„Vásároljon
A lényeg

Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus véleménycikkében ekézi a kormány járványügyi kommunikációját

23/11/2021 10:04

| Szerző: Klubrádió

A szerző klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök. A lent leírtak teljes egészében a magánvéleményét képviselik, és kizárólag nyilvánosan elérhető információkon alapulnak.

Az őszinte kommunikáció, a transzparens adatközlés és döntéshozatal, az emberek partnerként kezelése a sikeres járványügyi védekezés egyik alapja. Ez ugyanis talán a legfontosabb eszköz a lakosság bizalmának megnyeréséhez és fenntartásához, mely nélkül lehetetlen a hatékony védekezés – a transzparencia hiánya a legjobb táptalaj a különböző összeesküvés-elméletek terjedéséhez. Az adatok minél szélesebb körű gyűjtése és közlése szükséges ahhoz is, hogy a lakosság tisztában legyen a helyzet valódi súlyával, ami nélkül nem várható el, hogy ennek megfelelően viselkedjen.

Felvázolom a jelenlegi magyar helyzet jellemzőit, nagyon részletesen bemutatom hiányosságait, és konkrét válaszokkal is szolgálok arra a kérdésre, hogy milyen adatok közlése lenne szükséges (és egyben lehetséges) írja saját weboldalán Ferenci Tamás, klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem docense.

Szerinte
Minden járványügyi adatot meg kell adni az összesített mellett napi adatként is.
Meg kell adni az adott helyzetben releváns szempontok szerint lebontott adatokat is, például életkor, állapotsúlyosság, területi bontás adatait.
– Mindent meg kell adni úgy, hogy az gépi úton is feldolgozható formában és közérthető formában is elérhető legyen.
– A számok csak akkor lesznek használhatóak, akkor válnak valódi adatokká, ha azokat megfelelő háttér-információval ellátva közlik. Ezeket az adat leíró adatokat (szokásos nevén: meta-adatokat) minden esetben elérhetővé kell tenni az adatokkal együtt. Ilyen például annak megadása, hogy mi a szám mértékegysége, mit jelentenek az előforduló rövidítések, mi a definíciója a használt kategóriáknak, pontosan melyik időszakban, hol történt az adatgyűjtés, arányosított – például lélekszámra leosztott – adatnál mi a nevező, mi jelöli a hiányzó adatot, stb. 

Az oldalon részletesen is kifejti, hogy pontosan milyen információkat kellene transzparenssé tenni, ami szerinte 60-70%-a NULLA pénz- és szinte nulla energia-ráfordítással közölhető lenne: ha egyetlen egy dolog, a szándék meglenne egy megfelelően működő adatgyűjtési és adatközlési rendszer kialakítására, akkor egy hét alatt megoldható lenne, hogy az említett, alapvető adatokat a lakosság is megismerhesse.

A tudós felhívja a figyelmet, hogy azért óvatosnak kell lenni a nyilvános adatközlésekkel, mert kitörhet a pánik, ha az emberek meglátják például, hogy a kórházakban mi a helyzet, illetve hogy hiába közöljük az adatokat, az emberek „nem fogják érteni” azokat, de a társadalomnak tanulnia kell, de egyszer csak azt fogjuk látni, hogy elkezdik helyén kezelni az adatokat.

                 Fotó: Pixabay
 

Ferenci Tamás súlyosan kritizálja a kormány járványügyi kommunikációját is:
"A jelenlegi magyar adatközlés nem csak visszatartja a fent felsorolt adatokat a nyilvánosság elől, de nem tudok elmenni szó nélkül a mellett, hogy ezen felül az egészet megfejeli valami hihetetlen cinizmussal is. Egy példa: a halottak társbetegségeit egyesével közlik, beleértve az olyanokat is, hogy "alkoholos zsírmáj-betegség". Mindeközben, mivel életkor és nem is van mellette, ráadásul az elhalálozás sorrendjében jelenítik meg, egyáltalán nem lehetetlen a beazonosításuk. ... De most nem is erre akarok kilyukadni, hanem arra a cinizmusra, hogy kirakják valakiről, beazonosíthatóan, hogy alkoholista volt, amikor viszont azt kérdezték a sajtótájékoztatón, nagyjából ezzel egy időben, hogy a fertőzöttek életkori eloszlását miért nem adják meg, arra betű szerint az a válasz érkezett, hogy "mert az lekövethetővé tenne embereket".

A teljes cikket itt tudja elolvasni.