyrészt a háborús körülmények miatt, másrészt mert vannak pontok, amelyekkel az ukrán döntéshozó és végrehajtó politika az elmúlt években semmit sem tudott vagy nem is akart kezdeni.

A hét pont között van az Alkotmánybíróság reformja, a bírósági reform folytatása, a korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás elleni küzdelem, ezzel együtt a bűnüldözési reform, az „oligarchátlanítás”, a sajtószabadság és a nemzeti kisebbségek ügye.

Ez utóbbira hívja fel a figyelmet a 444, mint írják, a Jevropejszka Pravda szerkesztőinek ukrán nyelvű videós értékelése szerint kifejezetten a magyar kormány követelése miatt illeszthették a csomagba, és „nincs különösebb jelentősége”.

Az Európai Bizottság a Velencei Bizottság javaslatainak a figyelembe vételét szorgalmazza az Ukrajna nemzetiségeiről, a szabad nyelvhasználatról és az oktatásról szóló szabályozással kapcsolatban. Magyarország amiatt akadályozta Ukrajna közeledését a NATO-hoz, mert Kijev nem volt hajlandó érdemben módosítani a 2014 után meghozott jogfosztó törvényeket, amelyek az ukrán nyelv primátusára hivatkozva lényegében megszüntetnék a magyar tannyelvű iskolákat, és korlátoznák az anyanyelvhasználatot médiában, rendezvényeken, intézményekben és másutt.

A 444 azt írja: a kérdéskörben európai uniós vonalon is súlyos viták és üzengetések várhatók, mert ukrán értékelések szerint ők már végrehajtották a Velencei Bizottság által előírt korrekciókat – Dmitro Kuleba külügyminiszter például 2020 júniusában nyilatkozott erről, és akkor azt mondta, Kijev nem változtat Budapest kedvéért az oktatási törvényen.

(Kiemelt kép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko)